Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2003-09-11 / 17. szám
2003/17. szám HITÉLET 17 Mór stílusú templom a Rumbach Sebestyén utcában A pesti izraelita hitközség II. József kalapos király türelmi rendelete alapján 1802-ben alakult meg. A helytartótanács 1850. szeptember 18-án jóváhagyta a "Pesti Reformált Izraeliták" nevű egyletet, céljuk a "tisztább vallásos fogalmak teijesztése" volt Az egylet tagjainak havi 6 pengőkrajcárt kellett fizetni. Ennek ellenében családjukkal az istentiszteleteken megjelenhetett, díjazás mellett házasságot köthetett, az újszülöttet és elhunytat egyházi lajstrom könyvbe bejegyezték. A Dohány utcai templom 1858-ban épült fel. Az istentiszteleti szónoklat magyar nyelvű volt. A történelmi zsidónegyednek azonban szüksége volt újabb zsinagógára. A Rumbach Sebestyén utca 11-13. számú telkén 1872-ben épült fel az ortodox zsinagóga kétemeletes épülete. A Dohány utcai zsinagóga tervezőjének, Ludwig Förstemek legtehetségesebb tanítványa a későbbi bécsi szecessziós építészet vezéralakja, Otto Wagner tervezte 1870-ben, a kiviteli terveket Buzzi Bódog fejezte be. Wagner historizáló mór stílusú korai munkája újszerűén hat. A templom homlokzati részén erkéllyel körbe futó két karcsú torony között Mózes két kőtábláját helyzeték el. Az építész a zsinagógát nyolcszög alakúra tervezte. A templomtér sarkain vas tartóoszlopok tartják a karzatot és az épületet. Annyira újszerű volt a maga korában, hogy a pesti építésvezető, Kallina Mór a tartószerkezet felülvizsgálatát kezdeményezte. A tóraolvasó emelvény és a fából faragott szószék 1878-ban készült. A ház falán elhelyezett kőtábla szövege emlékeztet arra, hogy 1941 augusztusában a zsinagógából nyolcezer „rendezetlen állampolgárságú” zsidót Kamenyec-Po- dolszkijba vitték, ahol tízezer társukkal együtt a nácik kivégezték. Az ortodox zsinagógát 1959-től nem használták, utolsó rabbija Fischer Benjámin a templom bezárása után Angliába költözött. Az elhagyott templom állaga folyamatosan romlott, a teteje 1979-ben beszakadt. A nyolcvanas években a hitközségtől az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat Fasori Evangélikus Egyházközsé Istentisztelet vasárnap 11 órakor. Ifjúsági istentisztelet minden hónap utolsó vasárnapján 18 órakor. Családi istentisztelet minden hónap első vasárnapján 9.30 órakor. Ifjúsági óra szombaton 18 órakor. Fasori Fiatal-Öregdiákok Kórusa csütörtökön 19 órakor. Családi kirándulások minden hónap harmadik szombatján. Érdeklődni lehet Kézdy Péter segédlelkésznél. Gyülekezeti bibliaóra szerdán 15 órakor. A „Közép-nemzedék” bibliaórája minden hónap utolsó hétfőjén 18 órakor. Hittanórák: 6-9 éveseknek kedden 16.15 órakor. 10-12 éveseknek szerdán 16.30 órakor. Konfirmációi oktatás szombaton 15.30 órakor. Várjuk a fiatalokat 13 éves kortól. Cím: Fasori Evangélikus Egyházközség 1071 Damjanich utca 28/b. Tel./fax: 322-2806. Honlapunk: church.lutheran.hu/fasor. Lelkészi hivatal nyitva tartása: hétfőtől péntekig 9-13 óráig. megvásárolta. Elkezdték az épület felújítását avval a céllal, hogy az utcai bérlakásokat irodáknak, a templomot kulturális létesítménynek alakítják ki és eladják. A kilencvenes évek elején a cég anyagi helyzete megrendült, a félig felújított épületet 1994-ben eladták az Állami Vagyonügynökségnek. Az épületet a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége szerette volna megszerezni, és kulturális központnak kialakítani. A templom napjainkban is lezárt. Amit rendbe hoztak, az is tovább pusztul. Az ódon házakkal körülvett színpompás zsinagóga, amely keleties hangulatot varázsol a környezetében, a szűk utca legszebb építménye. Talán egy tér szélén jobban mutatna, és már régen felújították volna. Pilinyi Péter Magyar szentek Kassai vértanúk A három kassai vértanú, a később szentté avatott Szent Márk (1588-1619), Szent Menyhért (1584-1619) és Szent István (1582-1619) volt. A horvát származású Márk Kizeracban született, családi neve feltehetőleg Stepinac. A zágrábi egyházmegye papnövendékeként került Rómába, ahol pappá szentelték. Hazatérését követően Pázmány Péter figyelt fel rá, és a nagy- szombati papnevelő intézetbe helyezte, mint elöljáró. Néhány éven belül esztergomi kanonok, valamint komáromi fóesperes lett. A galíciai Grodekből származó Menyhért lengyel családban született. Gimnáziumi tanulmányait Bécsben végezte, majd 1603-ban belépett a jezsuita rendbe. A Szent Vencel kollégium igazgatójává 1614-ben nevezték ki. 1618-tól Kassán volt tábori lelkész, a helyőrség szláv és német katonái között. István a szentmiklósi és óvári Pongráczok saljaként a született, akik már a XIII. századtól tekintélyes nemesi családnak számítottak Magyarországon. 1602-ben jezsuita noviciátus lett, a renden belül kollégiumi tanár, illetve hitszónoki funkciót töltött be. Kassára, 1618-ban került a katolikus egyházközség lelkipásztoraként, illetve tábori lelkészként. Rákóczi György hajdúi 1619 szeptember 3-án Kassa falai alá vonultak, de az igazi ostrom megkezdése előtt szerződésben tettek ígéretet, hogy nem esik bántódása a katolikusoknak, ha a várost ellenállás nélkül átadják. A katolikus fővezér Dóczi András a városi vezetés és a protestáns többségű lakosság miatt nem tartotta megtarthatónak a várost, így szeptember 5-én bevonulhattak Rákócziék. Első rendeletükként Dóczit bilincsbe verve hurcolták el Erdélybe, a három papot pedig szigorú őrizetben tartották. Két napig éheztették őket, amikor Rákóczi hittagadásra szólította fel őket. Erre Pongrácz István így válaszolt: „Úgy látszik az ördög ábrázatát viseled, mert annak feladata az embereket Krisztustól és az Anya- szentegyháztól elszakítani. Távozz hazugságaiddal, te csalárd ember!” Márknak felajánlották, hogy a káptalan széplaki uradalmát megkapja, ha áttér. Azonban ő visszautasította az ajánlatot, mondván, hogy az nem az övé, hanem az eszteigomi káptalané. Amikor pedig felajánlották neki, hogy az életét mentheti meg, ha áttér, azt mondta: „Inkább kívánok ezerszer meghalni, mintsem, hogy ezzel az elhajlással hitemet és lelkemet pokolra vessem!” A vallatok kegyetlenül megkínozták a három papot. Menyhértet és Márkot lefejezték, és egy szennygödörbe dobták testüket. Istvánról azt hitték, már meghalt, ezért a másik két vértanú társa mellé dobták, aki hosszú szenvedés után halt meg. Boldoggá avatásukat 1628-ban Pázmány bíboros kezdeményezte, de csak 1905-ben következhetett ez be. A három kassai vértanút 1996- ban avatta szentté II. János Pál pápa.
