Erzsébetváros, 2008 (17. évfolyam, 1-19. szám)
2008-07-07 / 11. szám
2008./11. szám Ezí Védőnők Napja Magyarországon az anya-gyermekvédelem hagyományai a XIX. század elejére nyúlnak vissza. A védőnők az emberek életének minden fontos szakaszában jelen vannak, ezért is indokolt, hogy ne feledkezzünk meg róluk. A Védőnői Szakmai Kollégium 2007-ben kezdeményezte a Védőnők Napja megrendezését. A hagyományteremtő ünnepséget ez évben először június 13-án tartotta a kollégium, az Országos Tiszti Főorvosi Hivatal, a Magyar Védőnők Egyesülete valamint az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Védőnői Tagozata közös szervezésében. A kitűzött dátum történelmi jelentőségű, mert 1915. június 13-án alakult meg Budapesten az Újvárosháza közgyűlési termében az Országos Stefánia Szövetség, dr. Bárczy István Budapest Székesfőváros polgármestere és a szövetség programtervezetének szerkesztője dr. Madzsar József orvos, szociálpolitikus kezdeményezésére. A szövetség a nevét az alakuló közgyűlésen megjelent gróf Lónyai Elemémé Stefánia hercegasszonyról kapta. A Védőnők Napja azt is reprezentálja, hogy ez a prevenciós szolgálat közel egy évszázada működik hazánkban, mindenki számára elérhető, népegészségügyi feladatokat szem előtt tartó ellátási forma. Ugyanakkor a „védőnőség” hungarikum is, mivel ilyen széles feladatkörrel működő szolgálat Európában, csak Magyarországon létezik. Mindenkit szeretettel várunk a Presbiteriánus Misszió alkalmaira: szerda 18 órakor biblia óra, vasárnap 10.30 órakor Istentisztelet. Minden hónap első vasárnapja délután 17 órakor evangelizációs alkalmat tartunk. Keresztyén könyvtárunk működik! 1074 Rákóczi út 78. 1/4. Tel.: 322-9317, www.reformatus.org Az izraeli főrabbi Budapesten Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) meghívására június 22-én Budapestre látogatott Yona Metzger, Izrael főrabbija, hogy kilenc közép- és kelet- európai ország zsidó közösségeit magában tömörítő Kelet-európai Rabbik Tanácsának (KERT) vezetőségével, és magyar elnökével Oberländer Báruch rabbival folytasson tárgyalásokat. A világ legmagasabb rangú zsidó vallási vezetője azért érkezett hazánkba, hogy a térség közéleti illetve oktatási helyzetéről tájékozódjon. A főrabbi egyben felavatta az EMIH felújított és kibővített belvárosi központját és Keren Or zsinagógát, Budapest első, a Holokauszt óta újonnan épített imaháza. A vallási vezető hazai zsidó közösségi vezetőkkel és közéleti személyiségek is tárgyalt. Yona Metzger, Izrael és a világ legfontosabb zsidó vallási vezetőjeként különösen nagy figyelmet szentel a diaszpóra, különösen a nagy múltú Közép- Kelet Európa zsidó élete felvirágoztatására irányuló erőfeszítéseknek. A közösségek újjáéledésének kulcsa a szabad közösségi élet és a mélyreható, hagyományhű oktatás, éppen ezért Metzger főrabbi ennek a két témának szentelte látogatását. Budapesten él Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége. Az elmúlt két évtizedben a zsidó származású emberek tömegei keresik és találják gyökereiket, egyre többen keresik az elvesztett ősi forrást. E reneszánsz kikerülhetetlen feltétele a felsőszintű zsidó oktatás megteremtése. Az izraeli főrabbi, látogatásának alkalmával, örömmel jelentette be, hogy az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, a New York-i Lubavitz Yeshiva egyetemmel közös három éves főiskolai, a „Jewish Leadership” program elindítását, amelynek célja diplomás, nagy tudású, a zsidó tudományokban jártas fiatal zsidó vezetők és oktatók képzése. A megnyitó másik különleges eseménye volt, hogy ennek a napnak az estéje a zsidó naptár szerinti szíván hó 20., mely hagyományosan az ortodox rabbik által meghatározott Holokauszt- emléknap. E napon vette kezdetét az EMIH hagyományos megemlékezés sorozata is, melynek során esténként egy- egy közösségről és egy, a Holokauszt- ban elhunyt mártírról emlékezik meg a közösség hagyományos Misna-tanulás- sal és a kádis imával. A megemlékezéssorozatot idén Metzger főrabbi nyitotta meg. Az ünnepnapot a Belvárosi Színházban, a híres izraeli énekes Jorám Gáon nagysikerű koncertje zárta le. Sarlós Boldogasszony napja július 2. Az ünnep jellegzetes magyar neve nem függ össze az eredeti egyházi elnevezéssel (visitatio). A „nehézkes” Mária Szent Erzsébetnél, Keresztelő Szent János édesanyjánál tesz látogatást. „Alig, hogy Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, fölujjongott méhében a magzat és Erzsébetet eltöltötte a Szentlélek. Hangos szóval fölkiáltott: Áldottabb vagy te minden asszonynál, és áldott a te méhed- nek gyümölcse!” Lk 1,41-42. Az aránylag késői Mária-ün- nep a 15. században, illetve a barokk világában bontakozik ki. A Sarlós Boldogasszony elnevezés utal az ünnepnek az aratással, a termékenységgel való szimbolikus-szakrális párhuzamára. „Siet drága terhével, isteni gyümölcsével,/... Gazdag termés, istenáldás virul nyomába”.. .Az ünnephez fűződő néphagyomány elemei: a virágszentelés, szegénygondozás, Hagyományok anyaság, aratás. Szeged környékén a templomban fodormentát szentelnek, amit sarlóval metszenek az asszonyok. Sokfelé ismeretes az „etetés” a szegények etetése, meg- vendégelése ezen a napon, hiszen Sarlós Boldogasszony a szegények és szükségben szenvedők gondviselője, a betegségben és fogságban sínylődök pártfogója. Az ünnep előestéjén (vigíliáján) emlékeznek meg Mária anyaságáról, áldott állapotában ő a várandós édesanyák oltalma. Az aratás kezdete a köztudatban Péter Pál napjához kapcsolódik, de előzménynek Sarlós Boldogasszony napját tekinthetjük. Az aratás a földműves ember életében nagy esemény, melyre kellő komolysággal készül. „Az élet, vagyis a mindennapi kenyér a régi parasztok szemében Isten ajándéka. A Mi Atyánkban is ezért könyörögnek a hívek”. illés napja A római katolikus; és az ortodox egy ház is szentként tiszteli az ószövetség legnagyobb prófétáját, Illést. Kultusza Balkánon a legerősebb, de Szeged környékén, Göcsejben és a görög katolikus sokácok, bunyevácok körében is igen népszerű. Nevéhez fűződő egyik hiedelem bibliai történeten alapszik. A királyok bálvány imá- dása miatt évekig tartó szárazság pusztít, de Illés könyörgésére elered az eső. Az Úr forgószélben tüzes szekéren elevenen ragadja őt az egekbe. A népi hiedelmek szerint Illés napján esni kell az esőnek, akármilyen szárazság van. Az ő nevéhez kapcsolódnak a nyári viharok, égi háborúk. A hit szerint Illés hajigálta le a kevély angyalokat az égből, és mennyköveivel azóta is célozgatja őket. Régi hiedelem szerint Illés és Jónás eljövetele lesz a világ végének ismertető jele. (Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium)
