Erzsébetváros, 2008 (17. évfolyam, 1-19. szám)
2008-09-25 / 14. szám
SE 2008/14. szám ■fitt Megszületett Belső-Erzsébetváros Rehabilitációs Szabályozási Terve Nincs veszélyben az épített örökség! A Károly körút - Király utca - Erzsébet körút - Rákóczi út által határolt terület Hosszú évek óta adott heves vitákra alkalmat a Belső-Erzsébetváros Világ- örökségi részeként elismert úgynevezett Zsidónegyedi rehabilitáció. Civilek, társadalmi szervezetek, magánemberek, szak- és közigazgatási hivatalok ütköztették véleményüket, az ellenvéleményeket képviselők között nem ritkán komoly szópárbajokra adva alkalmat A történet érdekessége, hogy az ellenérdekeltnek tűnő felek szándéka egy és ugyanaz: meg kell védeni a történelmi városrész értékeit. Szeptember 19-én a képviselő testület elfogadta a Zsidónegyedet is, tehát a vitás területnél sokkal nagyobb kerületrészt magában foglaló, és a korábbinál szigorúbban szabályozó Belső-Erzsébetvárosi Rehabilitációs Szabályozási Tervet. Rövid kronológia Hogyan jutott el idáig a történet? Teljes kronológiai sorrendet állítani lehetetlen, mert több könyvet megtöltene a história de röviden összefoglalva az alábbi események után jutott el az önkormányzat a döntésig. Aki Belső-Erzsébetváros Zsidónegyedként ismert részében jár, egy dolgot azonnal tényként könyV hárítani nem lehet, az önkormányzat viszont önerőből képtelen felújítani több száz ingatlant, melyek jó része műemlékvédelmi kötelezettséggel terhelt. De mikor is vált viták tárgyává a régi Zsidónegyed? 2002-ben, a jelzett kerületrész - az erzsébetvárosi ön- kormányzat kezdeményezésével (!) - felkerült a vi- lágörökségi terület úgynevezett puffer-, azaz felvezető zónái közé. Egészen eddig az időpontig kizárólag a helyi önkormányzatot foglalkoztatta a kerületrész állapota, sorsa, jövője... Az elmúlt évek során - 2004 óta- sorra születtek a hivatalos, értékvédelmet szolgáló, ám az önkorvatalos szakmai fórumnak tartva magukat - , demonstrációkat tartottak a bontások ellen, közleményeket adtak ki a tömeges „dózerolásról”, melyeket az önkormányzat rendre cáfolt, tájékoztatva arról, hogy a területen lévő 286 ingatlan közül 2000 óta mindössze 14 darab, többek között korábban már bontásra ítélt épületet bontottak el. Az önkormányzat megegyezésre törekedett Már 2005-ben elkezdődött a szabályozási terv előkészítése, majd 2006-ban alakította meg a Főváros a szakmai bizottságot, a fővárosi és az erzsébetvárosi önkormányzatok, valamint a KÖH (Kulturális Órökvelhet el: a felújítás, megújítás már nem sokat várathat magára, egyébként tényleg elbúcsúzhatunk a történelmi negyedtől. A felújítás azonban pénzbe kerül. Ha egy műemlék- épületről beszélünk nagyon sok pénzbe. Ezt a terhet kizárólag a lakosságra mányzat számára anyagi támogatást nem, csak kötelezést nyújtó határozatok. Több nyilatkozat látott már napvilágot ebben a témában. Civil szerveződések alakultak a kerületrész védelme érdekében - közülük többen, némi szereptévesztésben élve, hiségvédelmi Hivatal) és két civil szervezet részvételével. Tavaly a lakossági és civil szervezeti véleményeket is megismerve elkezdték előkészíteni a szakhatóság számára már elfogadható szabályozási tervet, melyet hivatali fórumokon is egyeztettek. A közgyűlés, nutfd a helyi képviselő-testület is elfogadta a szabályozási tervet A történet vége felé járunk: augusztusban a Fővárosi Közgyűlés az ellenzékben lévő Fideszes és KDNP-s képviselők egyhangú támogatásával, és mindössze 6 ellenszavazattal elfogadta Hunvald György polgár- mester módosító indítványként benyújtott javaslatát, vagyis a szakmai szervezetek által is elfogadhatónak tartott "szabályozási csomagot". A Fővárosi közgyűlés nagy többséggel, mindössze 6 ellenszavazattal a 66 ellenében fogadta el a kerület polgármesterének, mint a közgyűlés tagjának indítványát. A kerületrészre vonatkozó szabályozási terv elfogadása után a Regionális Főépítésznek is véleményezési joga van a RSZT fölött. A Főépítész néhány észrevétel mellett a javaslatot a kerületi képviselő-testület elé engedte. Azonban ahhoz, hogy az hivatalos legyen a kerületi képviselő-testületnek is rá kellett bólintania. Szeptember 19-én a testületi ülésen elfogadták a szabályozási tervet. Erre a testületi ülésre ellátogatott egy „örökségvédő” civil szervezet néhány tagja is, jelezve, hogy véleményük szerint főpolgármesteri egyetértés híján nem tárgyalhatta volna a testület a szabályozási tervet. Ezzel kapcsolatban megtudtuk, hogy a főpolgármester, - bár nem fogadta el a módosított közgyűlési határozati javaslatot -, nem élt vétójogával. A 19-ei kerületi testületi-ülésen jelenlévő képviselők közül testületet vezető MSZP- SZDSZ koalíció mind a 14 tagja, a független dr. Bolesza Emőke, és a KDNP-SZEM frakció két tagja is igennel szavazott. Utóbbi frakció 3 tagja tartózkodott. A Fidesz képviselői illetve két független képviselő nem szavazott a napirendi pontot lezáró szavazáskor. ■ Hunvald György polgár- mester vitte a Fővárosi Közgyűlés elé azt a módosító indítványt, melyet végül 6 nem szavazat ellenében nagy többséggel fogadott el a testület. ■ Az elfogadott szabályozási terv egyébként minden eddiginél szigorúbban, és most először egységesen szabályozza a Zsidónegyedet is magába foglaló Belső-Erzsébetváros rehabilitációját - mondta a testületi ülés után Gergely József kerületfejlesztési alpolgármester. Hunvald György polgármester még a közgyűlés döntése után tájékoztatott bennünket arról, hogy az önkormányzat számára az értékvédelem és a lakosság életminőségi feltételeinek javítása egyaránt fontos szempont.- A most elfogadott javaslat a rehabilitációra helyezi a hangsúlyt, hiszen ezt a területet nem egy szűrőn keresztül, mint egy makettet kell vizsgálnunk, hanem meg kell látni a benne lévő értékeket és az ott élő embereket is. (A témára visszatérünk)