Erzsébetváros, 2008 (17. évfolyam, 1-19. szám)

2008-11-14 / 17. szám

MMBBI 2008717. szám Kóserság és Szentség a mértékletes élet zsidó receptje 17 m m Fasori Evangélikus Egyházközség Cím: 1071 Budapest, Damjanich u. 28/B. földszint 1. Tel./Fax: 322-2806, e-mail: fasor@lutheran.hu Korlátozott szám­ban még lehet je­lentkezni a Zsidó Tudományok Sza­badegyetemének té­li kurzusára, amely­nek központi témá­ja a Kóserság, a kó­ser étkezés rejtelmei és amely 2009. janu­ár 29-ig tart. Miért nem lehet a tejest a húsossal keverni? Mi­lyen áldást mondunk a banánra? Hogyan törté­nik a kóser vágás? Ho­gyan találjuk meg lelki békénket a Kabbala taní­tása szerint? Ilyen és más ehhez hasonló kérdések­re keressük a válaszokat. A „Kásrut”: a kóserságra vonatkozó vallási szabá­lyok összességét jelöli. A kaser (kóser) szó je­lentése: „megfelelő”, „a vallási előírásokkal össz­hangban álló”. Minden élelem, amely megfelel e szabályoknak, fogyasz­tásra alkalmas, vagyis kóser. A tréfá (tréfli) nem kóser. A hithű zsidó azért tartja be a kásrut előírá­sait, mert isteni paran­csolatoknak tekinti. A „tiszta” és a „tisztátalan” szavak szellemi-rituális értelemben „erkölcsös”, illetve „erkölcsileg szen­nyes” jelentésűek. A Bib­lia a kóserságot a szentség fogalmával kapcsolja ösz- sze. A szentség a szenve­délyek fölötti uralkodást jelenti. A szentség elítéli a gyönyörhajhászást. Fa­lánkság és iszákosság jel­lemzi a konok, engedet­len, fegyelmezhetetlen fi­út (5Móz 21,18-21). E tu­lajdonságok szentségtö­rőknek számítottak. Az önfegyelem hiánya és a szükségletek kielégítésére való törekvés lelki erőt­lenségre, erkölcsi gyenge­ségre vall. Aki ellenáll a tiltott élelmiszerek csábí­tásának, az le tudja gyűrni a tiltott szexuális kapcso­latok iránti vágyat is. Ké­pes etikus magatartást ta­núsítani akkor is, ha a tila­lom megszegése anyagi vagy egyéb előnyökkel kecsegtet. A Zsidó Tudo­mányok Szabadegyeteme őszi-téli szemeszterén mélyreható ismereteket szerezhetünk a kóser étke­zés és áldásmondás gya­korlatáról és jogi filozófi­ai hátteréről. Megismer­kedhetünk a chaszid filo­zófia alapművével, a kab­bala tanításait közérthető­vé tevő Tánjával, A Tóra fejezetét vehetjük át az el­ső zsidó tárgyú nyomtatott könyvből, Rási magyará­zataiból. A Stars alapít­vány a ZsTSz szorgalmas zsidó származású résztve­vőinek havi 20 ezer Ft ösztöndíjat biztosít. Köves Slomo Program: Hétfő 18 óra: A kóser étke­zés a Talmud és zsidó jog­ban, 19.30: A kóser étkezés a zsidó filozófia jegyében Szerdal 8 óra: Tánja - A lé­lek kabbalisztikus térképe, 19 óra: Biblia Rási magya­rázataival, 20 óra: Barátok közt - Páros tanulás. A Helyszín: Az EMIH köz­pontjában: V. Károly krt. 20. hétfőn és szerdán 18.00- tól. Internetes jelentkezés; info@zsido.com; Tel.: 268- 0183. Istentisztelet úrvacsoraosztással minden vasárnap 11 óra­kor. Családi istentisztelet minden hónap első vasárnapján fél 10-kor Ifjúsági istentisztelet úrvacsoraosztással minden hónap utolsó vasárnapján 18 órakor. Hittanórák gyermekeknek: alsó tagozatosok részére minden hétfőn 16:30 órakor, felső tagozatosok részére minden kedden 16:30 órakor, vegyes korcsoport minden csütörtökön 16:30 órakor. Vasárnapi iskola minden vasárnap 11 órakor. Konfirmációoktatásra várjuk a fiatalokat konfirmációi csoportunkba 14 éves kortól minden csütörtökön 17 órakor. Ifi - ifjúsági bibliaórák 14-20 éveseknek a gyülekezeti terem alatti ifis pincében minden pénteken 17 órakor. Fiatal felnőttek - ifjúsági bibliaórák 20 feletti fiatalok­nak, dolgozóknak és egyetemi éveik vége felé járóknak, családos fiataloknak a gyülekezeti terem alatti ifis pincé­ben minden pénteken 18.30 órakor. Forrás klub - Keresztelőre, konfirmációra, esküvőre készülő fiatal felnőtteknek. Olyanoknak, akik az egyéni fel­készülés mellett szívesen kapcsolódnának egy olyan kö­zösséghez, ahol nyitottan lehet kérdezni, beszélgetni kö­zösen készülni hasonló helyzetben lévő fiatalokkal. Minden hónap utolsó szerdáján 17.30 órakor az Ifi klubban. Fiatalok bibliaórája - Márk evangéliumának kibontása fiatal felnőttek közösségében. A Forrás klubbal váltva, a hónap második szerdáján 17.30 órakor az Ifi klubban. Asztali Beszélgetések - a középnemzedéknek ajánl­juk - a Fasori Gimnáziumban minden hónap első keddjén 18 órától. Idősek bibliaórája minden szerdán 15 órakor. Gyülekezeti Kórus (FAFÖK) 18-28 éveseknek minden csütörtökön 19 órakor, karvezető: Nováky Andrea. Baba-mama klub havonta kétszer kedden 10 órakor. Hagyományok, népszokások Márton köpenye és a rózsa csoda Márton napja - november 11. A középkor egyik legnépszerűbb szentje Szent Márton. Kultusza Pannóniában már a honfoglalás előtt virágzik. Tiszteletét Szent István is felkarolja, zászlajára a hadakozó Márton képét festette. Márton, a 4. században, a pannóniai Saváriában (Szom­bathely) született. Itáliában ap­jával együtt, a római hadsereg­ben katonáskodik. Vitézsége mellett kitűnik szelídségével, a betegek a szegények iránt érzett részvételével. A legenda szerint a franciaországi Amiens felé lo­vagol, amikor egy koldus kerül útjába. A szerencsétlen ember láttán kettévágja köpenyét, és egyik felét ráteríti. A koldus pe­dig nem volt más, mint maga Jézus. Márton megkeresztelke- dik, felhagy a katonáskodással, és remeteként él. Amikor Tours népe püspök nélkül marad, őt keresik fel. A felkérés elől vo­nakodik, elbújik, de rejtekhe­lyét a libák hangos gágogásuk­kal elárulják. Püspöksége idején is szigorú szerzetesi életet él ha­láláig. A franciák országuk vé­dőszentjeként tisztelik. A Márton naphoz kötődő néphagyományt már egy 14. szá­zadi krónika említi. November 11. a fizetségek, járandóságok, tartozások lerovásának utolsó napja. A tavasztól őszig tartó gazdasági évet ünnepélyesen le­zárja a Márton-napi libasült és az újbor. Úgy tartják: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész év­ben éhezik”. Az újbor - Márton pohara - gyógyító hatású, Időjóslás: ha Márton fehér lovon jön, kemény télre, ha bar­na lovon jön, enyhe télre szá­míthatunk. Erzsébet napja - november 19. Árpád-házi Szent Erzsébet az egyik legtiszteltebb női szentje a magyar és a világegyháznak. II. András és Merániai Gertrúd lá­nyaként, 1207-ben, Sárospata­kon született, más források sze­rint Pozsonyban. Négyéves korá­ban eljegyzik, Wartburgba kerül, ahol 14 évesen Thüringiai Lajos felesége lesz. Kisgyermek korá­tól haláláig a szegények, elha­gyatottak, koldusok, éhezők megsegítője, a betegek befoga­dója, istápolója. Már életében több legenda fűződik személyé­hez, ezek közül a legismertebb a rózsa csoda. Adakozását, férje családja nem nézi jó szemmel. Egy alkalommal kötényében ke­nyeret visz az éhezőknek. Mikor kérdőre vonják adakozásáért, tör­ténik a csoda: a kenyér rózsákká változik. Halála után, négy évvel, 1235-ben szentté avatják. Alakját legendák, népéne­kek, gyermekjátékok őrzik a magyar és a német folklórban. A kassai Szent Erzsébet temp-, lom szárnyas-oltárának képei életének főbb eseményeit ábrá­zolják. Liszt Ferencet, a Szent Erzsébet legendája megkompo- nálására ihleti. A VII. kerület római katoli­kus temploma és egyházközsé­ge az ő nevét viseli. Szent Er­zsébet halálának 700. évfordu­lója alkalmával a Szegényház tér neve Rózsák terére változik, utalva a csodára. Ugyanekkor avatják fel Damkó József Szent Erzsébet szobrát is a téren.

Next

/
Oldalképek
Tartalom