Erzsébetváros, 2008 (17. évfolyam, 1-19. szám)
2008-05-13 / 8. szám
2008/8. szám HHfl wmÁ €lWÖ'R>T€'N€*T-»*P.R'0'G'R'A'ra<A'!)WNl«Q Buda Katalin rovata 110 éve született Dr. Szedő Miklós operaénekes Az orvostanhallgató-mentős Szedő Miklós a fehér köpenyt operaénekes jelmezre cseréli Talán vannak olyan erzsébetvárosiak, akik emlékezetükben fel tudják idézni Dr. Szedő Miklós alakítását, énekét egy-egy operában, illetve operettben. Elképzelhető talán az is, hogy fehér köpenyben is találkoztak vele. Szedő Miklós (1898-1978) az 1920-as években, Erzsébetvárosban az Alpár utca 6. szám alatti házban (ma Szinva utca) lakik. Egy alkalommal magántársaságban, csak úgy énekel valamit. Hangjának szépségét a körükben lévő újságíró felfedezi és beajánlja Krammer Teréz operaénekeshez. Szedő énekleckéket vesz az Operaház egykori drámai szoprán énekes művésznőjétől, továbbá Kovács Ferenctől és Abrányiné Wein Margittól. Majd Bécsben fejezi be tanulmányait, lírai tenorként. Első nyilvános szereplését meghallgatja Basilides Mária, az Operaház örökös tagja, aki arra biztatja, tartson ki az éneklés mellett. Az Operaház 1925-ben szerződteti. Ekkor Szedő Miklós a Cigánybáróban Barinkayt alakítja. Jókainak és Johann Straussnak köszönhető mesés szerepet bravúrral játssza. Már korábban, 1922. március 15-én Kodály Zoltán Enek- szó-ját ő mutatja be. Kodály művének bőrbe kötött kottáját ajándékozza Szedő Miklósnak, első lapjára írva: „1922. március 15-én, Szedő Miklós merész vállalkozása és sikere napján. Kodály Zoltán.” A fellépésnek különös története van. Kodályhoz Kelen Hugó zeneszerző viszi el Szedőt meghallgatásra. O egy székely népdalt énekel. Ekkor Kodály fonográfot vesz elő, melyen bemutatja ugyanezt a dalt egy székely paraszt énekstílusában. A két előadásmód azonossága meggyőző erejű. így kezdődik barátsága Kodállyal, Az Operaházhoz tartozó Városi (később Erkel) Színház, 1926- ban különválik. Ekkor Sebestyén Géza a Városi Színház igazgatója Szedő Miklóst ideszerződteti, és szebbnél-szebb tenorszerepekhez juttatja. így például énekli a Szerelmi bájital Nemorinóját, a Rigoletto mantuai hercegét, a Pillangó kisasszony Pinkerton hadnagyát, a Denevér Alfrédját, a Tosca Cavaradossiját. Eveken át ő a Városi Színház első tenoristája. Szerepel a világ legnagyobb énekeseivel is. A sevillai borbélyban Saljapin partnereként Almaviva szerepét játssza. Titta Ruffoval, Dusolina Gianninival is szerepel. A Városi Színházban sok operettet is énekel, így jó ismeretségbe kerül Lehár Ferenccel, Kálmán Imrével, és más híres zeneszerzővel. Széleskörű repertoárjában 47 opera és 40 operett található. A rádió is korán felfedezi. A stúdió ekkor a Rákóczi úton, az Ostende kávéház fölötti lakásban működik. A Magyar Rádiónak állandó énekese lesz, operát, operettet valamint Bartók és Kodály dalokat énekel. Az 1930-as években Szedő Miklós egyúttal az ország egyik legnépszerűbb slágerénekese is, de számos alkalommal szerepel, mint szólista a Várkápolnában, a Bazilikában, a fasori református templomban. Rengeteg hanglemeze jelenik meg melyek a világ minden tájára eljutnak. 1931-ben meghívják Bécsbe, ahol egy évig a Volksoper tagja lesz. Bécsben három önálló hangversenyt ad és a rádióban is többször szerepel. Meghívást kap Brazíliába, ahova 1939. februárjában érkezik meg. AII. világháború itt éri. Kilenc éven át énekel Dél-Amerikában, opera együtteseknél, hangversenyeken, rádiókban. Kedvenc szerepeivel, a Denevér Alffédja, és a Rigoletto mantuai hercege minden fellépésén óriási sikert arat. 1948-ban tér haza. A hajóról Genovában száll partra. Bőröndjeinek se, szeri se száma, ezért a vámos gyanakodva szemléli útlevelét. Mi mást tehet ilyenkor egy énekes, mint hogy dalra fakad. Amikor meghallja énekét, azonnal zöld utat ad. Hazatérve, ott folytatja, ahol abba hagyta. A siker továbbra is mellé szegődik. Kodály 80. születésnapján is ő énekli az Enekszó-t. Az 1922. évi bejegyzés alá kerül: „Ismétlés 1962. március 15. (még élünk) Kodály Zoltán.” Amikor már hangja nem teszi lehetővé az éneklést, előveszi másik diplomáját. Ugyanis 1933- ban befejezi az orvosi egyetemen tanulmányait. Felveszi fehér köpenyét. Szedő Miklós, aki évtizedeken át dalaival gyönyörködteti közönségét, lelkűket, érzelmeiket simogatva, később orvosként gyógyítja az emberek testét-lel- két, amolyan Orfeuszként. Élő rózsafűzér zarándoklat Újra megrendezik Budapest körül az Elő rózsafüzér zarándoklatot május 17-én, szombaton a Mária Út Egyesület és a Mária Rádió szervezésében. Az esemény szombaton 7 és 19 óra között lesz megtartva Az élő rózsafüzér zarándoklat ötlete a bécsi Andreas Schätzle atyától származik, aki először 2003-ban, az ottani városmisszióra készülve szervezete meg a Bécs körüli zarándoklatsorozatot, mely hagyományt teremtett Bécsben és Ausztriában, ahol idén már a negyedik ilyen zarándoklat zajlott le. A rendezvényt, azóta többször megszervezték más városokban is. A budapesti Élő rózsafűzér zarándoklat kilenc egyidejű gyalogos zarándoklatból fog állni, egy-egy szakasz körülbelül húsz kilométer hosszú. Minden szakaszt egy-egy zarándokcsapat fog bejárni. Útközben rózsafuzért és egyéb imákat imádkoznak, hagyományos és gitárral kísért énekeket énekelnek. Idén a zarándoklat a Biblia évének jegyében zajlik. A négy rózsafuzér húsz titka lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők végigelmélkedjék az evangéliumot, Jézus életét, és örömhírét. Az öt végponton a szomszédos szakaszok zarándokai találkoznak egymással, ahol este hálaadó szentmisét tartanak. További információ és helyszínek a zarándoklat honlapján: www.elorozsafuzer.zarandoklat.hu