Erzsébetváros, 2008 (17. évfolyam, 1-19. szám)
2008-08-11 / 12. szám
£ 2008./12. szár mm :: Püspökköszöntés Az egyházjog előírásainak figyelembevételével dr. Keresztes Szilárd megyéspüspök úr nyugalomba vonult. XVI. Benedek pápa Kocsis Péter Fülöp szerzetespapot nevezte ki a hajdudorogi egyházmegye élére. 0 egyházmegyénk ötödik püspöke, de az első, tiki nem elődje elhunyta folytán került a püspöki székbe. Mivel egyházunk hagyományai szerint a püspök csak nőtlen lehet,' sok esetben szerzetespapból lesz püspök. Fülöp Atya is szerzetespap, de esete kissé egyedülálló. Társával, Orosz László Atanáz Atyával az ősi keleti szerezeti hagyományok jobb megélése érdekében egy kis szerzetes közösséget hoztak létre, melyet Krisztus feltámadásáról neveztek el, s a Bodrogközben, Dámócon működtek. Új püspökünk 1963-ban született Szegeden. Édesapja középiskolai tanár, Szabolcsveresmartról származik. így Püspök Atya megismerhette mind a városi, mind a falusi görög katolikusság életét. Teológus korában - mint arra többen emlékeznek - megfordult Rózsák terei közösségünk egyes rendezvényein is. Rómában is tanult, első papi állomáshelye Hajdudo- rogon volt. Nőtlenül szentelődött, de a szerzetesi életre később készült fel Belgiumban, egy görög szertartá- sú monostorban. 1999 óta élt Dámócon. A mindennapi szerzetesi élet mellett - zsolozsma, kerti munka, gyertyaöntés, stb. - tudományos munkát is végzett a teológia területén. Szentelésére 2008. június 30- án, hétfőn került sor Hajdudoro- gon, a Székesegyházban. Dr. Keresztes Szilárd szentelte püspökké. A szertartásra hiveink külön busszal utazhattak el. Első beszédében Fülöp Püspök Atya támogatásul sok imádságot kért! dr. Sasvári László Árpád-házi Széni Erzsébet plébánia 1074 Rózsák tere 8. TeUfax.: 322-4117 Augusztus 15-én, pénteken Nagyboldogasszony ünnepén a szentmisén való részvétel kötelező! Templomunkban fél 8-kor, 11 órakor és este 18 órakor lesz szentmise, 17,40-kor litánia. Ezen a napon nem tartunk irodai szolgálatot. Augusztus 20-án, szerdán Szent István király ünnepe. Ezen a napon csak reggel fél 8 órakor és délelőtt 11 órakor lesz szentmise. Figyelem, nyári miserend! Hétfőtől péntekig este 18 órakor, szombaton reggel fél 8-kor és este 18 órakor, vasárnap reggel fél 8-kor, 11 órakor és este 18 órakor. Urnatemetőnkről Az Árpád-házi Szent Erzsébet műemlék templom altemplomában működik 11 év óta a főváros egyik legszebb és legnagyobb umatemetője, amely stílusába n tökéletesen illeszkedik templomunk műemléki jellegéhez. Alkotóelemei nemes anyagokból készültek. A levezető lépcsősor süttői márvány, rézkorlátokkal, kovácsoltvas csillárokkal. Az urnafülkék anyaga a Thassos szigetén bányászott görög márvány. Felirataik különleges olasz ötvözetből készülnek. A központi terembe n márványoltár és ugyanolyan művészeti kovácsoltvas kereszt, mint amilyent megcsodálhatunk a templom oldalsó tornyain. Az umatemetőben egy személyestől egészen kilenc személy befogadására alkalmas sírhelyek találhatók, minden változatban. Az urnahelyek el nem évülő időtartamúak. Egyre többen vásárolják meg előre majdani nyugvóhelyüket. Gyakori, hogy egy-egy család nagyobb befogadóképességű urnafülkébe, családi sírhelybe hozatja át más temetőkből szeretteit. Az urnatemető ügyintézője Szűcs Gizella. Ügyintézés a plébánia irodájában (VII. Rózsák tere 8.) hétfőn és szerdán 15-18 óráig, csütörtökön 9-12 óráig. Tel.:322-4117. Szeretettel váijuk az umatemető iránt érdeklődőket. Szűcs Gizella Szent Erzsébet Plébánia Nagyboldogasszony ünnepe Augusztus 15-e Mária mennybemenetelének és Magyar- ország Mária oltalmába ajánlásának ünnepe. Szent István király rendeletére parancsolt” ünnep, melyet Fehérvárott megül maga a király is. Szent István király... „imáiban ajánlotta magát az országért. Engesztelé- sül az alattvalók vétkeiért. így ezzel saját korában mindenfajta példától elkülönülve tette meg az ország felajánlását”... /Dümmerth Dezső/. A keresztény hitre tért magyarok Máriát mennyei édesanyjuknak tekintik. Ebben a választásban tovább él a pogány matriarchális vil Boldogasszony tisztelete. Az egyház nyelvén Mária a Boídogságos Szűz, a néfri nyelvén Nagyasz- szony vagy ritkábban Kisasszony. Az év Mária- ünnepei Boldogasszonynapok, melyek közül a legjelesebb Mária halálának és mennybemenetelének napja, Nagyboldogasszony. A néphagyományban Szűz Mária különösen az asszonyok oltalmazója. Hozzá fordulnak segítségért a szülő nők. Azt az ágyat, ahol az újszülött és édesanyja tartózkodik az első hetekben Boldogasszony ágyának nevezik. Augusztus 15- éhez kötődő hagyományok egyike volt az ünnep vigíliáján (előest) a „Mária-virrasztás”. Különösen az Alföldön, Szeged környékén élt az a szokás, hogy az asszof nyok egy frissen ásott, üres sír körül imádkoznak, énekelnek, virrasz- tanak. Nagyboldogasszony ünnepén az ország nagy részén él a virágszentelés szertartása. A szen- telményből jut a csecsemők bölcsőjébe, az új pár ágyába és a halott koporsójába is. A Máriának szentelt templomokban és búcsújáró helyeken a Boldogasszony-ünnepek alkalmával búcsút tartanak. A búcsújáró helyek eredete visszanyúlik a középkorra, de a 18. században fellendülő Mária kultusz vonz igazán nagy tömegeket a csodás látomások, gyógyulások szin- helyére. 1
