Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2003-12-22 / 24. szám
16 HITELET 2003/24. szám Árpád-házi ^ Szent Erzsébet plébánia 1074 Rózsák tere 8. TeL/fax.: 322-4117 December 20-án 17.30 órakor gyújtjuk meg a negyedik gyertyát az adventi koszorún. * 24-én 16 órakor a hitta- nosok pásztorjátéka a templomban, 24 órakor éjféli mise. Ezen a napon nem lesz 18 órakor szentmise. * 25- én, karácsony napján ünnepi miserend, a szentmisén való részvétel kötelező! * 26-án, karácsony másnapján ünnepi miserend. * 28-án a Szent Család vasárnapja. * 31-én 17.30 órakor Szentséges litánia. 18 órától év végi hálaadás, szentmise, lelkipásztori beszámoló. * 2004. január 1-én újév napja. A szentmisén való részvétel kötelező! 17.30 órakor Szentséges litánia. Szeretettel kívánunk minden kedves testvérünknek áldott karácsonyt, békés, boldog új esztendőt! Görög katolikus egyházközség Betlehemes játékok E gyházközségünkben hagyomány, hogy a hittanos ifjúság karácsonyi játékot mutat be. Néhány éven át ez a feladat cserkészközösségünk tagjaira hárult. Mivel kevesen vagyunk, így kezdtünk olyan játékot kiválasztani, melynek nincs sok szereplője. Jellemző, hogy minden évben más-más görög katolikus lakosságú falu hagyományaiból merítettünk. így került sor a Karácsonyi népszokások A karácsonyhoz különböző szokások és képzetek csoportosultak a századok folyamán. A tél közepének ünnepeit az egyház által szabályozott ünnepi szakasz fogja össze, mely ünnepkör az adventtel veszi kezdetét. A közbeeső ünnepeknek sajátos hagyományai ismertek, amelyek részben vallási eredetűek, részben a népi hiedelmeken alapulnak. A karácsonykor szokás volt a mendikálás (mendieare = koldulni), ilyenkor gyermekek kisebb- nagyobb csoportokban jártak adományokat kérni. A gyerekek a házaknál ajándék fejében karácsonyi énekeket énekeltek. Idetartozik a kántálás is, amely karácsonyi énekes, verses köszöntőt jelentett, amellyel a ház lakóit köszöntötték. A betlehemezés ma is élő, egyházi eredetű népi játék, amely Jézus születésének történetét mutatja be. Szereplői általában pásztoroknak öltözve, házilag készített jászollal járnak házról házra, énekekkel, tréfás párbeszédekkel elevenítik fel a születés eseményeit. A pásztorjárás is hagyományos karácsonyi játék volt: szereplői karácsony estéjén járták a házakat, kifordított bundában, vállukon tarisznyával, kezükben pásztorbottal. Ők is éneket adtak elő, amiért adományokat vártak. Karácsony böjtjén, illetve néhány nappal előtte a kántortanító az iskolás gyerekekkel minden családnak ostyát küldött. Az ostya fontos része volt a karácsonyi étkezésnek, sok helyen mézzel, fokhagymával együtt ették. István napjától, december 26-tól újév napjáig regősök járták a házakat. A regölés hagyománya tulajdonképpen köszöntő, bőségvarázs- íó, szerelmeseket összeboronáló, adománygyűjtő szokás volt. A borszentelés, azaz a bor megáldása december 27-éhez, Szent János napjához kötődő hagyomány volt. E napon a családok bort vittek a templomba, amelyet a pap megáldott. A hiedelem szerint a szentelt bornak mágikus ereje volt, betegeket, állatokat gyógyítottak vele, valamint, hogy a bor ne romoljon, a szentelt borból öntöttek a boroshordókba is. Zempléni-hegységben megbújó kis falu, Filkeháza betlehemes játékára. Egy alkalommal meglepetéssel olvastam a néprajzi szakirodalomban: „1998 karácsonyára ennek a játéknak a szövegét tanulták be és adták elő a görög katolikus cserkészek a budapesti Rózsák terén lévő templomban.” (Bartha Elek: Görög katolikus ünnepeink szokásvilága, Debrecen 1999. 54. oldal). Ezeknek a karácsonyi játékoknak a szereplői angyalok és pásztorok, ugyanakkor van egy hajdúdorogi játék, mely kiegészül a három királyokkal is. A játék elmaradhatatlan kelléke a betlehem, mely a legtöbb esetben templom makett, sokszor a máriapócsi kéttornyú templomra hasonlít. Az ajtaja tárva, s látható belsejében a betlehemi jelenet vagy kartonból kifürészelt alakokkal, vagy csak egy beragasztott képpel. A betlehemet általában a pásztorok viszik, de előfordul, hogy az angyalok. A jelenetek előadásának megvan a maguk szertartásossága. A pásztorok között van egy „öreg”, aki már nagyot hall, meg nehézkes is, s vele a fiatalabbak tréfálkoznak. E játékok eredete arra vezethető vissza, hogy egykor a falvakban december 24. délelőttjén a pásztorok sorba járták a házakat, köszöntötték a lakókat, s rendszerint a falubeli gyerekek vették át, s az éjféli karácsonyi istentisztelet előtt a templomban is bemutatták. Ilyenkor azonban a tréfás részeket általában kihagyták. Vannak általános jellemzői, szövegei e játékoknak, de vannak egyes falvakra jellemző motívumok is. Például a filkeháziban a pásztoroknak szláv nevük van: Fedor (= Teodor), Sztach (=' Sztaniszláv vagy Sztaniszló), Kuba (= Jakub vagy Jakab). Némelyikben elhangzik a görög katolikus karácsonyi köszöntés is: Krisztus születik! - Dicsőítsetek! Dr. Sasvári László „Kisdedet találtok pólyába takarva és jászolba fektetve...” A zon a szentséges éjszakán Mennyei Atyánk elküldte szerete- tének legnagyobb ajándékát, egyszülött Fiát adta nekünk. A világ Megváltója kisgyermekként jött közénk. Oly mértékben vállalta magára emberi sorsunkat, hogy végigjárta földi életünk minden fázisát. A földre szállt Üdvözítő első köszöntői az egyszerű, becsületes lelkű pásztorok voltak. A maguk természetességével fogadták az angyalok hiradását: „Ne féljetek! Nagy örömet hirdetek nektek és az egész népnek: Ma született az Üdvözítő Dávid városában. Ő a Messiás és az Úr. Ez a jele: Kisdedet találtok pólyába takarva és jászolba fektetve...” (Lk 2, 10-12). És a mennyei seregek ajkán felhangzott az Isten dicséretét zengő ének: „Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jó- akaratú embereknek”. Milyen más lenne a világ, ha ennek az egyszerű, de mélységesen komoly tartalmú néhány szónak a szellemében rendeznénk be életünket! Akkor megszűnne a viszálykodás, a rettegés, Isten szent békéje uralkodna a földön, és a költő szavaival: „igazi boldogság szállna a világra”. A Szent Család áldott öröme kiárad mindany- nyiunk szívébe. Ők a súlyos megpróbáltatások között is mindenkor teljes bizalommal hagyatkoztak Isten gondviselő szeretetére. Betlehemi Kisded, add, hogy mindenkor abban a biztos tudatban tegyük feladatainkat, hogy életünk a Mennyei Atya kezében van. Szűcs Gizella Szent Erzsébet plébánia
