Erzsébetváros, 2008 (17. évfolyam, 1-19. szám)
2008-01-21 / 1. szám
IHIíWöBéítJ 2008/1. szám 17 Hagyományok, Népszokások Vízkereszttől Hamvazószerdáig Fasori Evangélikus Egyházközség alkalmai Fasori Evangélikus Templom Rendszeres alkalmak: Istentisztelet vasárnap 11 órakor. Családi istentisztelet minden hónap első vasárnapján 9.30 órakor. Ifjúsági istentisztelet minden hónap utolsó vasárnapján 18 órakor. Ifjúsági óra szombaton 18 órakor. Fasori Fiatal-Öregdiákok Kórusa (FAFŐK) csütörtökön 19 órakor (18- 28 éveseknek). Várunk minden énekelni szerető fiatalt! Gyülekezeti bibliaóra szerdán 15 órakor. Idős testvéreinkre tekintettel sötétedés előtti időpontban tartjuk. „Középnemzedék" bibliaórája minden hónap utolsó hétfőjén 18 órakor. Érdeklődőknek külön meghívót küldünk eme az alkalomra. Konfirmációi oktatás november 5-étől, szombaton 15.30 órakor. Hittanórák 8-12 éveseknek: hétfőn 17.15 órakor. 5-8 évesek pénteken 16 órakor. Minden érdeklődő jelentkezését várjuk személyesen, vagy telefonon, akkor is, ha az időpont nem megfelelő. Időpont változtatás lehetséges, szeretnénk, ha senki nem maradna ki a hitoktatásból. A hittanórákat a gyülekezeti teremben tartjuk (VII. Damjanich u. 28/b.). Január 6. Vízkereszt, vagy Háromkirályok napja a karácsonyi ünnepek lezárása és egyben a Farsang kezdete, a közelgő tavasz örömünnepe. Vízkereszttől „böjtfogó” azaz Hamvazószerdáig tartó időszak igen gazdag hagyományokban. Egymást követik a vigasságok, az evés-ivás, a farsanghoz fűződő gonoszűző termékenységvarázsló álarcos, alakosko- dó szokások. A farsang, ... a lakodalmak, disznótorok és a fiatalság fonóbeli szórakozásának ideje volt. A farsang előtti vasárnapot „lányok vasámapj á”-nak nevezték. A lányok „kerülni” mentek. Egyik lány vitte a nyársat, melyet akácból faragtak, másik a fedeles kosarat. Mindegyik udvarba bementek, ha esett az ámbitus alá álltak és énekeltek... Az ének után köszöntek, majd tartották a nyársat, s ha szalonnát kaptak, rászúrták. A tojást a kolbászt, vagy lisztet a kosárba rakták. Mikor végigjárták a falut, a fonóházba mentek, ahol délutáni kezdettel mulatságot tartottak, régen dudaszóra, később citeraszóra vagy harmonikára, vagy az is előfordult, hogy cigány muzsikusokat fogadtak.” A legtöbb esemény „farsang farkára”: farsangvasámapra, farsang hétfőre, húshagyókeddre, hamvazószerdára esett. „Zsíroscsütörtök, kövércsütörtök” volt a neve a farsangvasárnap előtti csütörtöknek. Ezen a napon disznót öltek, pogácsát sütöttek, megkezdték a készülődést a farsangi napokra... Vasárnap litánia után kezdték a táncot, régebben rendszerint bérelt házban később kocsmában, s rendszeresen éjfélig táncoltak. Kalapjukhoz a bokrétát vagy rozmaringot a lányoktól kapták a legények. Másnap, hétfőn a legények „kerültek”. Zsidó hagyományok A Fák, a Jövő ünnepe Svát hó 15-én az ünnepi asztalt izraeli gyümölcsökkel rakják tele. Izraelben ekkor virágzik a mandulafa Fát is ültetnek ezen a napon kivéve, persze ha nincs smita év, amikor a faültetés tilos. Aki fát ültet, optimistán néz a jövőbe. Egy híres rabbi jártában-keltében látott valakit, olyan fát ülteti, amely csak hetven év elteltével terem gyümölcsöt. „Biztos vagy benne, hogy Te még ehetsz erről a fáról?” - kérdezte azt az embert. „Amikor a világra jöttem már voltak ilyen fák. Amint atyáim ültettek nekem, úgy ültetek én is az unokáimnak - válaszolt.” /Talmud/. Svát hónap 15-e /Tu Bisvát / az idén január 22-ére esik. A zsidó hagyomány szerint ezen a napon ünnepük a fák ünnepét. A Talmud, Ros HáSáná traktátusában „a fák újéve” néven szerepel. A zsidó bölcsek szerint e napon dől el, melyik fa fejlődik tovább, melyik hoz dús gyümölcsöt, és melyik sorvad el vagy melyiket tépi ki a vihar. Az ünnep nem munkaszünet, nincsenek benne különleges imák. Kedves szokás, hogy ilyenkor minél többféle gyümölcsöt esznek. Főleg Izraelben termett, a Tóra /Bibüa/ említette gyümölcsöket: szőlőt, fügét, datolyát, gránátalmát és olajbogyót. Európában, így Magyarországon is, emlékezésül tizenötféle gyümölcsöt szokás enni. A fa első három évében halacha, a zsidó vallási jog szerint tilos megenni a rajta termett gyümölcsöket, a negyedik évi gyümölcsét Jeruzsálembe kellett vinni és megenni vagy pedig pénzzel kiváltani. Tu Bi-Svat dönti el: melyik év termése a gyümölcs és milyen törvény vonatkozik rá. Tu Bi-Svát idővel a természettel való azonosulás ünnepévé vált. Izrael kivirágzásának, megművelésének, betelepítésének, természeti szépségének, termékenységének és gyümölcsei jó ízének ünnepe lett. Hajdan mindent megtettek, hogy e napon izraeli gyümölcsre mondhassanak áldást. E szokás ma is él és az Izraellel való azonosulás kifejezése lett. Az Izraelből érkezett gyümölcs azt is jelzi: Élnek ott zsidók, van zsidó élet Izrael Földjén. Ezt megelőzőleg felöltöztek maskarának, cigányasszonynak, menyasszonynak, vőlegénynek, majd cigányzene kísérettel indultak, s csatlakoztak hozzájuk a lányok is. Minden háznál megálltak, s vagy a szobában, vagy az udvaron táncoltak, utána szalonnát, pénzt kaptak... A farsangi alakoskodás, illetve szalonna-, kolbász-, és tojásgyűjtés a farsangtemetéssel is párosult... Leggyakrabban egy szalmabábut öltöztettek fel, és egy kis kocsiba húzták végig a falun. A farsang, a karnevál egész Európában elterjedt. Őshazája Itália. A középkortól a mai napig a Velencei karnevál álarcos, maskarás felvonulása a leghíresebb népünnepélyek közé tartozik. Magyarországon a dél-szlávok mohácsi Busójárását évről-évre nagy érdeklődés mellett rendezik meg.
