Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)

2003-02-24 / 4. szám

2003/4. szám KERÜLETI KOZELET Műemléki védettség -1. Helyi műemlékek országos védelme Előző lapszámunkban Fedrid Gábor képviselővel be­szélgettünk az erzsébetvárosi önkormányzat tulaj­donában lévő műemlék épületek felújításáról. Azok a bérlők, akik ilyen házakban laknak, megtudhat­ták, hogy milyen kötelezettségek várnak rájuk, ha tulajdonossá válnak. Fedrid Gábor rendelkezésünk­re bocsátott egy anyagot, melyből kiderül, hogy mi­lyen műemléki védettségekről beszélhetünk. Ebből az anyagból „szemelgetünk” egy új sorozatban, melynek első témája az országos szintű védelem. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény határozza meg az ország kulturális javait és az azok védelmére vonatkozó sza­bályokat. E szerint a mű­emlék olyan műemléki ér­ték, melyet a törvény sze­rint jogszabállyal védetté nyilvánítottak. Országos műemlékvédelem alatt áll­nak a történeti kertek (me­lyek műemlékkel, vagy történeti városszerkezettel összefüggő kertépitészeti alkotások), a temetők és te­metkezési helyek (olyan védetté nyilvánított teme­tő, temetőrész, amelyek a magyar történelem, vallás, kultúra és művészet sajátos kifejezői). Országosan vé­dettek az úgynevezett mű­emléki területek is, ilyen például a történeti táj, mely az ember és a természet együttes munkájaként jött létre, és történeti, művé­szeti, tudományos, műsza­ki szempontból jelentős ér­ték. Ugyancsak ide tartoz­nak a műemléki jelentősé­gű területek, melyek az adott település jellegzetes, történelmileg kialakult szerkezete, összképe, tájjal való kapcsolata, tér és ut­caképei szempontjából megőrzésre érdemesek, és ide tartozik még a műem­léki környezet, mely a vé­detté nyilvánított műemlé­kekkel vagy műemléki je­lentőségű területtel közvet­lenül határos ingatlanokat és közterületrészeket fog­lalja magába. Ez utóbbit nem szükségszerűen nyil­vánítják védettnek, azon­ban a rendelet lehetővé te­szi fentiek védelmét is. Következő lapszámunk­ban a helyi védettséggel foglalkozunk. A műemléki érték minden olyan épített örökségi elem, valamint azok ren­deltetésszerűen össze­tartozó területe, épület- együttese, amely hazánk múltja és közösségi ho­vatartozás-tudat szem­pontjából kiemelkedő je­lentőségű történeti, mű­vészeti, tudományos em­lék; alkotórészeivel, tarto­zékaival és berendezési tárgyaival együtt. Hologramos mozgássérültkártya Néhány héten belül hasz­nálatba kerül az a matri­ca, amely a mozgáskorlá­tozottak parkolási engedé­lyét hitelesíti a főváros egyes területein. A kedvezményes parko­lásra jogosult mozgás- sérültek önkéntesen a Moz­gáskorlátozottak Egyesüle­teinek Országos Szövetsé­génél, kapják meg érvényes igazolványukhoz a hologra­mos matricát, ezzel igazol­hatják a jövőben jogosultsá­gukat. Az erről szóló megál­lapodást hétfőn írta alá a MEOSZ elnöke, és a Cent­rum Parkoló Rendszer Kft. ügyvezető igazgatója, de mindketten hozzátették: számítanak rá, hogy a többi parkolási társaság is csatla­kozik a megállapodáshoz, ez ügyben már megkezdőd­tek a tárgyalások. A Cent­rum Kft. működteti a parko­lóórákat a I., If, VI., VII., Vili, XI. és a XII. kerület­ben. A hologramos matrica várhatóan néhány héten be­lül készül el. A hamarosan bevezetendő matrica csak ideiglenes megoldás, mert 2004 júliusától bevezetik az EU-s szabványoknak meg­felelő, teljesen új, parkolási igazolványokat. Országos műemlékvédelem alatt áll a kerületben töb­bek között a Gozsdu udvar épületegyüttese (képün­kön), az Erzsébet kórház, a Zsinagóga, a Szent Erzsé­bet plébániatemplom, melynek környezete is védett, valamint a felújítás alatt álló New York Palota is. Önkormányzaton kívüli felújítási pályázatok Előző lapszámunkban Gergely József alpolgár­mester válaszát olvashatták arra az olvasói felve­tésre, mely a társasházak gondjairól szólt. Ger­gely József alpolgármester most újabb támogatás lehetőségéről tájékoztatja olvasóinkat, a kerületi társasház-tulajdonosokat. A z erzsébetvárosi tár­sasházaknál, önkor­mányzati házaknál és in­tézményeknél közismert probléma, hogy a szüksé­ges felújítások mértéke meghaladja a tulajdonosok anyagi lehetőségeit. Ezen segít - lehetőségeihez ké­pest - a pályáztatás, mely­nek helyi kiírását nagyon sokan figyelemmel kísérik. A fővárosnál viszont lé­teznek további lehetőségek is. Ilyen a Városrehabilitá­ciós keretből a felújítás tel­jes összegére kapható visz- szatérítendő támogatás. Ezt kevesen veszik igény­be, mert szükséges a jelzá­log felvállalása. Ez azon­ban a normális anyagi ke­retek között működő tár­sasházaknál (tehát ahol a tulajdonosok rendesen fi­zetik kötelezettségeiket) nem lehet komoly vissza­tartó ok. Létezik a „Tele­pülési értékvédelmi támo­gatás ”, ami védettséget él­vező épületek felújítására kérhető. A munka lehet homlokzat, tető vagy más külső-belső ré­szek, tartozékok, díszítések helyre- állítása, ami miatt védett az épület. A pályázat a tel­jes összegre kér­hető, 2-5 évre szól, részben visszatérítendő. A feltételek a www.budapest.hu honlap pályázatok részén olvasha­tók. A „Műemléki Alap” szintén a főváros építészeti értékeinek rekonstrukció­ját, felújítását támogatni kívánja szolgálni. A teljes költségre is kérhető. Rész­letes szabályok a fenti www.budapest.hu honlap pályázatok részén olvasha­tók. Új pályázati lehetőség a Gazdasági Minisztérium NÉP-2003-1 pályázata, ami energia megtakarításra szolgál. Társasházak, de egyes tulajdonosok is pá­lyázhatnak 1994 előtt épült lakóépületek (hom­lokzatok, tetőterek, födé­mek és pincék) utólagos hőszigetelése, nyílászárók utólagos hőszigetelése, il­letve cseréje, és meglévő fűtési, il­letve melegvíz-ellá­tási berendezések korszerűsítése, energiatakarékos berendezésre való cseréje tárgyban. A részletes kiírás a www.gm.hu hon­lapon az új pályá­zatoknál olvasható. A készülő önkormány­zati költségvetésben lesz önrész arra, hogy az önkor­mányzati házak felújításá­ra is tudjunk jelentkezni. Ugyancsak lesz önrész az intézmények energiataka­rékossági pályázatára, amit szintén a Gazdasági Mi­nisztérium írt ki NEP- 2003-3 számon. Gergely József

Next

/
Oldalképek
Tartalom