Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2003-02-24 / 4. szám
2003/4. szám HELYTÖRTÉNET - EGÉSZSÉG 13 Rilínyi Péter helytörténeti rovata Szendrey Júlia emléke Erzsébetvárosban Félje eleste után Petőfi Sándomé Szendrey Júlia nem nyugodott bele főijének elvesztésébe, egy újságíró segítségével megpróbálta Segesváron felkutatni a költő sírját, de eredménytelenül. Romantikus körülmények között találkozott Petőfi egykori barátjával, Horváth Árpád egyetemi tanárral, tíz nappal a gyászév letelte előtt, 1850. július 21-én házasságot kötöttek, frigyükből három gyermek született. Wagner János (1813- 1904), Bécsben és Berlinben sajátította el az építészmesterséget, 1844-ben felvették a pesti céh tagjai közé. Számos lakóházat és középületet tervezett, kivitelezéseket vállalt. 1853-ban tervei alapján épült fel Horváth Árpádnak és Szendrey Júliának a ma is álló Hársfa utca 54. szám alatti, eredetileg földszintes ház. A költő öccsét, Petőfi Istvánt (1828-1880), a szabadságharc kapitányát 1849- ben közlegényként besorozták az osztrák seregbe, Schleswig-Holsteinben szolgált, 1850 végén leszerelték. Péterváradon mészárosként dolgozott, mint lázadásra hajló embert, az osztrákok figyeltették. 1852 nyarán bevásárolni jött Pestre, akkor még a Belvárosban lakó sógornőjét a fogd- megek, szervezkedéssel vádolták, a theresienstadti fogházba hurcolták, ahol három esztendeig raboskodott. Szabadulása után újból Pestre utazott, egy ideig Horváthék Hársfa utcai házában lakott. Csendes, hallgatag, magába zárkózott ember lett, ő is írt költeményeket. Innen gazdatisztnek szegődött el Geiszt Gáspár csákói pusztájára, 1880-ban ott hunyt el. Házukban többször megfordult Petőfi Sándor és Szendrey Júlia közös fia is, Petőfi Zoltán (1848-1870), aki mindössze két évvel élte túl édesanyját, huszonkét éves korában hunyt el. Szendrey Júlia is foglalkozott irodalommal, verseket, elbeszéléseket, meséket írt és fordított. írásait szivesen közölték a korabeli lapok. „Családi kör” címmel, 1860-ban magyar nők részére Szegfi Emília szerkesztésében hetilap jelent meg, az újság közölte Szendrey Júliának a nők társadalmi helyzetével foglalkozó írásait. Férj ét, Horváth Árpádot (1820- 1894) Toldy Ferenc halála után az Egyetemi Könyvtár igazgatójának nevezték ki, az MTA tagjának választották. Nyugdíjaztatása után házába kosztos diákokat fogadott. A sorsával elégedetlen házmesterré süllyedt tanár egyre durvábban viselkedett a feleségével, aki sok vívódás után 1867-ben elhagyta férjét és családját, súlyos betegen Józsefvárosban, a Zerge (mai Horánszky u.) utca 13. szám alatti ház földszinti lakásába költözött, itt haláláig Szölősy doktor, Kossuth Lajos egykori orvosa kezelte. : Negyvenedik életévében, 1868. szeptember 6- án hunyt el. A Kerepesi temetőben Petőfi Sándor szüleivel egy sírban nyugszik Petőfi István, Petőfi Zoltán és Szendrey Júlia. Krúdy Gyula egyik írásában megemlékezett a tragikus sorsú asz- szonyról. Egészségünkért Negyven év felett fontos az emlőszűrés Előző lapszámunkban megjelent, „A rák Magyarországon népbetegség” című felvilágosító cikkünk nagy lakossági érdeklődést váltott ki. Dr. Bolesza Emőke képviselő, az egészségügyi bizottság elnöke megkeresésünkre vállalkozott arra, hogy a kerületben elérhető szűrővizsgálatok mindegyikéről tájékoztatást ad lapszámainkban. így elindul új sorozatunk következő témája a nagyon sok nőt érintő emlőszűrés. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmiismmm A népegészségügyi program keretén belül Erzsébetvárosban is elindul a lakossági emlőszűrés - tájékoztatott dr. Bolesza Emőke képviselő, az egészségügyi bizottság elnöke, aki egyben elmondta, hogy ne lepődjenek meg kerületünk 40 év feletti női lakói, hogy rendre kapják a „behívót” mammográfiás vizsgálatra.- Gyakran hallani az érintettektől félelmet vagy magától a vizsgálattól („biztos fájni fog!”), vagy annak eredményétől („mi van, ha daganatom van?!”). Felejtsük el szorongásainkat, mert a vizsgálat nem fájdalmas, legrosszabb esetben is legfeljebb kellemetlen. Másrészt, ha a tünet- és panasz- mentes egyénné találnak gyanús elváltozást, az még olyan kezdeti vagy éppen rák előtti stádiumban van, hogy tökéletesen gyógyítható! Néhány szó „rizikótényezőkről”: sok betegnél családi hajlam áll fenn, vagyis a családban már korábban előfordult mellrák. További gyakori ok a gyermekte- lenség, időskori első szülés, rövid szoptatási idő, ha korán jelenik meg az első menstruáció és idős életkorban szűnik meg. Összefüggés mutatható ki az étrend zsírtartalma, kövérség, dohányzás, nagyfokú alkoholfogyasztás és a korábban sugárzásnak kitett egyéneknél! Láthatjuk, hogy a betegség pontos okainak ismerete nélkül csak szűréssel, vagyis a korai felismeréssel léphetünk fel a várható fokozódó számú megbetegedésekkel szemben. Azokban az országokban, ahol tömeges szűréseket szerveztek, a halálozás jelentősen, akár 30 százalékkal csökkent! Mégpedig annál nagyobb mértékű a csökkenés, minél többen vesznek részt a szűrővizsgálatokon! A szervezett szűrés eredményeként csökken az előrehaladott állapotban lévő daganatok aránya, növekszik viszont a nem áttétes, alacsony rosszindu- latúságú esetek száma. A mammográfiás szűréseken kívül feltétlenül indokolt az emlők „önvizsgálata”. Általános tapasztalat, hogy leginkább azok a nők ismerik fel az orvosi figyelmet igénylő csomókat emlőikben, akik elvégzik a mell önvizsgálatát! Azt ajánljuk, hogy a 20 évnél idősebb nők hónapról hónapra, a menstruációt követő 5-7. napon, míg a menopausában lévők a hónap egy meghatározott napján végezzék el az önvizsgálatot! Az önvizsgálat ugyan nem helyettesíti a mam- mográfiát, de tény, hogy az önvizsgálatot rendszeresen gyakorlók között kevesebb 2 cm-nél nagyobb, elhanyagolódott rák fordul elő, mint az összné- pességben! Remélem, hogy az elmondottakból sikerült ösztönözni a lakosságot a mammográfiás vizsgálatok elvégzésére! Amennyiben nem hívják szűrésre, 40 év felett keresse fel háziorvosát, vagy az onkológiai szak- rendelést és kérésére elvégzik a vizsgálatot! AZ ÖNVIZSGÁLAT: Álljon szembe a tükörrel leeresztett karral és vállal. Figyelje meg a mellek alakját, vajon látható-e valamilyen bőrelváltozás, elszíneződés, duzzanat, vagy valamilyen szokatlan alakváltozás (például a bimbók behúzódása). A megfigyeléseket ismételje meg úgy, hogy mindkét karját a feje fölé emeli. Tapintsa át melleit úgy, hogy az egyiket, majd a másikat két tenyere közé veszi, és tenyerét függőlegesen, majd vízszintes irányban csúsztatva mozgatja. Jobb kezének összezárt ujjaival enyhe nyomással, körkörös mozgással kívülről befelé csigavonalban haladva tapintsa át egyik, majd másik mellét. Kényelmesen hanyattfeküdve, egyik kezét a feje alá, egy kispárnát, pedig a válla alá helyezve ugyancsak körkörös mozgással tapintsa át egyik, majd másik mellét, ujjai hegyével tapintsa át a hónalját is. Majd karját a teste mellé helyezve ismételje meg a tapintást egyik, majd a másik oldaton. Enyhén nyomja meg a mellbimbókat, vajon ürül-e belőle váladék. Ha a bőr megvastagodását, mellében csomót észlel, vagy ha a bimbó váladékozik, forduljon orvoshoz. dr. Bolesza Emőke Ma Magyarországon minden tizedik nő betegedik meg emlőrákban, és feltehetően ez a szám 2020-ra minden ötödik nőre fog emelkedni!
