Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2003-06-12 / 11. szám
2003/11. szám K öznemesi család saljaként az erdélyi Marosillyén 1580-ban született. A fegyverek zajában, a csaták tűzében nőtt fel, nem sok ideje maradt a tanulásra, még deákul sem tudott. Az ifjú Bocskay István seregeinek a fővezére lett, a fejedelem 1606-ban bekövetkezett halála után Báthory Gábort (1608-1613) támogatta kitől azonban zsarnoksága és kicsapongásai miatt elfordult és a törökökhöz menekült. A török porta Bethlen Gábort nevezte ki fejedelemnek, harmincezer tatárral tört Báthory megbuktatására. A menekülő fejedelmet a hajdúk Nagyváradnál megölték. A kolozsvári ország- gyűlés rendjei Bethlen Gábort 1613. október 23- án Erdély fejedelmévé választották. Két év múltán II. Mátyás király is elisHELYTORTENET ^éter Áe/a-törté/iett rovata Bethlen Gábor merte. A harmincéves háború kitörése (1618-1648) alkalmat adott arra, hogy Bethlen megindítsa a harcot Magyaron szág függetlenségéért. A felkelő csehek segítségére indult 1619. augusztus 26-án hadaival Gyulafehérvárról. Elfoglalta a felvidéket, Pozsonyt. Csapatai egyesültek a csehekkel, akik Prága alatti Fehérhegynél a katolikus liga seregeiből vereséget szenvedtek, de Bethlen a maga erejére utalva győzelmet aratott, Bécsújvárost elfoglalta. Pozsonyban Forgách nádor hívta össze az országgyűlést, Bethlent kormányzónak, majd a besztercebányai országgyűlés Magyarország királyának választotta meg. Tartott a szerencse for- gandóságától, bár nála volt a korona, de nem koronáztatta meg magát. Ami- F kor az udvari prédikátora erre biztatta, azt válaszolta, hogy a magyar királyt csak az esztergomi érsek szokta megkoronázni. A nikolsburgi békekötéskor lemondott a királyságról, ugyanakkor Magyarország alkotmányának és szabadságának tiszteletben tartására H. Ferdinánd császárt kötelezte. A császár a megállapodást azonban nem akarta teljesíteni. Bethlen a protestánsok pártján maradt, nőül vette Brandenburgi Katalint, sógorságba került Gusztáv Adolf svéd királlyal. Két ízben 1623- ban és 1626-ban intézett támadást II. Ferdinánd ellen. Mindkét alkalommal Anglia, Franciaország, Hollandia és Dánia volt a szövetségese. Egy nagy európai szövetség gondolatával foglalkozott, hogy annak segítségével visszaállítsa Magyarország területi egységét és a törököt Európából kiszorítsa. Példát mutatott, hogy embertársainkban elsősorban az egyéni értéket és ne a felekezeti különbséget vegyék figyelembe. Befogadta az Erdélybe menekülő ana. dókat. KáN zsuitát szívese udvarában, anyag mogatta bibliafora, nak kiadását. Megalapíts ta a Gyulafehérvári főiskolát, külföldre küldött diákokat tanulni, hogy az értelmiség utánpótlását biztosítsa. Megpróbálta Mátyás király corvináit a törököktől visszaszerezni, de nem sikerült. Uralkodásának idejét Erdély aranykorának emlegették. Nagyszabású terveit korai halála miatt nem tudja megvalósítani, 1629. november 15-én 49 éves korában elhunyt. A z Erzsébetvárosban 1879-től a róla elnevezett utca és tér őrzi emlékét. A Bethlen utcát 1931-ben Bethlen Gábor utcanévre egészítették ki, mivel a Bethlen István bástyasétány névváltoztatásra adott okot. Könyvbemutató a Róth Miksa Emlékházban Erzsébetváros egyik élénk és forgalmas, de kulturális értékekben nem a leggazdagabb részén, a Nefelejcs utcában található Róth Miksának a legnagyobb magyar üvegfestőnek és mozaikművesnek múzeummá alakított háza. Az önmagában is élményt nyújtó környezetben, a szebbnél - szebb üvegfestmények és mozaikok, a művész egykori bútorai között került sor az AB OVO kiadónak az idei könyvhetet megnyitó bemutatójára. P ataki Judit a kiadó igazgatója megnyitó szavai után Háhner Péter egyetemi docens Jacques Le Goff: Európa történelméről mesél című könyvét méltatta. A neves francia történész földrészünk történelmének közös vonásairól ír, nem hallgatva a sötét időkről és cselekedetekről sem. Elsősorban a fiatalok tetszését fogja megnyerni a szépen illusztrált könyv. Szita Szabolcs professzor Andai Ferenc visszaemlékezéseit ismertette. Ez volt az az idő, amikor a magyar kormány rézért, krómért esetleg ócskavasért adta el állampolgárait a német hadiipar számára. így kerültek tízezrek a szerbiai Bor rézbányáiba, köztük a ma Kanadában élő Andai Ferenc is, aki azért minden könyvhétre hazalátogat Magyarországra. Forrásértékű könyve beszámol a keret és később a német fegyveresek kegyetlenségéről. Merőben más témát dolgoz fel Esze Dóra Karafiáth Orsolya által ismertetett Bodzagőz című regénye, amely a családon belüli erőszak sajnálatosan gyakori eseteit dolgozza fel míves, irodalmi formában. Együttérzéssel olvassuk a felvillanó emberi sorsokat, a meggyötört nők helyzete orvoslást követel. Bizonyára sikert fog aratni a könyvsátrakban ez a „furcsa és kiváló” könyv. Vámos Miklós író Sánta kutya című könyve is nőkről szól. „Asz- szonyi sors Magyarországon, a múlt (XX.) században - hit hazugság, tisztelet, bizalom, remény, igazság, szerelem, derű. Göröngyös út az Én-től az Ő-ig. E könyvvel azt szeretném továbbadni, amit nőkről és nőktől tudok, szívből, igazán.” - vallotta a megjelent író, akinek regénye egy sváb faluban kezdődik, a címben szereplő kutya pedig beszélni is tud. Kitűnő előadók részletek felolvasásával teremtettek kedvet a müvek elolvasásához, majd Fényi Tibor, a Róth Miksa Múzeum igazgatója beszélt az intézményről és névadójáról. Mindkettő sorsa tükrözte a kort, amelyben léteztek... A Nefelejcs u. 26.sz. ház ahol lakott és alkotott német és orosz katonai cégeké lett, itt volt a Petőfi Akadémia is, majd társbérletekre szabdalták. Róth Miksa, aki az eddigi beállítással ellentétben nem német eredetű patrícius családban született, hanem csak 34 éves korában bekövetkezett házassága előtt ke- resztelkedett meg, fivérei a Holocaust áldozatai lettek. Házának a könyv- bemutató közönsége által megcsodált belső terei - e jól megőrzött his- torizáló-szecessziós enteriőr - és az összegyűjtött üvegfestmény és mozaikmunkák ma már egy leendő üvegmúzeum magvát alkotják. Róbert Péter
