Erzsébetváros, 2008 (17. évfolyam, 1-19. szám)
2008-03-07 / 4. szám
16 Árpád-házi Szent Erzsébet plébánia ,1 nnTrraüSjC................................. 2008/4. szám Neves napok március idusán 1074 Rózsák tere 8. TeL/fax.: 322-4117 Március 7-én, első pénteken betegeinket a szokásos módon meglátogatjuk. Délután 17 órakor keresztút. Az esti szentmise után szentóra. Március 12-én, szerdán az esti szentmise után Zoltán atya felnőttek részére tart hittanórát. Március 13-án, csütörtökön az Idősek Klubja húsvéti összejövetele. Március 14- én, pénteken 17 órakor keresztút. Március 15-én, szombaton, nemzeti ünnepünkön hétköznapi miserend. Március 16-án Virágvasárnap. A 11 órai szentmisén barkaszentelés. Március 17, 18, 19-én, hétfő, kedd, szerda este 18 órakor Dr. Hajnal Róbert atya tart nagyböjti lelkigyakorlatot templomunkban. Március 20-án, nagycsütörtökön gyóntatás 7-9 óráig és 17-18 óráig. 18 órakor hálaadó szentmise, szentóra, szentségimádás. 19,30-kor Jeremiás siralmai. 22 órától éjfélig virrasztás a templomban. Március 21-én, nagypénteken szigorú böjt! Gyóntatás 7-9 óráig. Keresztút 15 órakor! Gyóntatás 17-18 óráig. 18 órakor szertartások, szentségimádás 21 óráig. Március 22-én, nagyszombaton gyóntatás 7-9-ig és 17-18-ig. Egész napos szentségimádás 7-16 óráig, 18 órakor szertartások és körmenet. Március 23-án Húsvét vasárnap. A? 8 és 9 órás szentmiséken ételszentelés. Március 24-én Húsvét hétfő. Mise reggel ? 8-kor és este 18 órakor. Március 28-án, csütörtökön 19 órakor Ifjúsági Szentségimádás. Március 30-án az Isteni Irgalmasság vasárnapja. Az április 27-én tartandó első áldozásra a felkészítés időpontjairól a hirdetőtáblákon tájékozódhatnak. Jelentkezési lap a sekrestyében és a plébánia irodájában kapható. Március 12. Gergely nap I. Gergely pápa (540-604), más néven Nagy Szent Gergely a kolostoriskolák szervezője, a híres római zeneiskola alapítója, a gregorián éneklés kezdeti formáinak (refrén, recitáló) megteremtője. IV. Gergely pápa 830-ban rendeli el emléknapját, és avatja az iskolák patrónusává. A középkortól kezdve felvonulással, diák-püspökválasz- tással, vetélkedőkkel emlékeznek meg emléknapjáról. Magyarországon Gergely-járásként ismeretes az adománygyűjtő és az iskolába invitáló vidám felvonulás. Az iskolaalapítására utal az alábbi ének szövegrészlete: „Szent Gergely doktornak, / híres tanítónknak az ő napján,”... „Régi szokás szerint, menjünk Isten szerint iskolába...” Március 16. Virágvasámap A tavaszi ünnepkör naptári ünnepeinek sorát, a húsvéti ünnepeket megelőző Virágvasámap nyitja meg. A pálmaszentelésről, a pálmaágas körmenetről kapja nevét az ünnep, amit Jézus jeru- zsálemi bevonulásának emlékére rendel el az egyház. Ilyenkor pálmaágat helyettesítő kora tavaszi bimbózó ágat vagy barkát szentelnek. A néphit szerint a szentelt barka elűz minden gonoszt és betegséget. Az 1950-es évekig vidékeink jellegzetes télűző szokása a „kiszehajtás”. Mindenkit szeretettel várunk a Presbiteriánus Misszió alkalmaira: szerda 18 órakor biblia óra, vasárnap 10,30 órakor Istentisztelet. Minden hónap első vasárnapja délután 17 órakor evangelizációs alkalmat tartunk. Keresztyén könyvtárunk működik! 1074 Rákóczi út 78. 1/4. Tel.: 322-9317, www.retormatus.org Bűnbánat, s jócselekedet A diadalmas Húsvét Valaki megkérdezte tőlem, hogy nálunk van-e keresztút? Értve ezen az a ferences eredetű - nagyböjti - ájtatosságot, mikor a hívek imádkozva, énekelve a templomok hajójában kifüggesztett 14 kép előtt Krisztus keresztútjára emlékeznek. A válaszom az volt: hivatalosan nincs. A görög szertartásban a nagyböjtben a hangsúly a bűnbánaton, s a jócselekedeteken van, ezt hangsúlyozzák nagyböjti himnuszaink is. Persze azért a keresztről nem feledkezünk meg, mert a nagyböjt III. vasárnapja: kereszthódoló vasárnap. Ám a kereszt előtti tiszteletadás éneke így szól: „A Te kereszted előtt leborulunk, Uralkodó, s a Te szent feltámadásodat dicsőítjük!” A nagyböjt 40 napja letelik a virágvasámap előtti pénteken: Krisztus szenvedéseiről a nagyhéten emlékezünk meg. Régi énekes könyveink a virágvasárnap előtti szombattal kezdődő időt már a húsvéti részhez csatolják. A kereszt a keleti egyházban mintegy győzelmi jelvénnyé vált, s csak festett Krisztus test van rajta, jelezve, hogy a Megváltó végrehajtva legnagyobb jótéteményét, a keresztáldozatot, testének lenyomatát hagyta ott a kereszten. Nyugati lelki írók közül sokan fontosnak tartják a kínszenvedésekről való elmélkedéseket, ám hadd idézzük fel: mikor a Passió című film megjelent, a keleti egyházak vezetői elutasították. Kárpátalján - nyugati hatásra - a XVIII. században megjelentek a passió, vagyis szenvedésábrázolások, de a magyar görög katolikus templomokban egy-kettő van belőlük, kevesen ismerik ezeket, viszont az említett himnuszokat sokan hallják s éneklik, dr. Sasvári László Húsvét, Üdvözítő Jézusunk dicsőséges feltámadásának ünnepe, az egyházi év legkiemelkedőbb eseménye. Krisztus Urunk kínszenvedése és kereszthalála által kiengesztelte a Mennyei Atyát az emberiség bűneiért, magára véve vétkeink terhét. Feltámadása által megnyitotta minden ember számára a mennyország kapuját, örök üdvösségünk elnyerésének lehetőségét. Felfoghatatlan az isteni szeretet ekkora ajándéka! De mérhetetlenül nagy az egyéni felelősségünk is, mert tetteinken múlik, hogy elnyerjük-e az örök boldogságot. Életvitelünkben meg kell valósítanunk a szeretet parancsát, minden élethelyzetben Krisztus Urunk tanítása szerint kell cselekednünk. Ebben a folyamatos harcban, életünk sok-sok nehézsége közepette a mi reményünk és erőforrásunk Üdvözítő Jézusunk, aki megígérte, hogy velünk marad a világ végéig. Meghatóan gyönyörű, hogy Húsvét boldogságos ünnepe a természet diadalmas újjáéledésének idejére esik, mintegy keretet adva örömünnepünknek friss üdeségével, az élet megújulásának bámulatos csodájával. Az égj és földi újjászületés diadala lelkesítsen és adjon lendületet tanúságtevő életünkhöz. Szűcs Gizella Szent Erzsébet Plébánia
