Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)

2003-08-12 / 15. szám

8 HELYTÖRTÉNET 2003/15. szám Utcáink, tereink névadói Thököly Imre Thököly István gróf családjá­ban 1657-ben Késmáikon szü­letett Thököly Imre. Apja részt vett a Wesselényi-féle össze­esküvésben, amelynek lelep­lezése után a császári csapa­tok ostrom alá vették Likava várát 1670-ben. Az ostrom alatt elesett, hívei fiát a vár­ból kiszöktették. Erdélyben telepedett le, az ifjú Thököly művelt volt, jól beszélt magya­ron kívül németül, szlovákul és latinul. H uszonegy évesen a bujdosók élére állt, Felső-Magyarország elfog­lalására indult. Kassánál húszezer fos seregével a császári sereget megverte, sorra elfoglalta a várakat és bányavárosokat. Portyázó kurucai betörtek Morvába és Ausztriába. 1682-ben fe­leségül vette I. Rákóczi Fe­renc özvegyét, gróf Zrínyi Donát. Thököly a hatalmas Rákóczi-birtokok ura lett. A törökök látva a hatal­mát, szövetségre léptek ve­le. Ibrahim budai basa ösz- szehívatta a magyar nemes­séget és a szultán nevében Magyarország királyának kiáltotta ki. Thököly csak a Felső-Magyarországi feje­delmi címet használta. A tö­rökökkel együtt harcolt a császáriak ellen. Független­ségi harcának a sorsát a tö­rökök 1683 szeptemberi bé­csi vereségét követő hadjá­rat megpecsételte. Hívei sorra elhagyták csatlakoztak a törökök ellen harcoló Habsburg csapatokhoz. Thököly tárgyalásokat kez­deményezett I. Lipóttal, a nagyváradi basa ebédre hív­ta meg, amikor Thököly fel akart állni így szólt: „Várj csak fiam, még ezután jön a fekete leves!” Avval láncra verette és fogolyként Buda várába küldte. A szultán er­re Ibrahimot selyemzsinór­ral megfolytatta, az új nagy­vezér pedig Thökölyt sza­badon engedte. Felső-Magyarországi fejedelemsége összeom­lott. Zrínyi Ilona több mint két évi hősies harc után 1688-ban Munkács várát feladta. Thököly Imre a tö­rök sereg oldalán folytatta a harcot. 1690-ben győzött a zemyesti csatában, el­fogta Heissler generálist, kicseréltette a Bécsben ra­boskodó Zrínyi Ilonára. Elfoglalta Erdélyt, ahol fe­jedelemmé választották, de a császári csapatok két hónap múlva onnan is ki­szorították. Az 1699-ben kötött kartóczai béke kimondta száműzetését. Feleségével és másfélezer hívével Törö­kországban telepedett le. A harcok felújítására tett siker­telen kísérletek után a kis­ázsiai Nikodémiában 1705- ben hunyt el. Thököly Imre hamvait az ismidi keresztény (örmény) temetőből Zrínyi Ilona és n. Rákóczi Ferenc hamvaival együtt 1906-ban hozták ha­za. A mai Baross tér melletti útvonalat 1850-ben Csömör Strassenak nevezte a lakos­ság. 1866-ban Csömöri útra magyarosították. 1874-ben az FKT régi nevét fenntar­totta. 1902-ben a Baross tér elnevezésekor egy része megszűnt. 1906-tól az útvo­nal a Baross tér és Hajtsár út közé eső szakasz a szám- űzöttek hamvainak ünnepé­lyes hazahozatala emlékére a Thököly út elnevezést kapta. Pilinyi Péter 100 éve égett le a Párisi Aruház A századforduló Buda­pestjének legnagyobb elegáns bevásárló helye volt a Rókus kórházzal szemben, a Kerepesi út (ak­kor még így nevezték a mai Rákóczi utat) és a Klauzál utca sarkán lévő, 1898-ban épült Párisi Aruház. Sikeres üzletmenetének és nagy forgalmának köszönhetően hamar teijeszkedni kezdett: a tulajdonos Goldberger - testvérek kibérelték a szom­szédos házakat, az udvart üvegtetővel fedték le és itt is árusítás folyt. 1903. au­gusztus 24-én este a Nép­színház telefonján kétség- beesett hang hívta a tűzoltó­ságot: ég a Párisi Aruház! Szörnyű látvány fogadta a lovas kocsin odasiető tűzol­tókat: nemcsak az áruház Kerepesi út 38. sz. alatti épülete, hanem a Klauzál utca 2. sz. szomszéd épület is lángolt. Mint utólag kide­rült, rövidzárlat okozta a tű­zet, amelyben a tűzoltók igyekezete dacára a főépü­let egy óra alatt leégett, de a szomszéd házak is annyira megrongálódtak, hogy la­kóikat ki kellett lakoltatni. Este 7 órakor pattant ki a végzetes szikra, egész éjjel égett az áruház, hatalmas tömeg verődött össze, fi­gyelték az oltást, és mint utólag kiderült a pánikban ki is fosztották az árukész­letet. A tűz kitörésekor 130 alkalmazott és 150 vevő volt a záráshoz készülődő áruházban, a szomszéd ház­ban lévő irodában 40 tiszt­viselő tartózkodott. Ok nagyrészt ki tudtak mene­külni a lángok közül, a 13 halott többsége a szom­szédban lakók közül került ki. Drámai jelenetek ját­szódtak le: amikor a tűz a felső emeleteket veszélyez­tette a kétségbeesett lakók megjelentek az ablakokban és a kivonult tűzoltók men­tőponyvát feszítettek ki, lentről tömeg kórusban bíz­tatta az ugrásra a szeren­csétleneket. Sajnos a füst miatt felülről nem látták pontosan a ponyvát és 16 közül, 12 elvétette a célt, a kövezeten lelték halálukat. Áldozatul esett Goldberger Henrikné, a tulajdonos fele­sége, 6 gyermek édesanyja. Egy alkalmazott, Glück Sándor az áruházban úgy menekült meg, hogy kinyi­totta a vízcsapokat, nyakig a vízbe bújt, még így is ko­moly égési sebeket szenve­dett. Másnap, augusztus 25- én a fővárosban tartózkodó Ferenc József császár és ki­rály meglátogatta a sebesül­teket a Rókus Kórházban. Vele volt a miniszterelnök, Márkus főpolgármester, a budapesti főkapitány. A kórházigazgató kalauzolta a kórterembe, ahol 5300 ko­ronát küldött a károsultak­nak. Erzsébetváros lakossá­ga korabeli felekezeti ösz- szetételének megfelelően a két nap múlva elhantolt 12 áldozat közül 10-et a Chevra Kadisa temetett el (2 cselédlány kivételével) és az életben maradottak hálaadó istentiszteletét is a Dohány utcai zsinagógában tartották, ahol Kohn Sámu­el főrabbi megható beszé­det tartott. (Az áruház eme­letén az alkalmazottak és vevők számára egy kis zsi­dó imaterem állt rendelke­zésre, volt, aki imádkozás közben értesült a veszély­ről.) Természetesen kutat­ták a felelősöket, hibáztat­ták a tűzoltóságot, de ez már nem segített sem az ál­dozatokon, se a tulajdono­sokon. Hosszú ideig nem épült be a telek, az 1908- ban megnyílt Párizsi Nagy­áruház az Andrássy úton ta­lált alkalmas helyet. Persze a Rákóczi út forgalmas pontja nem maradhatott üresen, ma a Lottó Áruház található a helyén. Róbert Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom