Erzsébetváros, 2008 (17. évfolyam, 1-19. szám)
2008-09-02 / 13. szám
0 KfÖÍZ^lVzMNFStÁTG 1 2008./13. szám Az országos rendőrfőkapitány tájékoztatója - II. rész Az idei, új szabályozások a közlekedésben A legtöbb baleset okozója az emberi figyelmetlenség és olyan alapvető szabályok be nem tartása, mint például az ittas vezetés és a biztonsági felszerelések használatának elhanyagolása. Hazánkban a szeszesitaltól befolyásolt állapotban okozott balesetek száma európai viszonylatban mérve is magas. Míg 2000-ben átlagosan 100 balesetből 11,8%-ot okoztak ittasan, 2007-re ez a szám 13,2%- ra változott. Elmondható, hogy átlagosan minden nyolcadik szeméiysérülé- ses közlekedési balesetet ittasan okozták. Magyarországon - a zéró tolerancia egyik országában - az ittas vezetők kiszűrése érdekében a véletlenszerű légalkohol ellenőrzést (random breath testing) alkalmazzuk. 2007-ben 1.400.000 alkoholszondás ellenőrzés történt - átlagosan számítva a lakosság közel 14 százalékát vonták ellenőrzés alá -, és ebből mintegy 45.000 bizonyult pozitívnak. Ez nagyságrendileg azt jelenti, hogy az ellenőrzött járművezetők 3,2 százaléka volt ittas. A Közlekedéstudományi Intézet felmérése alapján hazánkban lakott területen a kötelezettek 45 százaléka, lakott területen kívül 50 százaléka, autópályán pedig 63 százaléka kapcsolja be a biztonsági övét. A statisztikai adatok alapján 2006-ban a közúti balesetben megsérült, gépjárműben utazók több mint fele bizonyítottan nem használt biztonsági övét. Ennél rosz- szabb a helyzet a gépjárművel utazó, és a balesetben életét vesztő 889 személy esetében, akiknek nem kevesebb, mint 73 százaléka, azaz 647 fő mellőzte az öv használatát. A tapasztalatok egyébként az övhasználat folyamatos, de lassú növekedését mutatják, mely azonban még mindig nem éri el a kívánatos szintet. A meghatározott célok megvalósítása érdekében mind a balesetmegelőzés, mind a rendőri ellenőrzés tekintetében a rendőrség 2008. évi tevékenységét a közúti tragédiák létrejöttében leginkább meghatározó szerepet játszó, szabály- szegő, veszélyes közlekedési magatartások visszaszorítására összpontosítja. Ezek a következők: • a sebesség nem megfelelő alkalmazása miatt bekövetkezett balesetek számának csökkentése, • a passzív biztonsági eszközök használatának fokozása, • az ittas járművezetéssel szembeni szigorú fellépés, • a gyermekbalesetek megelőzése, a helyes közlekedésre való nevelés, • a gyalogos, kerékpáros és a láthatósággal kapcsolatos balesetek csökkentése. 2008. január 1-jétől számos olyan jogszabályi változás történt, amely hozzásegíthet minket ahhoz, hogy hazánk útjain a közlekedés biztonságosabbá váljon. Ez évi feladataink közül az egyik legjelentősebb az új szabályozás megismertetése a közlekedőkkel, és a hatóságok általi következetes alkalmazása. Objektív felelősség A változások egyik legjelentősebb eleme, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben rögzített objektív felelősség, amely azt kívánja elérni, hogy a járművek üzembentartói okozott felelősséget érezzenek azért, hogy a járműveket használók • a megengedett legnagyobb sebességre, • a vasúti átjárón való áthaladásra, • a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire, • a járművel történő megállásra és várakozásra, • az autópálya leálló sávjának igénybevételére, • a behajtási tilalomra, a kötelező haladási irányra, valamint • a természet védelmére vonatkozó előírásokat betartsák. Az üzembentartóval szemben az egyes előírások megszegése esetén a szabályszegés súlyosságának arányában 30.000 és 300.000 Ft közötti köz- igazgatási bírságot kell kiszabni. A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Magyar Köztársaság Kormánya a rendőrséget jelölte ki. A bírságot kiszabó határozat meghozatalára a hatóságnak a jogsértést követően 60 nap áll rendelkezésre. A közigazgatási bírságot a 2008. május 1-je után elkövetett szabályszegések miatt kell kiszabni. Az ezt megelőző időszákban az eljáró hatóság írásbeli tájékoztatást küldött azon járművek üzembentartóinak, amelyekkel a korábbi felsorolásban szereplő szabályszegések bármelyikét elkövették. A tájékoztatás egyebek mellett tartalmazta az adott szabályszegésekhez tartozó bírság összegét is. A hatálybalépés óta eltelt időszakban az I. fokú közigazgatási hatóságok több mint 15.000 határozatot hoztak, a kiszabott bírságok összege meghaladja az 580 millió forintot. Fontos megemlíteni, hogy szabálysértési eljárásban azzal a személy- lyel szemben pénzbírság nem szabható ki, akivel szemben a szabálysértési eljárás alapjául szolgáló előírás megsértése miatt közigazgatási bírság kiszabásának van helye. A tulajdonosi felelősség elvét Európa számos országában alkalmazzák (például: Spanyolországban, Hollandiában, Franciaországban, Belgiumban, Ausztriában, Szlovéniában, Nagy-Britan- niában), ugyanakkor elmondható, hogy nincs két teljesen azonos rendszer, azaz - az esetleges hasonlóságok mellett - minden ország egyedi megoldást alakított ki.
