Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)

2003-11-12 / 21. szám

2003/21. szám HELYTÖRTÉNET 19 Államosítás után ismét magánkézben A Hauer Cukrászda múltja és jelene A Hauer Cukrászda a Rákóczi út 49. szám alatt, a józsefvá­rosi oldalon fogadja finom sü­teményeivel az ínyenceket. A nagy múltú cukrászda egyaj­tós üzlethelyiséggel nyílt meg 1890-ben, a pincében készí­tette Kazilek Nándor mester a süteményeket. H auer Rezső a Gizella (ma Vörösmarty tér) téren Gerbeaud Emil cuk­rászüzemében tanulta ki a mesterség fortélyait, köz­ben cukrászmesterként sa­ját üzletről álmodozott. El­képzelése a házassággal megvalósult, átvette a bol­tot, és sorra készítette a kü­lönleges süteményeit. Rövidesen szakmai kö­rökben a Hauer név foga­lommá vált, süteményeivel 1907-ben és 1910-ben Bu­dapesten aranyérmet nyert. 1920-ban a Cukrász Ipar­testület örökös díszelnök­ének választották. Három fia is kitanulta a cukrász­mesterséget, apjuk üzleté­ben dolgoztak. A mester gondolt a kör­nyék szegényeire is, a meg­maradt süteményeket más­nap reggel nyitás előtt egy­forma staniclikba porciózva 10 fillérért az inasok elad­ták az üzlethez tódult embe­reknek. Az öreg mester hó­fehér öltözetében nap, mint nap megjelent vendégei kö­zött, hogy különleges kéré­seiket meghallgassa és tel­jesítse. A süteménygyártás futószalagon készült, külön masszaverő, sütő volt, még a tojás felverésével is külön személy foglalkozott, a nyersanyag egy részét Ola­szországban szerezték be. Az édes árut négy gépko­csija szállította vidékre. Az üzlet államosítása után Erkel Cukrászda cégérrel fo­gadta évtizedeken keresztül a finom sütemények kedve­lőit, az alkalmi torták vásár­lóit. Az üzlet egy időre be­zárt, majd bemutatóterem céljára akarták átalakítani. Az üzletet pályázat útján a Friss Kft. szerezte meg, a ko­rábbinál háromszor nagyobb területet átépítettették. Há­rom külön termet, Zöld sza­lon, Arany szalon és Koktél Klub néven rendezték be. A portált az eredetinek megfe­lelően alakították ki. Hauer Cukrászda cégérrel 2002 ok­tóberében nyílt meg. Fehér Miklós a kft. igaz­gatója ősi erzsébetvárosinak vallja magát. Már a nagyap­ja is a kerületben született, ő maga negyven évig lakott az István úton. Kora gyer­mekkorától eljárt a cukrász­dába finomságokat enni. Emlékképei alapján arra tö­rekszik, hogy felelevenitse a régi kávéházi hangulatot. Az üzletben esténként Borokai Ibi zongoraművész az 1930-as évek slágereivel szórakoztatja a vendégeket. Három mesterszakács ké­szíti a hagyományos és a legújabb tortákat, sütemé­nyeket. Az Erzsébetváros lakosainak, ha dísztortát rendelnek 10 százalék, áren­gedménnyel kedveskedik a cukrászda Szombat estén­ként 19 órától 24 óráig tartó nosztalgia táncestet rendez­nek. A vendégek zene mel­lett szolid áron kitűnő va­csorát is elfogyaszthatnak. Hauer esték címmel elő­adássorozatot tartanak, ne­ves akadémikusok aktuális témákról beszélnek a pati­nás környezetben. Pilinyi Péter Krúdy Gyula Erzsébetvárosban Krúdy Gyula születésének 125., halálának 70. évfordulója al­kalmából sok szó esett az író szoros kapcsolatáról a főváros­sal, annak egyes részeivel. Valljuk be az Erzsébetváros nem a legkedvesebb tartózkodási helye volt a Nyírségből ideszakadt irodalmárnak, de azért jó pár helyszíne összefonódott életé­vel, ezeknek műveiben is emléket állított. Krúdy Gyula emlékére. Festette: Szklenár András A z egységes pesti kül­városból először a Terézváros alakult ki és 1882-ben belőle szakadt ki az Erzsébetváros, nagyobb területen, mint ma, hiszen a Városliget és Zugló nagy része is hozzátartozott. Új városnegyed, új kerület volt ez még Krúdy idejé­ben, tápot adott az írói fan­táziának, ö is gyakran em­líti épületeit, alakjait. Se­hol sem ad átfogó leírást a kerület egészéről, egyes érdekességeket, jellegze­tes vonásokat ragad meg és tár az olvasó elé. Sajá­tos látásmód tükröződik abban, hogy ha a Terézvá­ros felől nézi a városrészt, akkor csendes, szelíd kis­polgári negyednek látja és láttatja, ha a Józsefváros­ból, akkor nagyvilági bel­városnak. Krúdy élt egy ideig a VII. kerületben. A Pekáry- ház ma is áll a Király utca és a Csányi utca sarkán, a századforduló évében la­kott itt az iró, erre a tényre emléktábla (képünkön) fi­gyelmezteti a járókelőt. Több müvében megörökí­ti a jellegzetes épületet, különösen a fejetlen sár­kányt, amelynek meg- csonkulására több magya­rázatot is ad. De lakása volt 1907-1909 között az Erzsébet körút két egy­másmelletti házában a 12. illetve a 14. szám alatt is. Mint a kor többi irodal­mára, ő is kávéház-látogató ember volt. Leggyakrabban a valóságos kulturális cent­rumként is működő, „cikó­ria szagú" New York jele­nik meg írásaiban, de emlí­ti Erzsébetváros más kávé­házait is. így például a Bergert, ahová az Est-lapok újságírói jártak, a Meteort, amelynek helyén ma IBUSZ iroda van, a felette lévő szálloda harmadik emeletén Adynak volt szo­bája, az Orient a Rákóczi úton, ahol a Pósa féle iro­dalmi asztaltársaság tanyá­zott, az Österreicher a Sip utca és a Rákóczi út sarkán. Szerette a városnegyed éttermeit, különösen a kör­úti Lippert vendéglő vad­ételeit, de járt az írók Do­hány utcai Otthon körébe is. Fiatalkorában az Akácfa utcai Buzalka táncterembe járt cselédlányokkal táncol­ni, esetleg a 32. Háziezred katonáival verekedni miat­tuk. Ha nem akart messzire menni a Pekáry-házban lé­vő Vörös Macska mulató­ban ütötte agyon az időt, amelyet novelláiban néha össze is kever a Király utca terézvárosi oldalán lévő Kék Macskával. Sokszor megörökíti a Dob utcai boltocskákat, ahol a nyelvészprofesszor héberül tudott az órással be­szélgetni, a sokszínű Do­hány utcát vagy a Síp utcát, ahol nemcsak zálogház volt, hanem egy iroda is, ahol minden iratot be lehe­tett szerezni. Róbert Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom