Erzsébetváros, 2008 (17. évfolyam, 1-19. szám)

2008-07-07 / 11. szám

I1”!) K*0>ZfBll ®T(Í01N fSWVTG Trükkös lopások az autópályákon és a bankok környékén 2008^11 • szám Metró gázolt a Blaha Lujza térnél Még a '90-es évek elején az autópályákon jelent meg egy új bűncselek­mény elkövetési forma, az úgynevezett trükkös lopás. Lényege, hogy az elkövetők általában vala­milyen megtévesztéssel megállásra késztetik a sértettet, majd figyelmét elterelve eltulajdonítják értékeit a gépkocsijából. Legtöbb esetben erőszak nélkül alkalmazzák a lo­pásnak ezt a viszonylag egyszerű formáját. tézetek környékén elkö­vetett cselekmények ese­tén, hogy a sértett ma­gyar állampolgár. Gyakori módszer, hogy egy korábbi helyen és időben sérülést okoz­nak a kiszemelt autójának kerekén, majd amikor az megállásra kényszerül, akkor követik el a bűn- cselekményt. Sok esetben a tettesek a fényjelzéssel, mutogatással tévesztik meg az autóst, valami­lyen nem létező műszaki A kiemelt főútvona­lakon, autópályákon leg­többször külföldi állam­polgárok a sértettek, Bu­dapest területén azonban nagyobb számban for­dult elő, főleg a bankin­hibára hivatkozva állítják meg őket. Van, hogy in­formációkéréssel vonják el a figyelmet, vagy rend­őrnek adják ki magukat, miközben eltulajdonítják az értékeket. A nagyobb városok­ban, leginkább Budapes­ten a pénzintézetek kör­nyékén történnek, az úgynevezett lekövetések, majd a pénz felvételét követően a máshol is al­kalmazott módszerekkel kényszerítik megállásra a sértettet és követik el a bűncselekményt. A fenti esetekben az elkövetők egyike valami­lyen idegen nyelven pró­bál szót érteni a sértettel, segítségét ajánlja fel a hi­ba elhárítására, a másik pedig észrevétlenül eltu­lajdonítja a kocsiból a mozgatható, hátrahagyott értékeket. Legtöbb eset­ben a sértett csak később, amikor esetleg fizetni akar, veszi észre a lopást. Az információk sze­rint 2008. év januárjától hónapról hónapra ismét jelentős emelkedés látha­tó a gyorsforgalmi útvo­nalakon elkövetett trük­kös lopások tekintetében. Idén május közepéig 126 eset történt az elmúlt két év, összesen 126 ese­tével szemben. Ezek az adatok csak tájékoztató jellegűek, te­kintettel a látenciára. Gázolás történt május 26-án délelőtt a metró 2-es vo­nalán. Eddig ismeretlen okokból egy személy a metró Blaha Lujza téri állomásánál a szerelvény alá került. A helyszínre kiérkezett tűzoltók áramtalanítottak, majd a szerelvényt megbontva letolták a kocsit a szerencsétle­nül járt utasról, akit a mentők súlyos sérülésekkel szál­lítottak kórházba. (www.tuzoltosagbp.hu) Csökkent a közúti balesetek száma A KSH legutóbbi adatai szerint az idei év első negyed­évében 10%-kal csökkent a közúti közlekedési balese­tek száma az előző év azonos időszakához viszonyítva. A balesetek kimenetele még jelentősebb javulást mutat: a halálos balesetek száma 34%-kal, míg a könnyű sérü­léssel járó baleseteké 6%-kal csökkent. A balesetek 11%-ának hátterében szerepelt alkohol. Vétlen áldozat volt a meghalt személyek 49%-a. A meghalt személy­gépkocsi-vezetők 50%-a, az elöl ülő utasaik 56%-a nem használta a biztonsági övét. Az autópályákon köz­lekedők 11%-kal kevesebb balesetet okoztak, mint egy évvel korábban. Az összesített adatokat megbontva azonban differenciáltabb a kép: az M5 és az M7 autó­pályákon nőtt a balesetek száma, az M5-ös autópályán közel 50%-kal, míg az Ml-esen 35%-kal csökkent. Tanácsok a vízi bal eset ek elkerülésére A vízbefúlladások, viziközlekedé- si balesetek zöme a nyári, fürdési idényben történik. Az elmúlt év­ben 207-en fulladtak a szabad vi­zekbe. A Dunában 66-an, a Tiszá­ban 19-en, míg a Balatonban 17- en vesztették életüket. Annak ér­dekében, hogy a pihenés, a nyara­lás gondtalanul végződjön, érde­mes megszívlelni néhány tanácsot, betartani a szabad vizeken való tartózkodás alapvető szabályait. Természetes fürdővízben fü­rödni a kijelölt fürdőhelyen, il­letőleg ott lehet, ahol a fürdés nem esik tiltó rendelkezés hatá­lya alá. Tilos fürdeni: hajóút- ban; hajóutat és hajózási aka­dályt jelző bóják, nagyhajók, Ahol tilos fürdeni úszó munkagépek és fürdés cél­ját nem szolgáló úszóművek 100 méteres körzetében; vízlép­csők és vizi munkák 300 méte­res, hidak, vízkivételi művek, egyéb vizi műtárgyak, komp- és révátkelőhelyek 100 méteres körzetében; kikötők, veszteglő- és rakodóhelyeken, kijelölt zárt vízisí és vizirobogó (jet ski), va­lamint egyéb motoros vizi sport­eszköz közlekedésére szolgáló pályák, hajóállomások területén. Továbbá tilos fürdeni egészségre ártalmas vizekben; a kijelölt für­dőhelyek kivételével a határvi­zekben és a városok belterületén lévő szabad vizekben; vizi jármű kísérete nélkül a Balaton So­mogy megyéhez tartozó terüle­tén, a parttól 1000 méternél, Veszprém és Zala megyéhez tar­tozó területén a parttól 500 mé­ternél nagyobb távolságra, vala­mint a Tisza-tó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolság­ra. Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, kivéve, ha a vízfelület megvilágított, és leg­feljebb a mély víz határáig; ahol azt tiltó tábla jelzi nem engedé­lyezett a fürdés. A Balatonon és a Velencei-ta­von minden év április 1-jétől októ­ber 31-ig vihar-előrejelző, illető­leg vihaijelző szolgálat működik. Az I. fokú viharjelzés (fi­gyelmeztetés az elővigyázatos­ság betartására) - percenként 45-ször felvillanó sárga fényjel­zés - esetén a parttól 500 méter­nél nagyobb távolságra tilos fü­rödni. AII. fokú vihaijelzés (figyel­meztetés a fenyegető veszélyre) - percenként 90-szer felvillanó sárga fényjelzés - esetén fürödni tilos! A vihaijelző állomások kör­be a Balaton partján, több irány­ból jól látható helyen vannak el­helyezve. (forrás.orflí)

Next

/
Oldalképek
Tartalom