Erzsébetváros, 2008 (17. évfolyam, 1-19. szám)
2008-03-07 / 4. szám
2008/4. szám Március elsején ünnepeljük Nemzetközi és Magyar Polgári Védelmi Nap Március 1-jén ünnepeljük a Nemzetközi illetve a Magyar Polgári Védelem Napját. A nemzetközi polgári védelem jogelődje 1972. március 1-jén alakult újjá, azóta ez a nap a Nemzetközi Polgári Védelem Világnapja. 1935-től napjainkig Az ENSZ tömöríti egységes egésszé a tagországokat, mely most már összefogással, kölcsönös segítségnyújtással próbál úrrá lenni a természet erőin az emberiség javára. A Magyar Polgári Védelem jogelődje a Magyar Légoltalom a II. világháború előtt, 1935-ben alakult meg. A Légoltalom kialakulását, mint annyi más védelmi szervezetét a haditechnika fejlődése, korszerűsítése tette szükségessé. Fő feladata volt a lakosság és az anyagi javak védelme, oltalmazása a légi támadó eszközök hatásai ellen. A légoltalmi feladatok - a tűzoltás, az épületek védelme, az elsősegélynyújtás és a rendfenntartás a katonai kerület szolgálatparancsnokai szakmai alárendeltségében, a polgár- mesterek irányításával, vezetésével valósultak meg. A Légoltalom megnevezés helyett 1964-ben az új tevékenység célját és jellegét teljesen kifejező Polgári Védelem nevet kapta a szervezet, mely 1972-re felzárkózott a Varsói Szerződés tagállamainak élvonalához és a korszerű követelmények színvonalára emelkedett. Genfben 1977. december 13-án a Magyar Nép- köztársaság kormánya kül- ügy minisztériumának megbízottja aláírta az 1949. évi négy Genfi egyezmény kiegészítésére alkotott két jegyzőkönyvet és elvállalta, hogy beépíti azt a magyar jogrendbe. A szerződést 1989-ben a Magyar Népköztársaság Országgyűlése ratifikálta. A jegyzőkönyv szerint a polgári védelem fogalma alatt értendő,münden olyan humanitárius feladat, amelynek az a célja, hogy védelmet nyújtson a polgári lakosságnak az ellenségeskedés a háborús cselekmények, illetőleg a katasztrófák ellen és segítse azok közvetlen hatásainak leküzdésében, illetve a túlélés feltételeinek biztosításában.” Ezek a strukturális változások nem csupán a hazai, de a nemzetközi szervezeteket is jellemezték. Mára már valamennyi szervezet az Európai Unió követelményeihez igazodó valós társadalmi igényeket szolgáló struktúra és vezetési rendszer, melynek humanitárius jellege átfogja valamennyi nemzetet. A polgárok védelmének megszervezése és annak irányítása államigazgatási feladat melyet az államigazgatási, önkormányzati és a hivatásos katasztrófavédelmi - polgári védelmi szervek látnak el. A feladatok végrehajtásában közreműködnek a polgári védelmi kötelezettség alapján beosztott állampolgárok, a fegyveres, valamint más rendvédelmi szervek, karitatív és önkéntes szervezetek. Veszélyhelyzetek A legutóbbi években az ország illetve Budapest esetében főként az árvizek, kisebb mértékben a téli időjárási viszonyok okozhatnak természeti katasztrófa veszélyhelyzetet. A civilizációs katasztrófák sorába az ipari katasztrófák, a veszélyes anyagok szállításával kapcsolatos balesetek, és minimálisan a nukleáris létesítmények üzemzavarai sorolhatók. Megnőtt európai tranzitforgalmunknak köszönhetően jelentőssé vált a fővárosban a veszélyes anyagok tárolásából, szabálytalan kezeléséből fakadó veszélyhelyzetek lehetősége. A sok bizonytalansági tényező és a sebezhetőség következtében megnövekedett veszélyérzet megváltoztatta az állampolgárok viszonyát az őt körülvevő veszélyforrásokhoz. Ebben kimutatható, hogy a bizonytalanság érzetének növekedése csak részben vezethető vissza az egyes események során bekövetkezett károk nagyságára, sokkal inkább hatnak azok a tényezők, melyek a technikai haladásból, gazdasági helyzetből fakadnak, és jelentősen befolyásolják a lakosság hangulatát. A polgári védelem nem csupán a hivatásszerűen e munkát végző munkatársakból áll, hiszen a polgári védelmi szervezetek a lakosság soraiból kerülnek megszervezésre. A jól felkészített, feladatukat értő és cselekvő polgárok sokasága teheti hatékonyabbá és sikeresebbé e munkát. Az állampolgárok, az ön- kormányzatok, a társ fegyveres- és rendvédelmi szervek, a humanitárius és civil szervezetek együttműködő részvétele nélkül nem valósulhatna meg hazánk komplex védelmi rendszere. 1996. mérföldkő volt a szervezet életében, hiszen a Magyar Köztársaság parlamentje elfogadta az 1996. évi XXXVII. törvényt, mely szabályozza a magyar polgári védelem helyét, szerepét és jogszabályi környezetét. A szervezet nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre - hiszen a prevenció emberi életeket menthet meg, - a szervezettség pedig elősegíti a pánik elkerülését. A mai korszerű katasztrófa- védelmet az 1998-ban megalakult Fővárosi Központi Rendeltetésű Mentő- szervezet jellemzi a legjobban, mely képes Budapesten, illetve az ország egész területén bekövetkezett veszélyhelyzetek, valamint katasztrófák során jelentkező speciális feladatok ellátására, az azonnal beavatkozó erők megerősítésére, a vezetés feltételeinek biztosítására, a bajbajutott lakosság megsegítésére. A mentőszervezetet speciálisan felkészített személyek alkotják. A szervezet fontosabb egységei: Mobil vezetési és híradó központ, Radiológiai, biológiai, vegyi védelmi csoport, Légi fel- derítő-mentőcsoport, Barlangi- és alpin mentőcsoport, Kutyás felderítőmentőcsoport, Vízi felderí- tő-mentőcsoport, Környezetvédelmi felderítő-men- tőcsoport, Egészségügyi csoport, Logisztikai csoport. Kiállítás, konferencia, bál, illetve sportprogram is szerepelt a 2008. évi Polgári Védelmi Világnap alkalmából, február 25. és március 4. között megrendezett rendezvénysorozatban. Pásztor József p.v. őrnagy, kirendeltség-vezető
