Erzsébetváros, 2009 (18. évfolyam, 2-18. szám)
2009-05-13 / 6. szám
iK»U iLfcTJU lR»Ä*t=»M ÍUlffifJl tD^ÉlZ/ÖI mm is [ Kiállításajánló Szkíta aranykincsek A Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása I A nemzetközi gyűjteményekből rendezett kiállítás a szkíta jellegű kultúra legfontosabb állomásait, a Dél Urál vidékének, a Fekete tenger partvidékének, a Kárpát medencének és a legnyugatibb európai előfordulási helyének ékszer, ruházat, fegyverzet és lószerszám leleteit mutatja be. A szkíták és a velük rokon népek a Kr. e. 8. századtól a 3. századig uralták a Je- nyiszejtől a Fekete tengerig terjedő sztyeppéi területeket, sőt befolyásuk egészen Európáig terjedt. Az eurázsiai sztyeppékén kevés szántásra- vetésre alkalmas terület akadt. A tágas legelők lehetővé tették a nomád állattartást. Az állatállomány képezte a közösség megélhetési alapját, gazdagságát, melynek védelme minden fegyverforgató egyénre kiterjedt, a nőket is beleértve, amíg nem szültek. A lovas nomádok hierarchikusan felépített, szigorúan szervezett társadalomban, laza törzsszövetségben éltek. Fejedelmeik sírjai fölé hatalmas, földből emelt sírhalmokat építettek, ahova halottaikat csodálatos aranytárgyakkal együtt temették el. A sokszor még ma is 20 méter magasságot elérő sírok, azaz kurgánok nemcsak nagyszámú műkincset rejtenek, hanem a leölt szolgák, ágyasok seregét és a felszerszámozott harci mének tucatjait is. A szkítákra vonatkozó ismereteket Herodotos történetíró írta le. A régészet 20. századi felfedezései igazolják, hogy a szkíta műveltség bölcsője Belső-Ázsia volt. 2000-2003 között találták meg a legrégebbi és közöttük az egyik leggazdagabb fejedelmi sírt A szkíta típusú művészet három jellemzője a fegyverzet a lószerszám és az állatstílus. A régészeti leletek egyértelműen igazolják a szkíták és görögök közötti kapcsolatot. A Fekete tenger partvidékén Kr. e. 7. században jelennek meg a görög telepesek építik fel városaikat alakítják ki kézműves iparukat és kereskedelmüket. Ugyanekkor az itt letelepedő szkíták is foglalkoztak kézműves tevékenységgel. A kiállításon megcsodált arany ötvös remekek melyek szkíta föembereknek készültek, nagy részben görög kézművesek munkái. Ilyen pld az ezüst és részben aranyozott pegazust ábrázolású ívó-kürt. A kiállí- tás látogatója gyönyörködhet a Duna-Tisza vidékéről származó szkíta típusú emlékekben, többek között a híres aranyszarvasokban is. A mintegy 3000 műremeket számláló kiállítás május végéig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Múzeumban. Jeles napok, világnapok Május 18. Múzeumi Világnap 1977-ben döntenek arról Moszkvában, hogy ezen a napon legyen a Múzeumi Világnap. Ilyenkor a múzeumok meghosszabbított nyitva tartással, ingyenes belépéssel és egyéb meglepetéssel várják a látogatókat. Május 24. Európai Nemzeti Parkok Napja Az 1909. május 24-én megalakult svédországi nemzeti parkok emlékére 1999-ben indítványozzák e nap megünneplését. Az Európai Nemzeti Parkok Szövetsége 34 országban több mint 400 védett területért felelős. Hazánkban védelem alatt álló területek: a Duna-Ipoly, Duna-Dráva, Körös- Maros, Fertő-Hanság, Balaton-felvidéki, Hortobágyi, Őrségi, Bükki és Kiskunsági Nemzeti Parkok. Május 27. Kihívás Napja 1982-ben, Kanadában két város lakosai egy napon keresztül sportvetélkedőt rendeznek. A nap célja, figyelem felhívás a sportolás fontosságára egészségünk érdekében. 1991-ben Magyarország is megszívlelte a rendezők szándékát, és azóta folyamatosan megrendezik a Kihívás Napját. Május utolsó vasárnapja Nemzetközi Gyermeknap A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1944- es határozata alapján a következő évtől ünnepük ezt a napot. Még vége sincs a II. világháborúnak, amikor a figyelem a gyerekek jogaira irányul. Május utolsó vasárnapján nemcsak családi szórakozások, hanem a gyermek-és művelődési intézmények színes programjai várják a nap főszereplőit, a gyermekeket. 2009/6. szám Ezen a napon történt 1906. május 19. Átadják a Simplon - alagutat Megnyílik a forgalom Svájc és Olaszország között, a világ akkori legnagyobb vasúti alagútján. 1922-ben megépül vele párhuzamosan a második alagút is. 1471. május 21. A Rózsák háborújának fordulata Miért is folyhatott a két uralkodó- házat jelképező piros, illetve fehér rózsa között a harc, ha nem a királyi koronáért. A York-ház híveinek sikerül a Lancaster dinasztiát legyőzni, VI. Henriket a londoni Tower-ben meggyilkoltatják. így kerekedik felül a fehér rózsa. 1927. május 21. „Flying Fool” A őrült repülő - így nevezi az újság Lindberghet, aki átrepüli az Atlanti óceánt. A 34 órás utazást térkép és iránytű segítségével New York és Párizs között magányosan teszi meg. 1856. május 22. A Tretyakov Képtár alapítója Ezen a napon vásárolja meg a felbecsülhetetlen értékű műgyűjtemény első darabját, P. M. Tretyakov prosz kereskedő. Az 1892-ben Moszkvának adományozott gyűjteményt 1918-ban államosítják. 1906. május 23. Meghal a Nora és Peer Gynt írója Henrik Ibsen a modern drámatörténet meghatározó egyénisége, színházi rendező, igazgató. Hazájában a siker elkerüli, ezért elhagyja Norvégiát. Visszatérése után ünnepelt író lesz. 1961. május 28. Az 1883-ban induló Orient Express utolsó Különösen Agatha Christie detektív történetének megfilmesítése tette ismertté az elegáns vonatot. 2006-ban a megújult Orient Express Budapesten is időzik, s amíg utasai a városban nézelődnek, az érdeklődők sokasága felkapaszkodhatott a legendás szerelvényre, és rácsodálkozhatott az addig csak filmen látott luxusra.
