Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2003-06-26 / 12. szám
12 HITÉLET 2003/12. szám r Árpád-házi Szent Erzsébet plébánia 1074 Rózsák tere 8. TeUfax.: 322-4117 Június 27-én Jézus Szíve ünnepe. Ezen a napon egész napos szentségimádást tartunk. 17 órakor szentóra, szentséges litánia. * 29-én Péter és Pál apostolok ünnepe. * július 4-én, elsőpénteken betegeinket a szokásos módon meglátogatjuk. Az esti szentmise után engesztelő szentóra 19.30-ig. * 6-án a 11 órai szentmisét az egész egyházközségért, a hívek szándékára ajánljuk fel. 17 órakor szentóra közös imával. Ezen a vasárnapon a 11 órai szentmisén lesz a betegek kenetének kiszolgáltatása. Kéijük, előre jelentkezzenek, legkésőbb június 29-ig a sekrestyében vagy az irodában. Szent Péter és Pál ünnepe J ézus Krisztus apostolaira bízta tanításának továbbadását: „Menjetek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet, kereszteljétek meg őket az Atya és Fiú és Szentlélek nevében, és tanítsátok őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek, íme, én veletek vagyok mindennap, a világ végéig.” (Mt 28, 19-20) Pünkösdkor ünnepeltük az Egyház születésnapját. A Szentlélek kegyelme által megerősített tanítványok megkezdték a rájuk bízott nagy feladat teljesítését. Jézus Krisztus megváltó műve és tanítása az apostolok munkája nyomán megindul világhódító útjára. Az Egyház első püspöke Szent Péter apostol, akire Jézus rábízta Egyháza vezetését: „Te Péter vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat, és a pokol kapui nem vesznek erőt rajta.” (Mt 16,18). Szent Péter utódja az Egyház vezetésében a mindenkori római püspök, azaz a pápa, Jézus Krisztus földi helytartója Péter apostol tevékenysége nyomán elsősorban Jeruzsálemben és a mai Palesztina vidékén teijedt el a kereszténység. A keresztényüldöző Saulból megtért Szent Pál apostol pedig elvitte Jézus örömhírét az akkori pogányság közé, Kisázsia és Görögország nagyvárosaiba és a római birodalomba. Kettőjüket „apostolfeje- delem”-nek is szokás nevezni. 67. június 29-én mindketten vértanúhalált szenvedtek hitükért. Szűcs Gizella Szent Erzsébet Plébánia Görög katolikus hagyományok Pünkösd hetében A régi naptárak májust nevezik pünkösd havának, ám az ünnep sokszor júniusban van. így volt ez ebben az évben is. A z ünnep nevének alapszava a görög "ötven" jelentésű számnév, mivel pünkösd ünnepe a húsvéti időszak ötvenedik napja. Általános szokás, hogy a templomot gallyakkal díszítik. Az idén is így volt a Rózsák téri templomunkban: a királyi kapu felett két nagy zöld gally valóságos boltozatot képezett. A zöld gallyak a megújulást jelentik. Vannak egyes helyek, ahol az általában szokásos vörös lituigikus ruhák és térítők helyett zöldet használnak. Pünkösd másodnapján sok helyen már zöld színű a lituigikus ruha. Ez a másodnap a Szentháromság ünnepe. Régi naptárak és imakönyvek tartalmából kiderült, hogy egykor a pün- kösdkeddet is megünnepelték. A pünkösdvasárnapnak van egy sajátos liturgikus szokása: a vecsemye (a délutáni istentisztelet) az előírások szerint mindjárt a délelőtti liturgia (mise) után kezdődik. Ebben a vecser- nyében van három hosszú ima, melyet térden állva mondanak el, innen a nevük: térdhajtási imák. A görög szertartásban pedig ritka a térdelés. S vajon miért van az, hogy a két istentiszteletet összevonják? (A Rózsák terén pár éve már nem!) Valahol egy néprajzi Magyar szentek Portugáliai Szent Erzsébet Á rpád-házi Szent Erzsébet másodfokú unokahúga, s így II. Endre király dédunokája is volt Portugáliai Szent Erzsébet, aki nevét szentté avatott nagynéniéről kapta. Apja Aragóniái Péter király, a portugál trón várományosához, Déneshez adta feleségül, akivel házassága nem volt zavartalan. Akkor sem hagyta el férjét, amikor az egy távoli faluba száműzte. A halálos ágyán a király magához rendelte feleségét, aki szorgalmasan ápolta súlyos beteg férjét, s elérte, hogy súlyos bűkönyvben azt olvastam: szinte mindenütt szokásban volt pünkösdkor majálist vagy juniálist rendezni, s délután már ez volt a program. Kézenfekvőnek tűnik az a magyarázat, a biztos eldöntésére nem sikerült találnom adatot. Még egy érdekesség! Ötvenedről beszélünk, de valójában ez az ünnepi időszak egy héttel több: a pünkösd utóünnepe, amikor még a szertartások változó szövegeit pünkösdről vesszük. Ezt a hetet lezáija a pünkösd utáni első vasárnap, melynek a neve: mindenszentek vasárnapja. Miért került ide? Mert pünkösd az egyház születésnapja, s illendő megemlékezni egykor, ma már üdvözült híveiről. Egyébként ez az egyik jellegzetes eltérés a görög katolikus és a római katolikus naptár között, hisz az utóbbiban a mindenszentek napja november 1. Pünkösdkor közösségünkből részt vettek Csepelen azon az ünnepségen, melyen közszemlére tették Boldog Romzsa Tódor vértanú ereklyéit, valamint hétfon a máriaremetei templomkertben rendezett találkozón, ahol görög szertartás szerint Mária-ájtatos- ságot is tartottak. így ért véget a húsvéti idő, s folytatódik a vasárnapok sora, mint pünkösd utáni vasárnapoké. dr. Sasvári László neit megbánva hagyta el a földi életet. Özvegyként Erzsébet szétosztotta vagyonát a szegények és a kolostorok között, ő maga pedig belépett a ferences harmad rendiek közé. VIII. Orbán pápa 1626- ban avatta szentté. Ünnepe: július 4. Az Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom a Rózsák terén Koncertek az Árpád-házi Szent Erzsébet templomban Június 29-én 18.45-től a norvég BRONNOYSUND férfikar tart koncertet. Karnagy: Geir Allan Reitan. Július 3-án 18.45-től a norvég VOLDA VOKAL felnőtt vegyeskar koncertje. Vezényel: Magnar Ám.
