Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2003-11-12 / 21. szám
2003/21. szám HELYTÖRTÉNET 19 Államosítás után ismét magánkézben A Hauer Cukrászda múltja és jelene A Hauer Cukrászda a Rákóczi út 49. szám alatt, a józsefvárosi oldalon fogadja finom süteményeivel az ínyenceket. A nagy múltú cukrászda egyajtós üzlethelyiséggel nyílt meg 1890-ben, a pincében készítette Kazilek Nándor mester a süteményeket. H auer Rezső a Gizella (ma Vörösmarty tér) téren Gerbeaud Emil cukrászüzemében tanulta ki a mesterség fortélyait, közben cukrászmesterként saját üzletről álmodozott. Elképzelése a házassággal megvalósult, átvette a boltot, és sorra készítette a különleges süteményeit. Rövidesen szakmai körökben a Hauer név fogalommá vált, süteményeivel 1907-ben és 1910-ben Budapesten aranyérmet nyert. 1920-ban a Cukrász Ipartestület örökös díszelnökének választották. Három fia is kitanulta a cukrászmesterséget, apjuk üzletében dolgoztak. A mester gondolt a környék szegényeire is, a megmaradt süteményeket másnap reggel nyitás előtt egyforma staniclikba porciózva 10 fillérért az inasok eladták az üzlethez tódult embereknek. Az öreg mester hófehér öltözetében nap, mint nap megjelent vendégei között, hogy különleges kéréseiket meghallgassa és teljesítse. A süteménygyártás futószalagon készült, külön masszaverő, sütő volt, még a tojás felverésével is külön személy foglalkozott, a nyersanyag egy részét Olaszországban szerezték be. Az édes árut négy gépkocsija szállította vidékre. Az üzlet államosítása után Erkel Cukrászda cégérrel fogadta évtizedeken keresztül a finom sütemények kedvelőit, az alkalmi torták vásárlóit. Az üzlet egy időre bezárt, majd bemutatóterem céljára akarták átalakítani. Az üzletet pályázat útján a Friss Kft. szerezte meg, a korábbinál háromszor nagyobb területet átépítettették. Három külön termet, Zöld szalon, Arany szalon és Koktél Klub néven rendezték be. A portált az eredetinek megfelelően alakították ki. Hauer Cukrászda cégérrel 2002 októberében nyílt meg. Fehér Miklós a kft. igazgatója ősi erzsébetvárosinak vallja magát. Már a nagyapja is a kerületben született, ő maga negyven évig lakott az István úton. Kora gyermekkorától eljárt a cukrászdába finomságokat enni. Emlékképei alapján arra törekszik, hogy felelevenitse a régi kávéházi hangulatot. Az üzletben esténként Borokai Ibi zongoraművész az 1930-as évek slágereivel szórakoztatja a vendégeket. Három mesterszakács készíti a hagyományos és a legújabb tortákat, süteményeket. Az Erzsébetváros lakosainak, ha dísztortát rendelnek 10 százalék, árengedménnyel kedveskedik a cukrászda Szombat esténként 19 órától 24 óráig tartó nosztalgia táncestet rendeznek. A vendégek zene mellett szolid áron kitűnő vacsorát is elfogyaszthatnak. Hauer esték címmel előadássorozatot tartanak, neves akadémikusok aktuális témákról beszélnek a patinás környezetben. Pilinyi Péter Krúdy Gyula Erzsébetvárosban Krúdy Gyula születésének 125., halálának 70. évfordulója alkalmából sok szó esett az író szoros kapcsolatáról a fővárossal, annak egyes részeivel. Valljuk be az Erzsébetváros nem a legkedvesebb tartózkodási helye volt a Nyírségből ideszakadt irodalmárnak, de azért jó pár helyszíne összefonódott életével, ezeknek műveiben is emléket állított. Krúdy Gyula emlékére. Festette: Szklenár András A z egységes pesti külvárosból először a Terézváros alakult ki és 1882-ben belőle szakadt ki az Erzsébetváros, nagyobb területen, mint ma, hiszen a Városliget és Zugló nagy része is hozzátartozott. Új városnegyed, új kerület volt ez még Krúdy idejében, tápot adott az írói fantáziának, ö is gyakran említi épületeit, alakjait. Sehol sem ad átfogó leírást a kerület egészéről, egyes érdekességeket, jellegzetes vonásokat ragad meg és tár az olvasó elé. Sajátos látásmód tükröződik abban, hogy ha a Terézváros felől nézi a városrészt, akkor csendes, szelíd kispolgári negyednek látja és láttatja, ha a Józsefvárosból, akkor nagyvilági belvárosnak. Krúdy élt egy ideig a VII. kerületben. A Pekáry- ház ma is áll a Király utca és a Csányi utca sarkán, a századforduló évében lakott itt az iró, erre a tényre emléktábla (képünkön) figyelmezteti a járókelőt. Több müvében megörökíti a jellegzetes épületet, különösen a fejetlen sárkányt, amelynek meg- csonkulására több magyarázatot is ad. De lakása volt 1907-1909 között az Erzsébet körút két egymásmelletti házában a 12. illetve a 14. szám alatt is. Mint a kor többi irodalmára, ő is kávéház-látogató ember volt. Leggyakrabban a valóságos kulturális centrumként is működő, „cikória szagú" New York jelenik meg írásaiban, de említi Erzsébetváros más kávéházait is. így például a Bergert, ahová az Est-lapok újságírói jártak, a Meteort, amelynek helyén ma IBUSZ iroda van, a felette lévő szálloda harmadik emeletén Adynak volt szobája, az Orient a Rákóczi úton, ahol a Pósa féle irodalmi asztaltársaság tanyázott, az Österreicher a Sip utca és a Rákóczi út sarkán. Szerette a városnegyed éttermeit, különösen a körúti Lippert vendéglő vadételeit, de járt az írók Dohány utcai Otthon körébe is. Fiatalkorában az Akácfa utcai Buzalka táncterembe járt cselédlányokkal táncolni, esetleg a 32. Háziezred katonáival verekedni miattuk. Ha nem akart messzire menni a Pekáry-házban lévő Vörös Macska mulatóban ütötte agyon az időt, amelyet novelláiban néha össze is kever a Király utca terézvárosi oldalán lévő Kék Macskával. Sokszor megörökíti a Dob utcai boltocskákat, ahol a nyelvészprofesszor héberül tudott az órással beszélgetni, a sokszínű Dohány utcát vagy a Síp utcát, ahol nemcsak zálogház volt, hanem egy iroda is, ahol minden iratot be lehetett szerezni. Róbert Péter
