Erzsébetváros, 2008 (17. évfolyam, 1-19. szám)

2008-03-07 / 4. szám

2008/4. szám Március elsején ünnepeljük Nemzetközi és Magyar Polgári Védelmi Nap Március 1-jén ünnepeljük a Nemzetközi illetve a Magyar Polgári Védelem Napját. A nemzet­közi polgári védelem jogelődje 1972. március 1-jén alakult újjá, azóta ez a nap a Nemzetkö­zi Polgári Védelem Világnapja. 1935-től napjainkig Az ENSZ tömöríti egysé­ges egésszé a tagországo­kat, mely most már össze­fogással, kölcsönös segít­ségnyújtással próbál úrrá lenni a természet erőin az emberiség javára. A Ma­gyar Polgári Védelem jog­elődje a Magyar Légolta­lom a II. világháború előtt, 1935-ben alakult meg. A Légoltalom kialakulását, mint annyi más védelmi szervezetét a haditechnika fejlődése, korszerűsítése tette szükségessé. Fő fel­adata volt a lakosság és az anyagi javak védelme, ol­talmazása a légi támadó eszközök hatásai ellen. A légoltalmi feladatok - a tűzoltás, az épületek vé­delme, az elsősegélynyúj­tás és a rendfenntartás a katonai kerület szolgálat­parancsnokai szakmai alá­rendeltségében, a polgár- mesterek irányításával, ve­zetésével valósultak meg. A Légoltalom megne­vezés helyett 1964-ben az új tevékenység célját és jellegét teljesen kifejező Polgári Védelem nevet kapta a szervezet, mely 1972-re felzárkózott a Var­sói Szerződés tagállamai­nak élvonalához és a kor­szerű követelmények szín­vonalára emelkedett. Genfben 1977. decem­ber 13-án a Magyar Nép- köztársaság kormánya kül- ügy minisztériumának megbízottja aláírta az 1949. évi négy Genfi egyezmény kiegészítésére alkotott két jegyzőkönyvet és elvállalta, hogy beépíti azt a magyar jogrendbe. A szerződést 1989-ben a Ma­gyar Népköztársaság Or­szággyűlése ratifikálta. A jegyzőkönyv szerint a pol­gári védelem fogalma alatt értendő,münden olyan hu­manitárius feladat, amely­nek az a célja, hogy védel­met nyújtson a polgári la­kosságnak az ellenséges­kedés a háborús cselekmé­nyek, illetőleg a katasztró­fák ellen és segítse azok közvetlen hatásainak le­küzdésében, illetve a túl­élés feltételeinek biztosítá­sában.” Ezek a strukturális vál­tozások nem csupán a ha­zai, de a nemzetközi szer­vezeteket is jellemezték. Mára már valamennyi szervezet az Európai Unió követelményeihez igazodó valós társadalmi igényeket szolgáló struktúra és veze­tési rendszer, melynek hu­manitárius jellege átfogja valamennyi nemzetet. A polgárok védelmé­nek megszervezése és an­nak irányítása államigaz­gatási feladat melyet az ál­lamigazgatási, önkor­mányzati és a hivatásos katasztrófavédelmi - pol­gári védelmi szervek lát­nak el. A feladatok végre­hajtásában közreműköd­nek a polgári védelmi kö­telezettség alapján beosz­tott állampolgárok, a fegy­veres, valamint más rend­védelmi szervek, karitatív és önkéntes szervezetek. Veszélyhelyzetek A legutóbbi években az or­szág illetve Budapest ese­tében főként az árvizek, ki­sebb mértékben a téli idő­járási viszonyok okozhat­nak természeti katasztrófa veszélyhelyzetet. A civili­zációs katasztrófák sorába az ipari katasztrófák, a ve­szélyes anyagok szállításá­val kapcsolatos balesetek, és minimálisan a nukleáris létesítmények üzemzava­rai sorolhatók. Megnőtt európai tran­zitforgalmunknak köszön­hetően jelentőssé vált a fő­városban a veszélyes anya­gok tárolásából, szabályta­lan kezeléséből fakadó ve­szélyhelyzetek lehetősége. A sok bizonytalansági té­nyező és a sebezhetőség következtében meg­növekedett veszélyérzet megváltoztatta az állam­polgárok viszonyát az őt körülvevő veszélyforrá­sokhoz. Ebben kimutatha­tó, hogy a bizonytalanság érzetének növekedése csak részben vezethető vissza az egyes események során bekövetkezett károk nagy­ságára, sokkal inkább hat­nak azok a tényezők, me­lyek a technikai haladás­ból, gazdasági helyzetből fakadnak, és jelentősen be­folyásolják a lakosság han­gulatát. A polgári védelem nem csupán a hivatásszerűen e munkát végző munkatár­sakból áll, hiszen a polgári védelmi szervezetek a la­kosság soraiból kerülnek megszervezésre. A jól fel­készített, feladatukat értő és cselekvő polgárok soka­sága teheti hatékonyabbá és sikeresebbé e munkát. Az állampolgárok, az ön- kormányzatok, a társ fegy­veres- és rendvédelmi szervek, a humanitárius és civil szervezetek együtt­működő részvétele nélkül nem valósulhatna meg ha­zánk komplex védelmi rendszere. 1996. mérföld­kő volt a szervezet életé­ben, hiszen a Magyar Köz­társaság parlamentje elfo­gadta az 1996. évi XXXVII. törvényt, mely szabályozza a magyar pol­gári védelem helyét, szere­pét és jogszabályi környe­zetét. A szervezet nagy hang­súlyt fektet a megelőzésre - hiszen a prevenció emberi életeket menthet meg, - a szervezettség pedig előse­gíti a pánik elkerülését. A mai korszerű katasztrófa- védelmet az 1998-ban megalakult Fővárosi Köz­ponti Rendeltetésű Mentő- szervezet jellemzi a legjob­ban, mely képes Budapes­ten, illetve az ország egész területén bekövetkezett ve­szélyhelyzetek, valamint katasztrófák során jelent­kező speciális feladatok el­látására, az azonnal beavat­kozó erők megerősítésére, a vezetés feltételeinek biz­tosítására, a bajbajutott la­kosság megsegítésére. A mentőszervezetet speciáli­san felkészített személyek alkotják. A szervezet fonto­sabb egységei: Mobil veze­tési és híradó központ, Ra­diológiai, biológiai, vegyi védelmi csoport, Légi fel- derítő-mentőcsoport, Bar­langi- és alpin mentőcso­port, Kutyás felderítő­mentőcsoport, Vízi felderí- tő-mentőcsoport, Környe­zetvédelmi felderítő-men- tőcsoport, Egészségügyi csoport, Logisztikai cso­port. Kiállítás, konferen­cia, bál, illetve sportprog­ram is szerepelt a 2008. évi Polgári Védelmi Vi­lágnap alkalmából, febru­ár 25. és március 4. kö­zött megrendezett ren­dezvénysorozatban. Pásztor József p.v. őrnagy, kirendeltség-vezető

Next

/
Oldalképek
Tartalom