Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2003-12-22 / 24. szám
2003/24. szám KARÁCSONY Más népek karácsonya A karácsony számos országban az év legszebb és legnagyobb ünnepe. Az ünnephez kötődő szokásokat, hagyományokat népenként más és más jellemzi, eltérően a hazánkban ismertektől. A lengyelek párosán ülnek az ünnepi asztalnál L engyelországban egy nagyon szép szokással kezdődik az ünnepkör: 24-én este gyerekek és felnőttek az eget kémlelik, hogy meglássák a Betlehemi csillagot jelképező, első csillagot, amelyet ők Gwiazdkának neveznek. Ezt kiáltja, aki először veszi észre a legelső csillagot, ekkor köszöntik a családtagok karácsony ünnepét és egymást. A karácsonyi böjt szellemében karácsony vigíliáján, azaz 24-én éjfélig nem esznek húst. Az ünnepi asztal alá szalmát és szénát tesznek, arra emlékeztetve, hogy a kis Jézus jászolban született. A babona szerint, a karácsonyi asztal körül páros számú embernek kell ülnie, különben szerencsétlen lesz valaki közülük. A lengyel ünnepi asztalra hagyományos ételként, főleg céklaleves, mákos kalács és hal, illetve Jézus 12 apostolára emlékezve 12 féle gyümölcsből készült kompót kerül. Anglia Ajándék a „zokniban” A Christmas, - azaz karácsony - idején, december 24-e (Christmas Eve) rövid munkanap az angoloknál, általában ekkor tartják a nagy évbúcsúztató partikat a munkahelyeken. E nap estéjén barátokat invitálnak otthonaikba, a gyermekek pedig izgatottan készülnek a következő napra, amikor a Father Christmas, azaz Karácsony Apó ajándékokkal lepi meg őket. A gyerekek előzőleg ajándékkérő leveleket írnak, amelyeket a hagyomány szerint a kandalló tükisdeddel bármikor betérhetnek, ha elfáradtak és megéheztek a hosszú úton. A gyerekek zoknijába itt is Christmas Father hozza az ajándékokat, az írek katolikus szokás szerint éjféli misére mennek. Az írek három gyertyát tesznek az ablakba A z írek karácsonya hagyományosan ötvözi az ír katolikus, a kelta pogány és az anglikán protestáns hagyományokat. Az ablakba általában három, örökzöldekkel díszített gyertyát tesznek: lángjuk a szent családnak mutatják az utat az éjszakában, a hármas szám pedig a szentháromságra utal. Az asztalra karácsony előestéjén kenyeret, tejet raknak ki, és nem zárják be az ajtót, hogy kifejezzék vendégszeretetüket: Mária és József a Görög népszokások Gonosz démonokat űznek el A görög karácsonyi ünnepségek 12 napig tartanak, december 24-től január 6-ig. Ez idő alatt minden háznál szinte egyfolytában bőséges „terített” asztal van. A házaknál a kandallóban ég a tűz - ennek hiányában a házioltár gyertyája - a háztetőn ételmaradékot, a kéményen szitát helyeznek el a kalikandzaroszok távoltartására. Ezek a föld mélyén élő, minden évben visszatérő gonosz démonok, amelyek mindent elpusztítanak. A hiedelem szerint karácsonykor előbújnak, szerencsétlenséget, szegénységet okozni. Félnek a fénytől, a tűztől, víztől, ezért védekeznek a görögök ellenük a fentiekben ismertetett módon. Vízkeresztkor aztán szentelt vízzel újra a földbe kényszerítik őket, ahonnan a következő karácsonyig nem jönnek elő. A bőségesen terített asztal Krisztus és Szent Vasziliosz iránti vendégszeretetet jelképezi, akik minden portát megnéznek, ezen kívül meggyőződnek arról, hogy a jószágokat gazdáik jól látják-e el egész éven át. zébe dobnak, hogy így jusson el kérésük az Északi- sarkra. Father Christmas a kéményen keresztül érkezik az otthonokba és az ajándékokat a zoknira emlékeztető csomagba, a stocking-ba teszi. December 25-e, a Christmas Day, az ajándékozás napja, amikor a család együtt ünnepel. Ilyenkor jellegzetes ételek kerülnek az asztalra: sült, töltött pulyka és elmaradhatatlan az alkoholba áztatott gyümölcsökkel teli Christmas puding. A családi körben eltöltött karácsony és a faállítás szokása Viktória királynő idején (XIX. század közepén) terjedt el a briteknél német mintára. December 26-a - Boxing Day -, a karácsony másnapja, a hagyomány szerint ilyenkor a személyzetet ajándékozták meg. A nap elnevezése arra utal, hogy ilyenkor nyitották fel a templomi perselyt, hogy tartalmát szétosszák a szegények között. Olaszországban dudás fesztiválokat rendeznek F őként Olaszország déli tartományain szokás karácsony idején dudás fesztiválokat rendezni. E kedvelt hagyomány során a hegyi pásztorok lejönnek a hegyekből dudaszóval köszöntve az ünnepet, Jézus születésének napját. A karácsony is erről kapta a nevét: Natale, azaz születés. Nápolyban és az ország déli részein, december 24-én templomról templomra járnak az emberek. A karácsonyi vacsora különféle halételekből áll, amelyet mindig a híres panettone, a karácsonyi kalács zár. A hazánkban december 6-án tartandó Mikulás-nap az olaszoknál január 6-ra, Vízkereszt napjára esik, az olasz gyerekek zokniba, harisnyába, vagy ezeket utánzó színes csomagokba kapják az ajándékot. Ezeket Befana, a jóságos boszorkány, a kötényéből osztogatja. Hogy Befana jól lakhasson, előző este a gyerekek tejes kávét és süteményt tesznek ki az asztalra, amelyek másnap reggelre persze „eltűnnek” onnan, a „boszorkány” elfogyasztja azokat.
