Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)

2003-03-12 / 5. szám

12 TÁRSASHÁZI TÁJÉKOZTATÓ - KÖZLEMÉNY 2003/5. szám Támogatás mértéke Rész-számlák db. száma 500.000 -1 millió Ft-ig 2- 2 millió Ft-ig 3- 3 millió Ft-ig 4- 5 millió Ft-ig 6- 6 millió Ft-ig 6 5.7. A visszatérítés megkezdése a felújítás befejezését követő har­madik hónap első napja. 5.8. Az adott költségvetési évre elhatározott munkákra, a közgyű­lési döntés után készült számlák elfogadhatók. 5.9. Az igazoló jegyzőkönyv felvételénél az Önkormányzat képvi­selőjének jelen kell lennie. A felújítást követően a társasház átad­ja a számlamásolatokat és a mellékleteket. A számlák átvételét kö­vetően - annak elfogadása esetén - a támogatás fennmaradó ösz- szegét az Önkormányzat 15 banki napon belül átutalja a társas­háznak. 5.10. A szerződéskötésig pótolható hiányosság:- fedezetigazolás abban az esetben, ha a benyújtott közgyűlési határozatban nyilatkoznak ennek vállalásáról 5.11. "A szerződéskötéskor be kell nyújtani:- a megállapodást az azonnali inkasszó jogáról,- az építési engedély köteles munkákra az építési engedélyt, de legalább annak benyújtásáról szóló igazolást." 6. Önkormányzatot megillető jogok 6.1. A társasház rehabilitációs munkáinak elvégzését a Polgár- mesteri Hivatal ellenőrizheti. 6.2. A szerződést érintő kérdésekben minden okiratba történő be­tekintésre a Hivatal illetékes irodáinak és a Kerületfejlesztési Bi­zottságnak van joga. 6.3. Azonnali hatályú szerződésbontás esetén az Önkormányzat jogosult a felmondás kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül a rész-számlákra már kifizetett támogatás teljes összegére. HIRDETMÉNY ti r r r • •• i • i mi f r rr\ Bírósági ulnokok jeloleserol A Magyar Köztársaság Alkotmányának 46. §. (2) bekezdése ér­telmében a törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák (ülnökök) is részt vesznek az ítélkezésben. A Köztársasági Elnök az ülnökválasztást 2003. március 5. nap­ja és április 22. napjáig terjedő időtartamra tűzte ki. A kerüle­ti bíróságok ülnökeit a bírósági illetékességi területe szerinti te­lepülési önkormányzat képviselő-testülete választja meg jelölés alapján. MM ' MMMINMI » WB— BÍRÓSÁGI ÜLNÖKÖT JELÖLHETNEK: ■ Kerületi lakóhellyel és választójoggal rendelkező magyar állam­polgárok. ■ Kerületi társadalmi szervezetek, (kivéve pártok) ■ Fiatalkorúak büntetőügyeiben eljáró pedagógus ülnököt az alapfokú és középfokú nevelési-oktatási intézmények tantestületei. ■ Munkaügyi bíróság ülnökeit elsősorban a munkavállalók és munkaadók érdekképviseleti szervei. (A jelölést az erre szolgáló nyomtatványon kell megtenni.) BÍRÓSÁGI ÜLNÖK LEHET ■ büntetlen előéletű ■ 30. életévet betöltött ■ 70. év alatti ■ választójoggal rendelkező ■ magyar állampolgár (A jelölés elfogadásáról a jelöltnek - az erre szolgáló nyomtatvá­nyon - nyilatkoznia kell.) ÜLNÖKÖT FOGADÓ BÍRÓSÁGOK: ■ Pesti Központi Kerületi Bíróság - 19 fő ■ PKKB-n fiatalkorúak ügyeiben eljáró pedagógus ülnök - 3 fő ■ Fővárosi Munkaügyi Bíróság - 3 fő ■ Fővárosi Bíróság - 1 fő ■ Fővárosi Bíróságon fiatalkorúak ügyeiben eljáró pedagógus ülnök -1 fö HATÁRIDŐ: 2003. MÁRCIUS 20. A LEADÁS HELYE: Erzsébetvárosi Önkormányzat Polgármes­teri Hivatala - 1073 Budapest, Erzsébet krt. 6.1. em. Hl. - Nyaka Józsefné T: 462-3219 (nyomtatványok itt átvehetőek) Dr. Kálmán Zsuzsanna jegyző A-m S S S • •• 1 **1 bírósági ulnokok jogai és kötelezettségei A bíróságokra ülnöknek büntetlen előéletű, választójoggal ren­delkező, a 30. életévét betöltött, de a 70. életévét el nem ért ma­gyar állampolgár választható. Az ülnököknek az ítélkezésben a hivatásos bírákkal azonos jo­gaik és kötelezettségeik vannak. Az ülnökök a megbízatásuk időtartama alatt nem lehetnek tag­jai pártnak és politikai tevékenységet sem folytathatnak. (Alkot­mány 50.§. (3) bekezdés) Az országgyűlési képviselői megbíza­tás, az önkormányzati képviselő-testületi tagság politikai tevé­kenységnek tekintendő. Nem politikai tevékenység a munkavál­lalói - szakmai, érdekvédelmi - szervezetben való részvétel. Az igazságszolgáltatásban való részvételével összefüggő cse­lekmény miatt az ülnököt a választásra jogosult hozzájárulása nélkül letartóztatni, ellene büntető - szabálysértési eljárást indí­tani vagy ilyen eljárásban vele szemben kényszerintézkedést al­kalmazni - a tettenérés esetét kivéve - nem lehet. A megválasztott ülnöknek bírói esküt kell tennie. Az ülnököt a bíróság elnöke hívja be és osztja be az ítélkező ta­nácsba. E tisztsége gyakorlásának idejére az ülnököt a Bjt. 128.§.(1) bekezdése szerint átlagkereset, illetőleg tiszteletdíj il­leti meg, amelyet a bíróságok költségvetésükből térítenek meg. Joga az ülnöknek, hogy a behívásáról legalább egy hónappal korábban értesüljön, illetve, hogy kérésére, fontos okból a bíró­ság elnöke elhalaszthassa a működése megkezdésének idő­pontját. Az ítélkező tanácshoz beosztott ülnök joga, hogy a tárgyalandó ügyek tény- és joganyagát megismerhesse, arról őt az Ítélkező tanács elnöke tájékoztassa. Az ítélet meghozatalát megelőző zárt tanácskozással kapcsola­tos tanácskozási titok megőrzése az ülnök számára is kötelező. Ez vonatkozik a szolgálati, illetve az államtitokra is. A bírósági ülnök alapvető kötelezettsége - csakúgy, mint a hiva­tásos bírónak -, hogy a Magyar Köztársasághoz, annak Alkot­mányához hű legyen, lelkiismeretesen járjon el és mindenkor ta­núsítson a tisztségéhez méltó magatartást. Az ülnökökre vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket a bírósá­gok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. tör­vény és a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény tartalmazza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom