Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)

2003-01-27 / 2. szám

2003/2. szám ÖNKORMÁNYZAT

3

Majd 82 ezren élnek köztünk, és mégsem tudunk róluk...

A legutóbbi, 2001-es népszámlálás alkalmával 251 560 ember vallotta magát mozgássérült testi fogyatékosnak, ám - mivel erről nem kötelező nyilatkozni - feltehetően ettől sokkal magasabb szám az, amely a valós helyzetet tükrözi. Ugyancsak a népszámlálási adatokból derül ki az is, hogy 83 040 ember tartozik azok közé, akik gyengén vagy egyáltalán nem látnak, 52 043-an azok közé, akiknek a hallásával vagy a beszédjével vannak problémák, (siketek, siketnémák, némák, beszédhibások, nagyothallók), valamint 56 963 értelmi fogyatékos embert regisztráltak. Ez azt jelenti, hogy országosan 577 006 olyan ember él közöttünk, aki valamilyen fogyatékossággal éli az életét. A fővárosi adatok sem tükröznek sokkal jobb helyzetképet, (főleg ugye annak tudatában, hogy nem volt kötelező a népszámláláskor kitölteni a megfelelő rubrikát). Az előzetes adatok szerint a fővárosban 30556 mozgássérült (mozgás- sérült, alsó-felső végtag hiányos, illetve egyéb testi fogyatékos), 13 685 gyengénlátó (olyan is aki egyik szemére nem lát, illetve aki vak), 4893 értelmi fogyatékos valamint 21 545 olyan ember él, aki nagyothalló, siket, siketnéma, néma illetve beszédhibás. Összesen tehát a fővárosban 81 707 olyan ember él, akinek nagyon sokat segítene az életminőségén, ha akadálymentesen közlekedhetnének a közterületeken.

Önerőből megvalósíthatatlan törvényi kötelezettség

Akadálymentesített közterületek

Hunvald György- Erzsébetváros önkormányzata számára nagyon fontos, hogy a kerületben élő - és nem csak mozgás- korlátozottakról beszélek - fogyatékos emberek számára ugyanazok az élet- feltételek legyenek adottak, amelyek számunkra egészséges emberek számára olyan hétköznapiak - mondta Hunvctid György polgár- mester. - Nekünk nem jelent gondot beszállni egy liftbe, bemenni egy közértbe, ki tudjuk nyitni magunk .előtt az ajtókat. Elgondolkodtató, hogy ami számunkra olyan tennészetes, a sérült embertársaink számára sok esetben csak a vágyak szintjén valósulhat meg. Azt azonban tudni kell, hogy a törvényi rendelkezés, mely kötelez minket arra, hogy akadálymentesítsük a közterületeinket és közintézményeinket, nem oldja meg a problémát, hiszen olyan dologra kötelez minket, amely helyi önerőből megvalósíthatatlan. Mindemellett úgy gondolom, hogy nem csak törvény radta kötelezettségünk, hogy a mozgássérültek számára megfelelő közlekedési körülményeket alakítsunk ki, hanem emberi és erkölcsi kötelességünk is. Legfontosabb feladatunk tehát annak feltérképezése, hogy hogyan tudunk kiegészítő kerethez jutni, amelyet az átépítésekre, a rámpák kiépítésére fordíthatunk. Ezért Fiiló Pállal, kerületünk országgyűlési képviselőjével már tavaly leültünk áttáigyalni azokat a támogatási esetleg pályázati lehetőségeket, melyeket az önkormányzat igénybe tudna venni. Emellett azonban figyelemmel kell lennünk még egy fontos tényezőre, mégpedig arra, hogy nem számunkra, egészséges emberek számára kell megfelelő, akadálymentes környezetet biztosítani, hanem azoknak a sérült embereknek, akik számára járhatatlanok a „hétköznapi” utak. Ezért az akadálymentesítést minden esetben úgy kell megoldani, hogy a sérült ember, mégha segédeszköz használatával is, minél önállóbb lehessen.

Ezért szeretnénk a szükséges pénz megszerzése mellett komoly figyelmet fordítani a „szakmailag” megfelelő átalakításra is.

Teremtsük meg számukra a lehetőséget

Láthatatlan mozgássérültek, látható akadályok

A

Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat Erzsébetvárosban, a Dob utcában található. A 65. szám alatt az intézmény iskolai része, a 88. szám alatt a foglalkoztató helyiségük található. A speciális iskolában sok fogyatékos gyermek tanulja az önálló élethez szükséges alapokat, majd képzés keretében akár még szakmát, például mézeskalács-készítést vagy szőnyegszövést is tanulhatnak. Az iskola igazgatónője, Kajáry Ildikó nagy örömmel támogatta a kerület „akadálymentesítőprogramját”, és a tanulók is szívesen fogadták kérésünket, miszerint, szeretnénk látni, hogyan tud közlekedni egy tolókocsis ember a „hétköznapi” illetve az akadálymentesített utakon.

A Szenes Hanna tér megfelelő, ráadásul az iskolához közeli helyszínén találkoztunk Hunvald György polgánnesterrel, Fiiló Pál országgyűlési képviselővel, az iskola igazgatóhelyettesével Királyné Siimeghy Erzsébettel, és a szakiskola egyik mozgássérült tanulójával Conrád Brigittával. Itt saját szemünkkel is meggyőződhettünk arról, hogy feltétlenül szükséges mielőbb megoldani az akadálymentes közlekedést, mivel a park megközelíthetősége a tolókocsis ember (és segítője) számára problémamentes volt, ám a Jósika utcában a továbbhaladáshoz - a járda és az úttest szintkülönbsége miatt - bizony a politikusok segítségére volt szükség.

Kajáry Ildikó, az iskola igazgatója elmondta, hogy az egészséges ember számára az akadálymentesített környezet azt jelenti, hogy a mozgássérült könnyebben el tud jutni egyik helyszínről a másikra. A mozgássérült ember számára azonban ennél sokkal többet jelent. A mozgássérült ember számára az akadálymentes környezet azt jelenti, hogy a társadalom elfogadja őt problémájával együtt, és egyenrangú félként kezeli... hiszen nem érezheti jól magát egyetlen ember sem, ha a „város” örökösen akadályokat állít elé, ha lehetetlen számára a járdáról le- és feljutni. Azt jelenti, hogy a mozgássérült ember „megnyílhat” a hétköznapi élet

felé, nem záródik el a külvilágtól, egészséges- és sorstársaitól... Azt jelenti, hogy azok a mozgáskorlátozottak, akik állapotuk révén korlátozott számú munkára alkalmasak, munkavállalóként, tehát önfenntartó vagy családfenntartóként is részt vehetnek az „életben”.

Az igazgatónő egyben elmondta azt is, hogy nagy

nehézséget jelent a szülők számára, hogy tolókocsis gyenneküket csak a lépcsőkön keresztül tudják felvinni a speciális iskolába, ezért szükségük lenne egy rámpára, melyen könnyen fel tudják tolni a kocsit. A polgármester elmondta, hogy a Kamilla KHT vezetőjével, Sztipich Istvánnal egyeztetett, és ígéretet kapott arra, hogy a Kamilla KHT-nál dolgozó közhasznú munkások elkészítik a kért segédeszközt.

Az akadálymentesített közterületek kialakítása létfontosságú a mozgássérültek és segítőik számára