Erzsébetváros, 2008 (17. évfolyam, 1-19. szám)
2008-03-31 / 5. szám
2008/5. szám ■T» BiUJDjAX K<A\TlA\ll,IINI B|0)V/AWA\ Podmaniczky Frigyes a nagy városrendező, „Budapest vőlegénye” (Folytatás az előző lapszámból) Podmaniczky Frigyes 1850. június 8-án hazaérkezik száműzetéséből Szapáry Eliz közbenjárására. Frigyes csalódott és kiábrándult. Nehéz évek következnek. A szabadság- harc elvesztése, majd az azt követő Bach korszak fojtogató légköre nyomasztja az egész országot. Frigyest többször igazoltatják, házát átkutatják. Elveszti édesanyját, aki mindig támasza volt. Majd apjaként szerető Andor unokabátyját is. Amikor a politikai légkör kicsit enyhül, Frigyes külföldre utazik. Párizsba, Brüsszelbe, és Németország nagy váro- . saiba látogat. Épp egy nyári vasárnap érkezik haza, ezért kikocsizik a Városligetbe. "Alig találok szavakat azon lehangoló érzés ecsetelésére, amely... a haladás korszakát már megkezdett nagy városok után, Pest ez egyetlen mulató helye, a Városliget láttára rajtam erőt vett. Elhagyottságot s pusztulást észleltem, bárhová tekinték. ... Sehol a haladásnak, a kényelemnek, a mívelődésnek legkisebb nyoma sem volt észlelhető... feleszmélve el- aléltságomból megfogadám, hogy ez elhagyott, s általam annyira kedvelt fővárosunk emelését tűzendem ki életem egyik vezéreszméjéül." 1857- 1858-ban továbbgazdagítja külföldi tapasztalatait angliai, skóciai, svájci és itáliai városok felkeresésével. Közben teljesen elszegényedik, mert Ármin öccse adósságait magára vállalja. Frigyes írói tevékenységéből tartja fenn magát a Rákóczi úti Vigyázó házban, a mai Erzsébetvárosban bérelt lakásban. Novellákat, regényeket is ír, melyek a maga korában keresettek. Annyira össze kell húznia magát, hogy az egyik szobát kiadja. Sorsa váratlanul jóra fordul. Tisza Kálmán álláshoz juttatja az Északkeleti Vasút irodájában. Címe, rangja szerint a "személyzeti ügyek főnöke" lesz. Frigyes a Sugár út (később Andrássy) sarkán találkozik a másik Tiszával, Tisza Lajossal, aki akkor a Közmunkák Tanácsának alelnö- ke. Frigyes elmondja nagy álmát, a Sugár útról, melyet magányosan álló, vízvezeték nélküli egy-két emeletes házak, beépítetlen telkek, viskók, "szolnoki sár", "kairói homok" és kövezetlen út jellemez. Operaházat álmodik az egykori Hermina -tér helyére, mondván dalszínházra szükségünk van, hisz Orpheus is csodákat művelt zenéjével. A beszélgetés végén ráébred Tisza Lajos, hogy a Közmunkák Tanácsa legmegfelelőbb emberére akadt Podmaniczky Frigyes személyében. Másnap a Hivatalos Lap újságjában olvassa, hogy Közmunkák Tanácsának alelnö- ke (elnöke Andrássy Gyula). Az Andrássy út telkeinek bérbeadásával foglalkozik. Az operaház helyén, az akkori Hermina-téren ősszel mocsár, tavasszal, nyáron káka és nád nőtt, békák kuruty- tyoltak, és egy kocsma állt. Hírhedt helye a betyároknak. 500 ezer forintért megvásárolja az operaház telkének. Sokan hitetlenkednek, hogy túl messze esik a hely, ki fog oda menni majd este, hogy zenét hallgasson. Persze az ilyen megjegyzések mögött azok állnak, akik azt szeretnék, hogy az ő telküket vásárolja meg, és ott épüljön az operaház. Frigyes makacs és tántorítPodmamciky Frigy** bíró váro*mid«zöl gondjai «Szent rend. jöjjön el a te országod Pesten a !* — Jankö János rajza Iff73-b6l. Tisza Lajos alelnök előterjesztésére kinevezték őt a Közmunkák Tanácsához tanácsosnak. Nagyon megörül a hímek, hisz így amit már 1856-ban megfogad, azért az ügyért, hivatalból munkálkodhat. Kevés pénz áll a Közmunkák Tanácsa rendelkezésére, ezért Frigyes javaslatára lemondanak a tanács tagjai fizetésükről és költségtérítésükről. Két évvel később már ő lesz a hatatlan. Pénzügyi nehézségek miatt lassan halad az építkezés. Frigyes az ügy népszerűsítése érdekében, a pozsonyi, pesti grófnőket kéri meg, látogassák meg az operaház építkezését. Kérésére a hölgyek naponta, hetente zarándokolnak az épülő operaházhoz. Elíz is felkeresi. Csodálkozva hallgatja Frigyest, hogy nem kap se jövedelmet, se tiszteletdíjat azért, hogy segít a "malterkeverésben", Ybl kőműveseivel a létrákon mászkál, és tűri a gúnyolódásokat. Elíz álláshoz segíti Frigyest, Tisza Kálmánéknál tartott családi összejövetelen. A Nemzeti Színház és az épülő Operaház intendánsa lesz. Az Operaházat 1884. szeptember 24-én nyitják meg. Az előadásra Frigyes mindazokat szeretné meghívni, akik az építkezést tevőlegesen támogatták. Nemcsak a nevezetes államférfiakat, hanem az építésvezetőket és szakmunkásokat is. Ötletét elvetik azért, mert a dalszínház nem kezdheti működését bevétel nélkül. Ezért "ösz- szeszámolta ajegyek árát, kivett tárcájából 960 forintot, átadta a pénztárosnak, és kijelentette: Ezek az urak már nálam fizettek!" Podmaniczky Frigyes, mint a Közmunkatanács alelnöke részt vesz a modem Budapest kialakításában. Nevét olyan építkezések fémjelzik, mint a Nagykörút megnyitása, a Királyi Várkert bővítése, a Duna rakpartjainak nagyszabású építkezése, a Duna korzó és a Sugár út kiépítése, a Belváros rendezése, a Városliget, Zugliget, Gellérthegy utakkal, világítással, vízzel történő ellátása, a Mátyás templom és a Bazilika építkezéseinek meggyorsítása, a Kerepesi út (ma Rákóczi) és Üllői út szabályozása, nagyszabású pályaudvarok kiképzése, közkutak, köztéri emlékek létesítése és még tovább lehetne sorolni. Frigyes sohasem nősül meg, mert élete során nemcsak egy Elízt, hanem sokat szeret. Szerelme tárgya később nem személy, hanem utca, épület, az egész főváros, ezért hívják "Budapest vőlegényének". A 19. századot csaknem végig éli, 1907-ben hal meg. A Podmaniczky utca nevét László rokonáról kapja, aki telket adományozott a fővárosnak a Nyugati pályaudvar megépítésére. 1983-ban a város építő-szépítő Podmaniczky Frigyesről a Lipótvárosban neveznek el teret, ahol pár év múlva már szobra is áll. A Ferenczy utca 12. számú házon, emléktábla őrzi szülőhelyét.
