Erzsébetváros, 2008 (17. évfolyam, 1-19. szám)
2008-06-11 / 10. szám
J»T OiHRlMim« 2008/10. szám Pereskedés lesz a közgyűlésben elhangzott vádaskodásból? Nem kell gyámság Belső-Erzsébetvárosnak! A Fővárosi Közgyűlés május 29-i Ülésén Erzsébetvárost érintő kérdést is tárgyaltak, mégpedig a régi pesti zsidónegyed rehabilitációját előkészítő szakmai bizottsági munka tájékoztatója alapján. Az előterjesztő szándéka szerint a Főváros gyakorlatilag elvonta volna a kerületi önkormányzattól a zsidónegyedként ismert belső-erzsébetvárosi terület városrehabilitációval kapcsolatos döntési jogát, és azonnali változtatási tilalmat rendelt volna el a területre - fővárosi hatáskörben. Az Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes előterjesztésében a közgyűlés elé kerülő anyag vitájában szót kapott Ladányi János, az Óvás egyesület nevében, aki hozzászólásában olyan kijelentéseket tett, melyek miatt Hunvald György, Erzsébetváros polgármestere jogi lépések megtételét fontolgatja. Hogy lesz-e per? Arról a képviselő-testület dönt június 16-ai ülésén. Előzmények A belső-erzsébetvárosi terület, azaz a Zsinagóga és környéke rehabilitációja hosszú éveken keresztül komoly vitákat eredményezett a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a városvédő civil szervezetek és a helyi önkormányzat között. A helyzet rendezése minden érintett félnek érdeke, azonban a megvalósításban már eltérnek a vélemények. Nyilvánvalóan más, és lakossági érdekeket is szem előtt tartó, humánusabb szempontokat kell figyelembe vennie a kerületi vezetésnek a döntéshozatalkor, mint a gyakorlatilag „csak ingatlanvédelmet” forszírozó civileknek, illetve a műemléki jellegű területen lévő épületek megóvására hivatott hivatalnak. Ikvai-Szabó Imre fö- polgármester-helyettes előterjesztésében tájékoztatta a képviselőket arról, hogy az erzsébetvárosi önkormányzat 2006. márciusában kérte a Fővárostól a Károly körút - Király utca - Erzsébet körút - Rákóczi út által határolt terület akció- területté nyilvánítását. A történetbe itt kapcsolódott be igazán a főváros, mivel a terület jelentős része a világörökség rávezető zónájához tartozik, így a fővárosi önkormányzat egyetértési joggal rendelkezik a Kerületi Szabályozási Terv (KTSZ) elfogadása során. Ám azt - az előterjesztés szerint - a Fővárosi Önkormányzat nem hagyta jóvá, így a városrehabilitációs területre vonatkozó kérelmet is elutasították, annak ellenére, hogy a városrehabilitáció „feltétlen célterületének” tartják az érintett kerületrészt. ■ Fentiekhez hozzátartozik, amit Gergely József illetékes erzsébetvárosi alpolgármestertől megtudtunk, azaz, hogy nem is volt még kész, benyújtott szabályozási terve a kerületnek, azt várhatóan idén nyár végén fogják benyújtani a Fővároshoz. ■ A fővárosi közgyűlés ugyanekkor döntött arról, hogy szakmai bizottságot hoz létre a terület rehabilitációját előkészítendő, mégpedig a kerületi önkormányzat, a főváros, és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal képviselőinek részvételével, és az Óvás Egyesület, valamint a Madách Egyesület állandó meghívásával. Az az előteijesztő is elismerte, hogy az előkészítő szakmai bizottság munkájában a kerület maga is tevékenyen és támogatólag vett részt. Szakmai Bizottság A városrehabilitációs akcióterület kijelölést előkészítő szakmai bizottság első alkalommal 2006. augusztus 10-én ült össze. Az érintettek már akkor megegyeztek abban, hogy készüljön a területre olyan új, átfogó Kerületi Szabályozási Terv, amely a Fővárosi ‘ Önkormányzat egyetértését is elnyeri, valamint alapját képezi egy értékvédő városrehabilitációs programnak. Idén márciusig a bizottság számos alkalommal összeült, és ennek eredményeként könyvelhető el az is, hogy 2007. év végére egy, az UNESCO- biztos Michele Polge által is elfogadhatónak minősített szabályozási tervet előállítani. Az előterjesztésből úgy tűnik, hogy a probléma alapját elsősorban a munkálatok ütemezése jelentette, mivel a kerület a szakmai bizottsági többséggel ellentétben két ütemben szándékozik megvalósítani a szabályozási tervben foglaltakat. Elvonni a kerülettől a szabályozás lehetőségét Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes előterjesztésének indoklásában nehezményezte, hogy a területen az elmúlt időszakban több épületet is lebontottak, bár ezekre a hatályos szabályozási terv lehetőséget adott. Gazdasági Projekttársaság létrehozását kezdeményezte, mint az előterjesztésben megfogalmazta: A Fővárosi Önkormányzatnak az egyetértési jog gyakorlásán kívül csekély mozgástere adódik a Régi pesti zsidónegyed megóvása érdekében. A még fennmaradt lehetőségek közé tartozik változtatási tilalom elrendelése, a területtel szakavatottan foglalkozó rehabilitációs projekttársaság létrehozása, valamint gazdasági ösztönző rendszer kiépítésének előkészítése. Erzsébetváros tiltakozik Hunvald György polgár- mester, mint a Fővárosi Közgyűlés tagja hozzászólásában természetesen kiállt a kerület szuverenitása mellett: - Mi történik, ha az előterjesztő szándéka szerinti döntést támogatjuk? Létrehozzuk a politikai gyámság intézményét egy önálló kerület felett. Mi történik, ha nem fogadjuk el az előterjesztést, és nemmel szavazunk? Visszautaljuk a kérdést oda, ahová tartozik, és ahol jelenleg is törvényi szabályok szerint folyik a szakmai egyeztetés folyamata De ennél fontosabb is történik: a főváros képvise- lő-testülete nemet mond a gyámságra, és biztosítja egy kerületnek a politikai és szakmai szuverenitását. Plusz egy érdekes információ A Főváros február óta nem hívta össze a szakmai egyeztető bizottságot Gergely József Erzsébetvárosi kerületfejlesztési ügyekért felelős alpolgármesterétől az alábbiakat tudtuk meg: A Fővárosnak lenne hatáskörében az egyeztető bizottságot összehívni, azonban ez február óta gyakorlatilag nem történt meg. A februári első ülésre azután került sor, mikor a VII. kerület kép- viselő-testülete saját hatáskörében elfogadta a területre vonatkozó változtatási tilalmat. A februári második ülés meghívója a megbeszélés napján délelőtt érkezett meg az Erzsébetvárost képviselő Gergely Józsefhez, és Lantos Péter főépítészhez. Ezen az ülésen így ők nem tudtak részt venni, nem mellékes azonban, hogy ezen az ülésen döntött úgy a bizottság, hogy a szabályozási tervet egy ütemben kell bevezetni, szemben a kerület által benyújtott, két ütemre bontott tervekkel. Márciusban egy órával az ülés előtt telefonon lemondták a Előkészítő Szakmai Bizottság megbeszélését. Dőljenek el ott a dolgok, ahol a felelősség is van! De azt is kimondhatjuk, hogy megbízunk a műemlékvédelmi hatóság szakmai értékítéletében, és nem kételkedünk abban, hogy garancia ezen a szakmai területen. És azt is elfogadjuk, hogy egy kerület választott képviselő-testülete nem akar rosszat saját városának. De a legfontosabb, hogy az dől el az elutasítást követően, hogy a közgyűlésben ülő képviselők nem akaiják, hogy a mindenkori többségben lévők a kerületek, városrészek, városok életébe ilyen durván beleavatkozzanak. (...) Erzsébetváros képviselő-testülete a múlt héten június 30-áig meghosszabbította a változtatási tilalmat saját hatáskörében, és június 16-án várhatólag szeptember 30-áig hosszabbítja meg, hiszen szeptember 30-áig a Fővárosi Közgyűlés elé tud kerülni az az új szabályozási terv, amely minden igényt kielégít, amiről viszont nem ennek az előterjesztésnek a keretében szeretnék beszélni, hanem amikor az egyetértési jog tekintetében ide, a közgyűlés elé kerül. Hunvald György azt kérte a közgyűlés tagjaitól, hogy ne támogassák a javaslatot: - Képviselőként, városvezetőként azt kérem képviselőtársaimtól, hogy utasítsák el ezt az előterjesztést, ne teremtsünk precedenst, hogy a gyámság első esetben a főváros életében létrejöjjön. Mert rossz lenne a példa, rossz lenne a döntés, rossz lenne az üzenet részünkről. (Folytatás a következő oldalon)
