Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2003-12-22 / 24. szám
Napjainkban az Erzsébetváros egyik legszebb része 22 HELYTÖRTÉNET 2003/24. szám A „Madách-házak” Már a XX. század elején felmerült az Erzsébetvároson át húzódó levegős, széles sugárút megnyitásának a gondolata. Számos fantáziaterv, elképzelés született a modem út kivitelezésére. Az útvonalat Erzsébet sugárútnak, vagy Erzsébet útnak nevezték volna. Az elképzelt sugárút látványrajzait a korabeli lapok is bemutatták. Az új sugárút megálmodói szerint a Damjanich utca folytatásaként a Dob utca kiszélesítésével indulna a Klauzál térnél megtörve az Orczy-ház és a szomszédos öreg épületek lebontása után mintegy kilencven méter széles térbe torkollana a Károly kőrúthoz. A Helvetia Rt. az 1930- as években megvásárolta az Orczy-házat, 1936-ban lebontották. A következő évben megindult az építkezés. Az Orczy-ház és a Károly körút 15. szám alatti lebontott épület telkeinek egy részéből alakult ki a Madách tér, amely a Károly körút páratlan oldalát bontja meg. Az új épület 36,5 méter főpárkánymagasságú vörösklinker téglás homlokzatát és a teret lezáró, a Madách utat áthidaló épületet, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának új székházát, amelyben később egy tervező vállalat működött Wälder Gyula építész tervezte. A tér első épületét délre néző sarokházat az OTI (az SZTK elődje) építtette. Az északra néző épületet és a háztömb épületét Sós Aladár építész tervei alapján a Helvetia Rt. kivitelezte. Sokáig üres maradt a Madách Kamara Színházat magába foglaló épület telke, majd a Fővárosi Tanács Gerlóczi Gedeon építész tervei alapján 1940-ben építtette fel az új házat. Az épület- együttest, amely a jellegzetes 1930-as évek modem építészeti törekvéseit tükrözte „Madách-há- zak”-nak nevezték. Az újonnan kialakult útvonal az FKT-től 1938-ban a Madách út nevet kapta. A leglelkesebb mérnök, aki haláláig az útvonal megvalósításáért küzdött, emlékére a Károly körút 21. szám alatti épület falán egy táblát helyeztek el a következő szöveggel: „Dános László építészmérnök emlékének. Egyik nagy életcélja a Madách Imre út megvalósítása volt. Ezért munkálkodott fáradhatatlanul szervezetét felőrölve és eltávolodott körünkből mielőtt a gondolat valósággá vált. Nemes emlékét híven megőrzik barátai és munkatársai.” A tér és az út, bár nem épült tovább napjainkban az Erzsébetváros egyik legszebb része. Pilinyi Péter Fehér Hollók a Fészekben Felemelt fejjel járva... Idén múlt 80 éve, hogy a Vígszínház jeles művészei, név szerint Berczy Géza, Fenyő Aladár, Kertész Dezső és Szerémy Zoltán megalapították a Fehér Hollók társaságot. Mi volt nevük eredete? N agypénteken a színházak szünetet tartottak. Ráérő színészek hajókirándulást tettek a szép, tavaszi időben Vi- segrádra, ahol megebédeltek, kellemes beszélgetés és kártya között eltöltötték a napot, este pedig vissza- hajókáztak Pestre. Vélhetően jól érezték magukat, mert ezt a következő években is megismételték. Hogy miért nevezték a pár kilométeres hajóutat „nagy repülésnek” azt ma már nem tudjuk biztosan, talán a meginduló légi forgalom fogta meg a művészi fantáziát vagy a hollók repülése, de azt igen, hogy miért lettek Fehér Holló társaság. Ismerték a közmondást: „Nagypénteken mossa a holló a fiát”, no meg a másikat: „Ritka, mint a fehér holló”. Persze egy asztaltársaságnak nem elég egy évben egyszer összejönni, év közben a Fészek Mü- vészklubban találkoztak, ezeket „kis repülésnek” nevezték. Megebédeltek, utána egy-egy tag adott elő valamilyen érdekes témáról. Később a természethez közelebb, a hűvösvölgyi Hársfa vendéglőben is találkozgattak, de törzshelyük a Fészek maradt. Fénykorában a társaság tagjainak száma elérte a százat is, köztük olyan nagy színművészek, mint Csortos Gyula, Szendrő József, olyan festők, mint Herman Lipót, Biai Föglein István, a szobrász Kisfaludi Stróbl Zsig- mond, újságírók, mint például Boross Elemér, de a koalíciós időszak politikusai is, például Balogh Páter vagy Dinnyés Lajos. Összejöveteleiken nők nem vehettek részt. Háromszor tettek kivételt... Egyik visegrádi kirándulásukon hajóstiszti egyenruhában megjelent Fedák Sári, aki híres volt nadrágszerepeiről, Bob herceget és János vitézt is ő játszotta. Máskor kiszálltak Leányfalun és Móricz Zsigmond nyaralójában olyan jól érezték magukat, hogy felvették tagnak a háziasszonyt, Simonyi Mária színésznőt. Harmadik nőtagja volt a Fehér Hollóknak Honthy Hanna. Ha nem is nagy létszámmal, de ma is működik a társaság. Bevonultak a művészet históriájába, előadások, tanulmányok születnek múltjuk eseményeiből. Pedig ma már kevesen tudnak mesélni a „nagy repülésekről”! Róbert Péter A Rákóczi út 54. szám alatti épület - az egykori Athenaeum Irodalmi és Nyomda Részvénytársulat székháza - homlokzatán híres művészek színes portréja látható. Többek között Senefelder Alajosnak a kőnyomtatás és a síknyomtatás atyjának képe
