Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)

2003-12-11 / 23. szám

22 KERÜLETI KÖZÉLET - HELYTÖRTENET 2003/23. szám Erzsébetvárosi Bolgár Önkormányzat Koszorúzás a bolgár katonai temetőben A z 1944 végén a Dráva menti fel­szabadító ütközetben el­esett bolgár katonák em­lékére tartottak koszorú­zást október 31-én a Harkányfiirdői bolgár katonai temetőben. A hagyományosan minden évben sorra kerülő meg­emlékezésen részt vett többek között az Erzsé­betvárosi Bolgár Önkor­mányzat, Kirov Péter el­nök,'valamint édesapja Kirov Angel veterán (ké­pünkön), aki annak ide­jén alhadnagyként har­colt a bolgárokkal a né­met csapatok ellen. A magyarországi fel­szabadító harcokban több ezer bolgár katona vesz­tette életét. A hősi halottak tiszteletére a Honvédelmi Minisztérium, a helyi ön- kormányzat és a Magyar- országi Bolgárok Egyesü­lete szervezésében tartot­ták a megemlékezést. Közmeghallga­tás. Az Erzsébetvárosi Bolgár Önkormányzat közmeghallgatást tart de­cember 15-én 16 órakor a Wesselényi utca 17. szám alatti Civil Házban. Min­den érdeklődőt szeretettel várnak! Az Athenaeum székháza a Rákóczi úton N ovember 22- én hárfás találkozó volt a Mol­nár Antal Zeneiskolában. Rohmann Henrik tanár úrra emlékeztünk, halálának 25. évfordulóján - tájékoztatott Kiss Tünde a zeneiskola igazgatója. - Ő volt a mai hárfás generáció, akkoriban „mindenki” tanára. A ren­dezvényen jelen volt sok fi­atal, de eljöttek a magyar ze­neiskolák, konzervatóriu­mok és főiskolák tanárai is. Többen külföldről érkeztek: Ausztriából, Németország­ból, Erdélyből. Vendégünk volt Rohmann Imre zongo­raművész is, a salzburgi ze­neakadémia professzora. Meghívott előadó volt Sárközy Angéla Waldinger, Rohmann Henrik egyik kedvenc tanítványa, aki 30 éve él Németországban. Emlékeiről, tapasztalatairól mesélt és bemutatott saját hárfa-átirataiból. Majd a vi­déki és budapesti zeneisko­lák növendékei játszottak. December 12-én 16 órakor az Erzsébetvárosi Kö­zösségi Házban a Molnár Antal Zeneiskola ma címmel emlékműsort tartanak az iskola névadója halálának 20. évfordulóján. zött ide. A ház homlokza­tán az első emeleti részre került a Pesti Napló és a Magyarország felirat, a má­sodik emelet középső ré­szére az Est lapcím. Az első emeleten voltak a „fövezér- ség” irodái, a második eme­leten készítették elő a kéz­iratokat. Csőpostán keresz­tüljuttatták el a nyomdába a kéziratokat, onnan pedig a szedésről készült kefelevo­natokat. A telefonjelentése­ket a gyorsírók diktáltak az egymás mögött ülő gépírőnőknek. A hannadik emeleten volt a képosztály laboratóriummal, a negye­diken a gazdasági részlegek működtek. A korszak min­den nevesebb publicistája, írói, költői megfordultak itt, illetve munkatársai voltak a szerkesztőségeknek. 1939- ben szűnt meg az Est, he­lyette Pest című napilap je­lent meg, ekkor szűnt meg a Pesti Napló is. 1948-1949 között a Népszava kiadóhi­vatala kapott itt helyet, az Osvát utca 2. számú épület­ben a napilap szerkesztősé­ge működött. 1949-től a Lap- és Könyvkiadó Válla­lat vette át az épületet, a földszinten rendezkedett be a szakszervezeti könyves­bolt. Napjainkban a házban nyelviskola működik. Az Osvát utcában lázas ütem­A Kerepesi út (mai Rá­kóczi út) 54. szám alatt Krumholtz Ágoston építész tervei alapján 1898- ban épült fel az Athenaeum Irodalmi és Nyomda Rész­vénytársulat négy emeletes barokkos, virágdíszes szék­háza. A homlokzatán a ne­gyedik emeleti ablakok kö­zött híres művészek mellett Johann Gutenbergnek, a nyomtatás feltalálójának és Senefelder Alajosnak a kő­nyomtatás, illetve síknyom­tatás atyjának a színes port­réi láthatók (az épület felújí­tásakor restaurálták, napja­inkban az épület dísze). A palota tetején baldachin alatt Athénének, a bölcses­ség istennőjének a lándzsás, pajzsos ércszobra, Hausz- mann Sándor alkotása állt, mely 1945-ben az ostrom idején elpusztult. A kapu felett cégjelzésként szerep­lő Athenaeum felirat hirdet­te, hogy itt működött az or­szág legnagyobb nyomdá­jának az irodaépülete. Az 1930-as évek elején a Rákóczi úti épületből a nyomda tisztviselői eltá­voztak, az egész házat há­rom lap szerkesztősége fog­lalta el. Az Est szerkesztő­sége, a Magyarország szer­kesztősége a Teréz körút 22-ből a Pesti Napló pedig a Rákóczi út 18-ból költő­ben folyik a nyomdaüzem épületének bontása. Még áll a főbejárati kapu, a két oldalát díszítő kőoroszlán fejbe már belevájt a marko­lógép, felette az aranyozott Athenaeum felirat még csil­log, de mellette az utcafron­ti résznek már csak a töre­déke áll. Rövidesen eltűnik a 105 éve itt működő nyomda. A helyén szálloda és mélygarázs épül. Pilinyi Péter Hárfás találkozó a zeneiskolában

Next

/
Oldalképek
Tartalom