Erzsébetváros, 2008 (17. évfolyam, 1-19. szám)

2008-08-11 / 12. szám

2SBBSB 21 \>z ANVIt-VJÍt kf*FüÍPÍi init'z&i'otiPk tnj^ je 92tntfrjn Anyatejes táplálás - a legjobb befektetés A szoptatás világnapjáról szóló elhatározás 1993-ban született, amikor a WHO és az UNICEF ezt az évet a szoptatás évének nyilvánította. Azóta minden évben világ­szerte megemlékeznek ezen a napon és az ezt követő hetekben, az anyatej jelentősé­gét hangsúlyozva. A szoptatás népszerűsítését kiemelt helyen említi a Nemzeti Népegészségügyi Program, mely célul tűzte ki a szoptatás növelése érdekében történő intézkedéseket a felvilágosítás területén. E cél megvalósításáért a védőnők folyamatosan tevé­kenykednek. Áldozatos munkájuk eredménye­ként az utóbbi években örvendetesen emelkedett országosan a szoptatási arány. Egyre több esetben érjük el, hogy hat hónapos korig a csecsemők ki­zárólag anyatejet kapnak, és a szoptatást egyéb táplálék bevezetése után is folytatják az anyák. A szoptatott csecsemők körében idősebb kor­ban kisebb az elhízás valószínűsége, védve van­nak az érelmeszesedéssel, szív-koszorúér, - és al­lergiás megbetegedésekkel szemben. Szellemi fej­lődésük, tanulási készségük, intelligencia-hányado­suk is magasabb. A szoptatás egyben a csecsemő alapvető lélektani szükséglete is, hiszen az anyai ölelés, az anyai hang, a szoptatás alatti bőrkontaktus a biztonságot jelenti számára. A szoptatás sikeressé­ge részben a megfelelő és idejében történő felkészí­téstől függ. Az anyák 98%-a képes gyermeke szop­tatására, ha kellő önbizalommal, kitartással, elméle­ti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik. A VII. kerületben 2006-ban összesen 437 cse­csemő született. Ebből 3 hónapos korig 234, 6 hó­napos korig pedig 168 csecsemő kizárólagosan szoptatott csecsemő volt, ami 46,2%-nak felel meg. Egy éves korában még 130 csecsemőt tud­tak szoptatni az anyák. A kizárólagos szoptatás alatt azt értjük, hogy anyatejen kívül semmi mást nem kap a baba, - még teát, gyümölcsöt sem! Ke­rületi eredményeinket a fővárosi szoptatási arány­nyal összehasonlítva elmondhatjuk, hogy megfe­lelő mértékű az emelkedés. A védőnők területü­kön szorgalmazzák az anyatej leadását is. Az el­múlt évben a védőnők közreműködésével 11 anya 373150 ml anyatejet adott le a Heim Pál Kórház Anyatejgyűjtő Állomásának, melyet a rászoruló babáknak juttatnak vissza. Az anyatej világnapja arra hívja fel a figyelmet, hogy a szoptatás az egészségvédelemben a legjobb „befektetés”! Minden várandós anyát arra kell bíztatni, hogy hallgasson a tapasztaltabb anyákra, a segíteni pró­báló védőnőkre és főleg a szívére, hogy tegyen meg mindent gyermeke anyatejjel való táplálásáért. 50 év Erzsébetváros szolgálatában Dr. Bélafalvy László főorvos úr 2008. augusztus 1-jével, 50 éves szolgálat után - közel a nyolcadik X-hez - búcsút mond Erzsébetváros kedves betegeinek, végleg befejezve orvosi szolgálatát. A fenti mondat mögött azonban egy csodálatos, rendkívül értékes életpálya tör­ténete húzódik meg. Az orvosi tevékenység nem csupán foglalkozás, értékének mélységeit valójában a hivatás szó fejezi ki. Amikor egy fiatal az orvosi pályát választja, ifjúként is érzi, hogy nem akármilyen feladatra vállal­kozik. Pedig ekkor még nem is érzékeli, csupán sejti mennyi áldozatot fog majd hozni szenvedő em­bertársaiért. Hányszor kell egyéni életvitelét alárendelnie a hozzá bizalommal forduló, segítő tudá­sában bízó betegeiért. Dr. Bélafalvy László tanulmányai a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen végez­te, majd kinevezést kapott a Városmajor utcai Szív- és Érsebészeti Klinikára, ahol tanársegédként öt évet töltött, megszerezve a sebészeti szakképesítést. 1958-ban a Dózsa György út 60. szám alatt működő körzeti orvosi rendelőbe került. Letéve a háziorvosi szakvizsgát is, 2000-ig, mint a rendelő vezető főorvosa teljesített szolgálatot. Ezt köve­tően 8 éven át nyugdíjas háziorvosként a Dózsa György út 7. szám alatti rendelőben folytatta a be­tegek kezelését. Szállóigévé vált, hogy ő nemcsak a medicinákkal gyógyítja betegeit, de kivételesen megnyerő egyénisége, mindenre kiterjedő odafigyelése, kedves szavainak gyógyító ereje megsokszorozta az orvostudomány adta lehetőségeket. Kedves betegei sokaságának szeretetét, jóságát, ragaszkodását a fél évszázadon át állandóan érezte. Ezúton kíván mindannyiuknak jó egészséget, hálásan megköszönve a tőlük kapott sok-sok igaz emberi bizalmat, közvetlenséget. Mindazok nevében, akik Dr. Bélafalvy László főorvos úr betegei voltak, mélységes nagyrabe­csüléssel és szeretettel mondok hálás köszönetét fél évszázados gyógyító tevékenységéért. Szívből kívánunk számára jó egészséget. A Jóisten tegye nagyon boldoggá idősödő napjait, áldja meg Er­zsébetváros lakóinak egészségét szolgáló áldozatos életművéért. Szűcs Gizella nyug. gyógyszerész Szent István ünnepe Augusztus 20-a az első magyar király, a jogállamiság, az alkot­mányosság és az új kenyér ünne­pe. 1083-ban László, a magyar lovagkirály, pápai engedéllyel Szent István „testének felemelé­sét rendelte el, nem vallásos hír­verést fejtett ki, hanem egy olyan jelzőt szentesített, amelyet az európai kultúrvilág és a ma­gyar nép szemében a nagy király még életében kiérdemelt. Kiérde­melte egyéniségével és életmű­vével: a magyar állam megszer­vezésével, amellyel népünk fenn­maradását biztosította immár egy évezredre” (István király emléke­zete - Győrfíy György). A ke­ménykezű, szigorú uralkodó nyugati értelemben vett államot szervez a Kárpát medencében. Maga is jó példát mutatva, a ke­reszténység elterjedését és meg­szilárdítását tűzi ki célul. Betar­tatja az egyház törvényeit, meg­alapítja az érsekségeket és a püs­pökségeket. Elrendeli, hogy min­den tizedik falu építsen templo­mot. Megszervezi a vármegyé­ket, rendezi az udvartartást. Védi a földbirtokot és a magántulaj­dont, megteremti a pénzrend­szert. A felkelések leverésével biztosítja hatalmát az ország egész területén, és sikeresen vé­dekezik a külső támadások ellen is. Világi hatalmát megkoronázá­sával még szilárdabbá teszi. Az ország kormányzását, a törvény- hozást, az igazságszolgáltatást magához ragadja. Halála után - a legenda szerint - három évig gyászolják. Az 1083-as szentté avatását követően 1092-ben a szabolcsi zsinaton az országosan kötelező egyházi ünnepek közé sorolják augusztus 20-át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom