Erzsébetváros, 2008 (17. évfolyam, 1-19. szám)
2008-10-30 / 16. szám
2008/16. szám MiÉ^y#T^ö!^ElKílÉlf 19 Buda Katalin rovata Csepreghy Ferenc az asztalos és színműíró Asztalos a Rottenbiller utcában, színműíró a Nemzetiben és a Népszínházban szágon is népszerű regényei. A színházak nyomban felismerik, hogy milyen nagyszerű ötlet lenne Verne kalandos, fantasztikus regényeinek dramatizálása. Először a franciák valósítják meg az ötletet, a németek pedig átveszik tőlük. Első ilyen mű az Utazás a Föld körül, mely Verne 80 nap alatt a Föld körül c. műve alapján készül. Rákosi Jenő Bécsben megtekinti az előadást, és megszerzi a darab teljes díszletét, a szöveget nem kapja meg, azt Csepreghyre bízza. O a díszletekhez úja meg a szöveget. Hatalmas sikert arat az Utazás a Föld körül Verne művének revüváltozata. Ennek sikere nyomán, további Verne műveket dramatizál. Elkészíti az Utazás a Holdba és a tenger alatt című látványos előadás szövegét. Pontosabban ez már nem egy, hanem két Verne regény átdolgozása. Csepreghy itt már nem elégszik meg a regény dra- matizálásával, az ő fantáziája is meglódul, ezért csak néhány alakot, helyzetet hagy meg Verne regényéből, a többi mesét ő szövi az alakok köré. A Strogoff Mihály útja Moszkvától Irkutszkig című Verne darab adaptálása és szín- revitele, az előzőkhöz hasonló sikert ér el. Csepreghy ezután népszínművet ír, melyre valószínű nem talált volna rá a Népszínház nélkül. Évtizedekig három színdarab a legnépszerűbb, ebből kettőt Csepreghy írt. A Sárga csikó és a Piros Bugyelláris (Blaha Lujza főszereplésével) a legtöbbször játszott színdarab. Csepreghy amihez hozzáfog, legyen az asztalos munka, vagy látványos adaptáció és népszínmű, azt a legnagyobb szakértelemmel oldja meg. 1878-tól egyre kevesebbet dolgozik, szív-és tüdőbaja elhatalmasodik rajta, és 38 évesen meghal. A Farkasréti temetőben lévő sírkövére az a két sor van vésve, melyet feleségéhez írt: "Ami szép és dalaimban kedves,/ Az mind te vagy, az mind a te neved." 1842-ben született, egy órával előbb, mint ikertestvére. Szülei úgy látják, hogy alig pislákol benne az élet, ezért gyorsan keresztvíz alá tartják, és a Ferenc nevet kapja. Az életerősnek tűnő ikertestvére, viszont két hét múlva meghal. Édesapja, Csepreghy István Hont megyében, Szálkán, a mai Szlovákia területén fűszeres boltot vezet. A kis Feri hat éves koráig szépen fejlődik. Ám egy nap játszótársaival sárkányeregetés közben baleset éri. Elszakad a sárkány zsinege, ő pedig egy agyaggödörbe zuhan. Nem az esés okoz problémát, hisz puha agyagba esik, hanem a nagy ijedség. Szülei úgy gondolják, hogy erre a balesetre vezet vissza fiúk későbbi szívgyengesége. Elemi iskoláit szülőfalujában végzi, igen jó tanuló. 10 éves korában szüleit rímes mondókákkal szórakoztatja. Sokat olvas, kívülről tudja Arany János verseit. Szülei előtt nyilvánvaló válik, hogy taníttatni kellene fiukat, de anyagilag képtelenek rá. Édesapja Seifert József asztalosműhelyébe adja be Esztergomba, hogy iparos váljon belőle. Apjának ez a döntése nincs ellenére, mert Jókai Mór Egy magyar ná- bob című könyvének a Pesti Naplóban megjelenő részleteit épp ekkor olvassa, s a regényben szereplő Boltai Sándor asztalos legény lesz a példaképe. Az asztalosműhelyben szorgalmával és rajztehetségével tűnik ki. Ám itt is minden szabadidejét az olvasás tölti ki, oly annyira, hogy társaira is ráragad. A műhely régi rendjét fenekestül felfordítja. Seifert József asztalosműhelye olvasott, művelt segédeiről lesz híres. Ferenc négy év múlva felszabadul, és Pestre jön segédnek. 21 évesen, mint mester szabadul fel. Szakmai továbbképzésre Bécsbe utazik. A kint dolgozó magyar iparos legények körében egy-kettőre népszerű lesz szavalatai és kitűnően előadott csattanós történeteinek köszönhetően. Bár szakmáját komolyan veszi, gyakran jár színházba, dramaturgiát tanul. A fotón a parádés szereposztás: id. Tihanyi Miklós (Bakai András), Pártényi Jánosné (Ágnes), Blaha Lujza (Erzsiké), Tamássy József (Laci). (Csepreghy Ferenc: Sárga csikó. Népszínház, 1877.- mek.oszk.hu) Megírja első jelentős darabját, a Magyar fiúk Bécsben című vígjátékot 1864-ben. Ezután János öccsével Pesten asztalosműhelyt nyitnak kerületünkben, a Rottenbiller utca 22. szám alatt. Kitűnő asztalosok mindketten, hamarosan sikeres lesz vállalkozásuk. Ferenc az asztalos munka mellett folytatja irodalmi tevékenységét. Fejleszti színházi ismereteit, elsősorban dramaturgiai tudását és verseket ír, először lírai verseket, amelyek a napilapokban jelennek meg. Szerelmes verseinek címzettje, későbbi felesége,'Rákosi Ida. A Magyar fiúk Bécsben című három felvonásos vígjátékát 1871-ben a Nemzeti Színházban máját nem folytathatja tovább. Ezután teljesen átadhatja magát a színháznak. 1875-ben megnyílik a Népszínház a mai Blaha Lujza téren. Első igazgatója Rákosi Jenő lesz. Csepreghy Rákosi Jenővel, a Népszínház igazgatójával sógorságba kerül, mivel testvérét, Rákosi Ida jelmeztervezőt feleségül veszi. Rákosi Jenő Csepreghyt a Népszínház titkárának és házi szerzőjének nevezi ki. Olyan művek írására ösztönzi, melyekkel a német színházba szokott közönséget a Népszínházba tudja vonzani. Vagyis olyan darabokat vár Csepreghytől, amelyekben az attrakción, a látvánagy sikerrel mutatják be. Csepreghy 1872-ben megbetegszik, tüdőbajos lesz. Tanult szaknyosságon van a hangsúly. Ebben az időben jelennek meg a francia Verne Magyaror