Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2003-08-12 / 15. szám
8 HELYTÖRTÉNET 2003/15. szám Utcáink, tereink névadói Thököly Imre Thököly István gróf családjában 1657-ben Késmáikon született Thököly Imre. Apja részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben, amelynek leleplezése után a császári csapatok ostrom alá vették Likava várát 1670-ben. Az ostrom alatt elesett, hívei fiát a várból kiszöktették. Erdélyben telepedett le, az ifjú Thököly művelt volt, jól beszélt magyaron kívül németül, szlovákul és latinul. H uszonegy évesen a bujdosók élére állt, Felső-Magyarország elfoglalására indult. Kassánál húszezer fos seregével a császári sereget megverte, sorra elfoglalta a várakat és bányavárosokat. Portyázó kurucai betörtek Morvába és Ausztriába. 1682-ben feleségül vette I. Rákóczi Ferenc özvegyét, gróf Zrínyi Donát. Thököly a hatalmas Rákóczi-birtokok ura lett. A törökök látva a hatalmát, szövetségre léptek vele. Ibrahim budai basa ösz- szehívatta a magyar nemességet és a szultán nevében Magyarország királyának kiáltotta ki. Thököly csak a Felső-Magyarországi fejedelmi címet használta. A törökökkel együtt harcolt a császáriak ellen. Függetlenségi harcának a sorsát a törökök 1683 szeptemberi bécsi vereségét követő hadjárat megpecsételte. Hívei sorra elhagyták csatlakoztak a törökök ellen harcoló Habsburg csapatokhoz. Thököly tárgyalásokat kezdeményezett I. Lipóttal, a nagyváradi basa ebédre hívta meg, amikor Thököly fel akart állni így szólt: „Várj csak fiam, még ezután jön a fekete leves!” Avval láncra verette és fogolyként Buda várába küldte. A szultán erre Ibrahimot selyemzsinórral megfolytatta, az új nagyvezér pedig Thökölyt szabadon engedte. Felső-Magyarországi fejedelemsége összeomlott. Zrínyi Ilona több mint két évi hősies harc után 1688-ban Munkács várát feladta. Thököly Imre a török sereg oldalán folytatta a harcot. 1690-ben győzött a zemyesti csatában, elfogta Heissler generálist, kicseréltette a Bécsben raboskodó Zrínyi Ilonára. Elfoglalta Erdélyt, ahol fejedelemmé választották, de a császári csapatok két hónap múlva onnan is kiszorították. Az 1699-ben kötött kartóczai béke kimondta száműzetését. Feleségével és másfélezer hívével Törökországban telepedett le. A harcok felújítására tett sikertelen kísérletek után a kisázsiai Nikodémiában 1705- ben hunyt el. Thököly Imre hamvait az ismidi keresztény (örmény) temetőből Zrínyi Ilona és n. Rákóczi Ferenc hamvaival együtt 1906-ban hozták haza. A mai Baross tér melletti útvonalat 1850-ben Csömör Strassenak nevezte a lakosság. 1866-ban Csömöri útra magyarosították. 1874-ben az FKT régi nevét fenntartotta. 1902-ben a Baross tér elnevezésekor egy része megszűnt. 1906-tól az útvonal a Baross tér és Hajtsár út közé eső szakasz a szám- űzöttek hamvainak ünnepélyes hazahozatala emlékére a Thököly út elnevezést kapta. Pilinyi Péter 100 éve égett le a Párisi Aruház A századforduló Budapestjének legnagyobb elegáns bevásárló helye volt a Rókus kórházzal szemben, a Kerepesi út (akkor még így nevezték a mai Rákóczi utat) és a Klauzál utca sarkán lévő, 1898-ban épült Párisi Aruház. Sikeres üzletmenetének és nagy forgalmának köszönhetően hamar teijeszkedni kezdett: a tulajdonos Goldberger - testvérek kibérelték a szomszédos házakat, az udvart üvegtetővel fedték le és itt is árusítás folyt. 1903. augusztus 24-én este a Népszínház telefonján kétség- beesett hang hívta a tűzoltóságot: ég a Párisi Aruház! Szörnyű látvány fogadta a lovas kocsin odasiető tűzoltókat: nemcsak az áruház Kerepesi út 38. sz. alatti épülete, hanem a Klauzál utca 2. sz. szomszéd épület is lángolt. Mint utólag kiderült, rövidzárlat okozta a tűzet, amelyben a tűzoltók igyekezete dacára a főépület egy óra alatt leégett, de a szomszéd házak is annyira megrongálódtak, hogy lakóikat ki kellett lakoltatni. Este 7 órakor pattant ki a végzetes szikra, egész éjjel égett az áruház, hatalmas tömeg verődött össze, figyelték az oltást, és mint utólag kiderült a pánikban ki is fosztották az árukészletet. A tűz kitörésekor 130 alkalmazott és 150 vevő volt a záráshoz készülődő áruházban, a szomszéd házban lévő irodában 40 tisztviselő tartózkodott. Ok nagyrészt ki tudtak menekülni a lángok közül, a 13 halott többsége a szomszédban lakók közül került ki. Drámai jelenetek játszódtak le: amikor a tűz a felső emeleteket veszélyeztette a kétségbeesett lakók megjelentek az ablakokban és a kivonult tűzoltók mentőponyvát feszítettek ki, lentről tömeg kórusban bíztatta az ugrásra a szerencsétleneket. Sajnos a füst miatt felülről nem látták pontosan a ponyvát és 16 közül, 12 elvétette a célt, a kövezeten lelték halálukat. Áldozatul esett Goldberger Henrikné, a tulajdonos felesége, 6 gyermek édesanyja. Egy alkalmazott, Glück Sándor az áruházban úgy menekült meg, hogy kinyitotta a vízcsapokat, nyakig a vízbe bújt, még így is komoly égési sebeket szenvedett. Másnap, augusztus 25- én a fővárosban tartózkodó Ferenc József császár és király meglátogatta a sebesülteket a Rókus Kórházban. Vele volt a miniszterelnök, Márkus főpolgármester, a budapesti főkapitány. A kórházigazgató kalauzolta a kórterembe, ahol 5300 koronát küldött a károsultaknak. Erzsébetváros lakossága korabeli felekezeti ösz- szetételének megfelelően a két nap múlva elhantolt 12 áldozat közül 10-et a Chevra Kadisa temetett el (2 cselédlány kivételével) és az életben maradottak hálaadó istentiszteletét is a Dohány utcai zsinagógában tartották, ahol Kohn Sámuel főrabbi megható beszédet tartott. (Az áruház emeletén az alkalmazottak és vevők számára egy kis zsidó imaterem állt rendelkezésre, volt, aki imádkozás közben értesült a veszélyről.) Természetesen kutatták a felelősöket, hibáztatták a tűzoltóságot, de ez már nem segített sem az áldozatokon, se a tulajdonosokon. Hosszú ideig nem épült be a telek, az 1908- ban megnyílt Párizsi Nagyáruház az Andrássy úton talált alkalmas helyet. Persze a Rákóczi út forgalmas pontja nem maradhatott üresen, ma a Lottó Áruház található a helyén. Róbert Péter
