Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2003-09-25 / 18. szám
2003/18. szám HITÉLET 17 Kisboldogasszony hava a görög katolikusoknál Zsidó hagyományok Ros hásáná, az év feje R égi naptáraink nyomán egyesek így nevezik szeptembert, mivel a hónap elején, 8-án ünnepeltük Mária születését. Egyes vidékeken e napon terményáldást is tartanak, mintegy hálát adva az új termésért, s mi sem volna erre alkalmasabb, mint egy születésnap. De ez a nap beleillik az új egyházi év kezdetébe is, hisz a szentek, az üdvözültek sora élén Mária áll, ahogyan egy gyakran használt liturgikus szövegünk is tartalmazza. Szeptember 14-én újabb ünnepünk volt: keresztfel- magasztalás, annak emlékére, hogy Nagy Szent Konstantin császár édesanyja, Szent Ilona Jeruzsálemben megtalálta Krisztus keresztjének a maradványait. Ez a nap jellegénél fogva bünbánatra int, ha nem szombatra vagy vasárnapra esik, böjtöt tartunk. Érdekes párhuzam: az egyházi év is ilyen ünneppárossal végződik: Mária mennybevitele (aug. 15.) és Keresztelő Szent János fejevétele (aug. 29.). Nem lehetett véletlen ez a naptárszerkesztésben. Szeptember 17.: Szent Zsófia vértanúnő és leányainak ünnepe. A Zsófia, azaz Szófia, jelentése: bölcsesség; a lányok neve: Hit, Remény és Szeretet. Nem feladatunk itt történeti kritikát alkalmazni, de talán itt valamilyen szimbolikus szemléltetéssel van dolgunk. Szeptember 26-án emlékezünk meg többek között Szent Ripszime vértanúnőről és társairól. Örményországban éltek a III. század végén. Megemlékezik róluk naptárunk 30- án is: ám ennek a napnak a másik szentje Világosító Szent Gergely „felszentelt vértanú”, jólehet nem végezték ki, hanem az élete volt vértanúság. Ő az örmény egyház megalapítója. (Néhányan a kerületünkben is élnek örmények, s Erdélyben az egyik önnény lakta városnak a neve: Erzsébetváros!) Megindultak a hittanórák, szeptember 13-án volt egyházközségi szervezésben kirándulás is Viseg- rádra. Rózsák téri templomunkat aránylag sok érdeklődő keresi fel, s talán ezért is jó, ha némileg áttekintjük, milyen is a templomi isten- tiszteleti rend egy ünnepen, illetve vasárnap. A hagyományok szerint az ünnep a megelőző nap délutánján a vecsemyével kezdődik. Előesti vecser- nyének is mondják, énekeskönyveinkben délutáni istentiszteletként szerepel. A neve az „este” jelentésű latin, illetve hasonló szláv szóból származik. Szombaton és ünnepek előtti hétköznap este negyed hatkor van. A görög egyházban a reggeli istentiszteletet is nyilvánosan végzik, ha ezt a körülmények megengedik. Ennek nálunk szláv neve van, utrenye, a „reggel” jelentésű szláv szóból. Időpontja vasárnap délelőtt negyed 9, hétköznapra eső ünnepeken negyed 10. Az utolsó vacsora emlékét idézi fel a mise, a görög egyházban ennek a neve liturgia, a „közszolgálati” jelentésű görög szóból. Az ünnepi liturgia mind vasárnap, mint ünnepeken délelőtt tízkor van. Liturgiát végzünk még vasárnap fél nyolckor, kilenckor, déli tizenkettőkor és este hatkor, hétköznap fél nyolckor és este hatkor, de halotti liturgia alkalmanként más időben is előfordulhat. Az ünnepi istentiszteletek sorát vecsemye záija, mely vasárnap délután fél hatkor van, ugyanígy ünnepnapokon is. Templomunk az istentiszteletek alkalmával nyitva áll mindenki előtt, de napközben is pár pillanatra bárki betérhet, akár egy fohászra, akár nézelődni. Dr. Sasvári László A sófár a legősibb zsidó hangszer Ros Hásánával kapcsolatban a legemlékezetesebb bibliai előírás a sófárfúvás. Vallási kötelesség ezeken a napokon a sófár hangját hallgatni. A sófár hangja az ősidőktől fogva a bűnbánatra figyelmeztet, és a sínai sófárt idézi fel. Maimonides szerint a sófárfúvás előírása mély értelemmel bír. így magyarázza, mit mond számunkra: „Ébredjetek, alu- vók... vessétek mérlegre tetteiteket, emlékezzetek Teremtőtökre, és forduljatok hozzá bűnbánatban! Ne vétsétek el a valót, ábrándokat kergetvén, ne vesztegessétek éveiteket hiábavalóságokra, amelyeknek semmi hasznuk, semmi értelmük! Tekintsetek lelketekbe, szemléljétek cselekedeteiteket, hagyjátok el a tévutakat, a hamis gondolatokat, és térjetek meg Istenhez, hogy könyörülhessen rajtatok!” (A Megtérés Törvényei 3:4.) A Tóra és az imakönyv az Emlékezés Napja, Jóm Házkáron és Sófárfúvás Napja, Jóm T'ruá néven is említi a zsidó újév a Ros hásáná napját. A szellemi önvizsgálat és bűnbánat tíznapos időszakának kezdetét jelöli, amelyet Jom Kippur, az Engesztelés Napja zár le. Minthogy az évek számítása tisri első napjával kezdődik, ez a nap a zsidó világban Ros Hásáná, azaz újév néven vált ismertté. A Szent Nyelv elnevezéseiben semmi sem esetleges: már a nevet alkotó betűk is jelzik a megnevezett dolog legfontosabb vonásait. Az Újév héber neve, Ros Hásáná, szó szerinti jelentése nem „az év kezdete”, hanem „az év feje” Ros Hásáná talán legfontosabb jellemzője az ember és az Örökkévaló. Vagyis Újév napja úgy viszonyul az év többi napjához, mint a fej a többi testrészhez. A zsidó bölcsek szerint (Talmud, Ros Hásáná 16a.) Ros Hásáná napján az Örökkévaló arra kéri az embert, hogy „fogadj el Uralkodóul magad felett”, s ezért Ros Hásáná egyik vezérfonala az Örökkévaló uralmának elismerése. Ez köti össze az embert magával Istennel. Idén Ros hásáná szeptember 27-re és 28-ra esik. Imaidők szeptember 26-án este a Pesti Jesivában (VI., Vasvári Pál utca 5.) és Budán (II., Margit krt. 105) 18.30. Szeptember 27-én és 28- án a Pesti Jesivában reggel 9-kor, szeptember 27 este 19 órakor. Az ünnepekről további részletek és tudnivalók: www.zsido.com A jóm kipuri böjt október 5-én 17.55-kor kezdőik és 6-án 19 óráig tart. Imaidők október 5- én este a Pesti Jesivában (Vasvári Pál utca 5.) 18.30. Október 6-án reggel 9-kor, Mázkir körülbelül 12 órakor. Carmine Celebrat KÉSZ program A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Erzsébetvárosi Csoportja szervezésében Tőkéczki László tart előadást szeptember 25-én 19 órakor a Dohány utca 88. szám alatt. Az előadás témája: A mai magyar politika fő problémái. hangverseny A Carmine Celebrat Kórus és Zenekar ingyenes hangversenyt ad október 11 -én 19 órakor a Máriaremetei Bazilikában. Bach: János passió című zenemüvét Zimányi István vezényli.
