Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)

2003-08-28 / 16. szám

10 KÖZTERÜLET - KÖZÉLET 2003/16. szám Össznépi tüsszögés Polleninvázió Mi bújik meg a burkolat alatt? Műemlék lett a Corvin Országszerte nagyon sok ember tűnik náthásnak, a fővárosban is jelentősen megnőtt a papír zsebkendő fogyasztás. Ennek oka nem a hirtelen jött nátha-járvány, hanem a virágzó parlagfű, melyet nem igazán érdekel a forróság és az aszály: ereje teljében vi­rágzik. Erzsébetváros önkormányzata azonban elkötelezte magát, hogy a kerületet parlagfű-mentesiti. Ez az a növény, amely oly sok ezer ember napjait, sőt hónapjait teszi tönkre, csak azért, mert a természet akaratának engedve: virágzik júliustól októberig. A fővárosban nagyon sok ember szenved különböző pollen által kiváltott allergiás tüne­yy I i IJ1/ =i -jÍ A gyomnövénnyel fertő­zött területek meglétét, il­letve fakivágások tényét az alábbi helyen tudják bejelenteni (a bejelentés követően a hivatal hala­déktalanul intézkedik): Városüzemeltetési és Közrendvédelmi Iroda Damjanich u. 46. telefon: 321- 36-84. A témával kapcsolatban további információt Hor­váth Gyulától a Város­üzemeltetési és Közrend- védelmi Iroda munkatár­sától lehet kérni a fenti te­lefonszámon. tekben. Ez a betegség megelőzhető a kiváltó té­nyezők megszüntetésé­vel, ezért szükséges a parlagfű következetes ir­tása, mely teljesen ve­szélytelen július közepé­ig. A parlagfű azonban július közepétől - októ­ber végéig virágzik. Irtá­sát ilyenkor leghatáso­sabban gyomlálással vé­gezhetjük, majd az irtás elvégzését követően két­hetente el kell végezni az utóellenőrzést, mivel a növény az oldalhajtásai­nak csúcsain porzós virá­gokat fejleszt. Mint már megírtuk la­punkban a kerületi ön- kormányzat idén megnö­velte a parlagfűvel kap­csolatos ellenőrzések gyakoriságát a magántu­lajdonú és nem magántu­lajdonú, illetve építési­telkek területein belül. A városüzemeltetési és közrendvédelmi iroda ál­tal felállított akciócsapat folyamatosan játja, fel­méri és jelenti a fertőzés tényét. A magántulajdonban lévő kertek tulajdonosait az önkormányzat felszó­lítja a gyommentesítés határidőn belüli elvége­zésére, abban az esetben, ha a felszólításnak a tu­lajdonos nem tesz eleget; vele szembe a hivatal 1 millió forintig terjedő bírság megfizetése mel­lett szabálysértési eljá­rást indít. Az önkor­mányzati tulajdonú terü­leten haladéktalanul el­végzik a mentesítést. A 48/1994. (Vili. 1.) sz. Önkormányzati rendelet a főváros köztisztaságáról elő­írja, hogy az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles az ingatlanán és az ingatlan előtti járdán a gyommentesítést elvégezni. Ennek elmulasztója szabálysértést követ el és bírságolható. A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény szintén előírja a földhasználó részére a károsítok - pl. gyomok esetén még a virágzás előtt - elleni védekezést és ennek elmulasztása egymil­lió forint bírsággal sújtható! A kulturális miniszter műemlékké nyilvánította a budapes­ti Corvin Áruház épületét; a napokban kiadott rendelettel védettséget kapott a Reiss Zoltán tervei alapján emelt áru­ház historizáló, Blaha Lujza tér felőli homlokzata. Amennyiben a jövőben felújításra kerül az épület, Erzsébetváros felé nem a csúf alumínium függönyfallal, hanem eredeti pompájával fordul majd az épület. A z intézkedés kimon­dottan a homlokzat védelmét szolgálja, a belső terekre nincs kikötés, hi­szen azokat az elmúlt évti­zedekben jelentősen átala­kították. A kulturális örök­ség védelméről szóló tör­vény kimondja: műemlék épület nem bontható le, belső funkciója a tulajdo­nos döntésétől függ. A homlokzatot rejtő „alumínium függönyfalat” az áruház felújítását is ter­vező Batka István építész úgy oldotta meg, hogy a homlokzati rész szinte sér­tetlen maradt. A Corvin Nagyáruház története több mint nyolcvan éve kezdő­dött. A XX. század elején - a nyugati mintát követve - több áruház épült hazai ke­reskedők pénzéből Buda­pesten. A külföldi tőkéből létesültek közül a Corvin volt az első, egy hamburgi székhelyű cég alapította. Az építkezést 1922-ben kezdték meg az Apolló Ka­baré helyén, a Nemzeti Színház szomszédságában, a már akkor is Blaha Lujza nevét viselő téren. (A Nemzetiben játszó, a teát­rummal szemben lakó mű­vésznőről még életében ne­vezték el a teret.) A Reiss Zoltán tervei alapján épült, úgynevezett palotahomlokzatot kapott áruház 1926-ban nyitotta meg kapuját. A teljes épü­letegyüttes 1929-re készült el. A környék meg­növekedett forgalma miatt a körúti kereszteződésnél helyezték üzembe Magya­rországon az első „villany­rendőrt”. 1931-ben ugyan­csak szenzáció számba ment az áruházban meg­épített mozgólépcső, a ké­nyelmet szolgáló szerke­zettel elsőként a Corvin büszkélkedhetett az or­szágban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom