Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2003-08-12 / 15. szám
2003/15. szám HITÉLET 21 Magyar szentek Árpád-házi Szent Kinga Kinga (1224-1292), IV. Béla király leánya, tizenöt évesen lett lengyel királyné, Boleszláv krakkói herceg hitveseként, miután férjét királlyá választották. Kinga hatására és kifejezett kérésére a királyi pár örökös tisztasági fogadalmat, úgynevezett józsefí házasságot fogadott. Szent Kinga nagy mértékben hozzájárult az ország gyarapításához, jelentős hozományát a tatárok elleni védelemre szánta. Az 1241-42-es tatárjárást követően - ami Lengyelországot közel annyira feldúlta mint hazánkat - a királyné adományiaval hozzájárult az újjáépítéshez. Lengyelország számára atyjától kért segítséget, amikor 1249- ben hazalátogatott. Körútja során a máramarosi sóbányában kérte apját, hogy adjon sótömböket a lengyelek számára. A kérést apja teljesítette, és Kinga a birtokbavétel jeleként az aknába dobta a gyűrűjét, amelyet két évvel később találtak meg a lengyelországi Wielickában, amikor megnyitották az ottani aknát. Kinga sok templomot és kolostort építtetett, amelyek közül talán a legjelentősebb az Ószan- decban alapított ferences kolostor. Férje halála után ferences klarissza apáca lett. Vagyonát szétosztotta a szegények között, s visszavonult az ószandeci kolostorba, ahol perjelnővé választották. Élete hátralévő részét, 1292-ben bekövetkezett haláláig az imaélet elmélyítése, illetve a folyamatos alamizsnálkodás és betegápolás kísérte végig. Boldoggá avatták 1690- ben, majd 1999-ben II. János Pál pápa szentté avatta. Ünnepnapja július 24. Szent Toulouse-i Lajos V. István magyar király, Mária nevű leányának fia volt Lajos. Szent lajost 1288 és 1295 között a királyi udvar túszul adta Barcelonába, atyja, a király szabadon engedése fejében. Itt határozta el, hogy végleg szakít a világi élettel és belépett a ferences rendbe. A ferencesek között hamar kiváló teológussá vált, aminek köszönhetően Toulouse érseke lett. Már életében szentként tisztelték, ezért halála után viszonylag hamar, 1317-ben oltárra is emelték. Ünnepnapja augusztus 19. Zsidó Sátor a Sziget Fesztiválon Idén hatodik éve állították fel a Zsidó Sátrat a Sziget Fesztiválon július 30. és augusztus 5. között, a Hajógyári szigeten. Az évről- évre bővülő' programot az Erzsébetvárosban működő Chábád Lubavics zsidó Nevelési Egyesület szervezte, Oberländer Baruch rabbi vezetésével. A sátorba látogatók a zsidóság minden „szeletébe” belekóstolhattak, olyan emberi kapcsolatok jöhettek létre, amire csak a Sziget Fesztivál sűrített társadalmi jellegéből adódik alkalom - tájékoztatott Oberländer Baruch rabbi. - Például hol fordulhatna elő másutt, hogy „orrkarikás” rocker egy nagy szakállú rabbitól kérjen személyes tanácsot? Itt azonban még ez is lehetséges volt. Idén a zsidó sátornál a szokásos előadásokon, beszélgetéseken és éneklésen túl, a látogatók még akár szívük legtitkosabb kívánságait is elküldhet- ték a Siratófalhoz. A kívánságokat tartalmazó leveleket a Fal makettjába lehetett hagyni, ahonnan esténként egyenesen Izraelbe küldték, a zsidó nép legszentebb helyére, a valamikori Második Je- ruzsálemi Szentély falához. Aki, hosszabban elidőzött a sátorban, megtudhatta zsidó születésnapját, a nap kabbal- isztikus tanulságát, leírhatta nevét a tóra írással egy pergamenre. Próbára tehette tudását olyan játékos kvízek kitöltésével, amelyek a zsidósággal kapcsolatos, szinte minden kérdést feltettek. A különböző előadásokon az érdeklődők sok mindent megtudhattak a zsidó vallás nézeteiről, a kérdésekre az előadók és a rabbi adott választ. A Zsidó Sátor programjainak célja - vallják a szervezők - nem a hittérítés, hanem egy nyitott fórum, ahol a zsidósággal, vagy akár önmagunkkal ismerkedhetünk. A Zsidó Sátor munkájához idén a Pesti Jesiván és a Zsidó Tudományok Szabadegyetemén túl a Haver Alapítvány is csatlakozott. A Rózsák terei plébániatemplom előtti téren 1931-ben, halálának 700. évfordulója alkalmából állították fel Szent Erzsébet szobrát, amely Damkó József alkotása. Fasori Evangélikus Eavházközsé Istentisztelet vasárnap 11 órakor. Ifjúsági istentisztelet minden hónap utolsó vasárnapján 18 órakor. Családi istentisztelet minden hónap első vasárnapján 9.30 órakor. Ifjúsági óra szombaton 18 órakor. Fasori Fiatal-Öregdiákok Kórusa csütörtökön 19 órakor. Családi kirándulások minden hónap harmadik szombatján. Érdeklődni lehet Kézdy Péter segédlelkésznél. Gyülekezeti bibliaóra szerdán 15 órakor. A „Közép-nemzedék” bibliaórája minden hónap utolsó hétfőjén 18 órakor. Hittanórák: 6-9 éveseknek kedden 16.15 órakor. 10-12 éveseknek szerdán 16.30 órakor. Konfirmációi oktatás szombaton 15.30 órakor. Várjuk a fiatalokat 13 éves kortól. Cím: Fasori Evangélikus Egyházközség 1071 Damjanich utca 28/b. Tel./fax: 322-2806. Honlapunk: church.lutheran.hu/fasor. Lelkészi hivatal nyitva tartása: hétfőtől péntekig 9-13 óráig. Fasori Református Egyházközség Vasárnap 10 órakor Istentisztelet, ebben az időpontban Gyerekistentisztelet és gyermekmegőrző szolgálat. Szeretettel hívunk minden korosztályt az Istentiszteletekre! Szerdán 18 órakor Bibliai közösségi óra, csütörtökön 18 órakor Bibliaóra, melyeken hitünkben és bibliaismeretünkben mélyedhetünk el. Pénteken 18 órakor Ifjúsági óra, melyre a fiatalokat hívjuk. A nyáron 7 táborba hívjuk a megújulni vágyókat: Csendeshét felnőtteknek, Konfirmandusoknak (13-14 éveseknek), Kincskereső gyermekhét 6-10 éveseknek, Kincskereső gyermekhét 10-13 éveseknek, Családos hét, Honismereti tábor, Családos hétvége. Szeptembertől újra indulnak a többi alkalmaink: a kedd délelőtti bibliaóra, Férfióra, Kisfii, Anya-kör, Apa-kör, Nagymama-kör, Családos és gyerekdélutánok, hittanórák és a konfirmáció órák. Fasori Református Egyházközség (Városligeti fasor 7.)
