Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2003-05-13 / 9. szám
2003/9. szám HELYTÖRTÉNET 11 A z Erzsébet körút 48. szám alatti bérház földszintjén Nérey Dezső 1893-ban nyitotta meg a „Magyar Kávéházat”. Miután bezárt, helyén 1933-tól „Erzsébet Büfé” működött. Két kis helyiségből állt, konyháját később irodának használták. Töpörtyűs pogácsát, lángost és különféle szendvicseket fogyaszthatott a vendég. Az üzlet jól ment, a büfét részben a Kürt utca, részben a Király utca felé bővítették. Az Erzsébet körút 50. szám alatti helyiséget hozzácsatolták. Elől egy söntést és egy büfépultot helyeztek el, a hátsó teremben ülő vendégek részére gyalult asztalokkal boxokat helyeztek el. „Erzsébet Söröző” cégérrel fogadták az éhes és szomjas vendégeket. 1935 nyarán Taiján Vilmos vásárolta meg a sörövolt, hogy a kispénzű tömegeket kell beszippantani, akik akár csak egy feketét rendelnek is, de ne álljanak üresen a székek. B udapest ostroma után 1945 márciusában a Szociáldemokrata Párt anyagi támogatásával a főváros egyik elsőként megnyíló étterme volt. Az üzletet 1958-ban átrendezték. Napközben híres színészek a Madách Színházból, Zeneakadémia tanárai és növendékei látogatták. Itt volt törzsasztala Harangozó Gyula balettművésznek és baráti körének. Este lapzárta után berajzottak a szerkesztők, a környező nyomdákból a nyomtatás beindulás után a tördelők, metörök, korrektorok és revizorok. Itt ettek, ittak záróráig. Napjainkban modernizálva, felújítva fogadják itt a vendégeket. *&éter Áe fa-1őrténe ti rovata, Erzsébet Söröző a körúton zőt. Tarján 1903-tól sikeres rendőrségi riporterként tevékenykedett. 1907-ben kabarétársulatot szervezett. Egy ideig 1920-ban, a Royal Orfeum, majd a Fővárosi Operettszínház igazgatója volt. Atvedlett vendéglátóssá, kártyanyereségből megvásárolta 1925- ben a New York Kávéházat. Mellette a Felső-Margitszigeti Nagyvendéglőt és a Nagyszálló éttermét is bérelte, majd a Margitszigeten létre hozta a Párisién Grill nyári éjszakai lokált. Személyes varázsa az „Erzsébet söröző”-be vonzotta az újságírókat, szerkesztőket a Csengery utcai Posner nyomdából, az Aradi utcai Globus nyomdából. Később színházi emberekkel is bővült a vendégköre, az „Erzsébet Söröző” ekkor érte a fénykorát. Elve az Egy eltűnt kultúra nyomában Április első hetében valóságos filmtörténeti csemege várta a látogatókat az Örökmozgó Filmmúzeumban. Jiddis játékfdmek, lengyel dokumentumfilmek idézték fel egy eltűnt korszak porrá és füstté lett közösségének hétköznapjait és tragédiáját a Lengyel Intézet segítségével. 1939 előtt három millió zsidó élt Lengyelországban, többségük a jiddis nyelvet beszélte. Nemcsak újságok, könyvek jelentek meg a középkori németből héber hatásra kialakult nyelven, de létrejött a sajátos jiddis filmkultúra is, később híressé vált lengyel filmrendezők mint Ford is jiddis filmekkel kezdték pályájukat. Kezdetben a hazai közönséget szórakoztatták, később túllépték az ország határait és külföldön is szép sikert arattak. (A Bethlen tér moziban is vetítettek a háború előtt jiddis filmeket!) Utóbb Amerikában is készültek jiddis filmek, de nem érték el sem színvonalban, sem mennyiségben a lengyel stúdiók termését. Mindennek véget vetett a Holocaust, a filmek alkotói, szereplői és nézői javarészt elpusztultak. Kétségbeesett hősiességük az 1943 áprilisi varsói gettófelkelésben lobbant utolsót, erre emlékeztetet a jiddis filmhét. Purimjátékok cimü édesbús zenés komédiával kezdődött a filmek sora, majd az Eskü idézte fel az érdek- házasságok, a „beszélt partik” világát. Kiemelkedően színvonalas volt a „Jidl, a hegedűs”, amely egy tehetségével művészi karriert elérő leányról szólt Nemcsak a filmzene idézte fel a jellegzetes melódiákat, hanem az előadás előtt fellépő Klezmer R's együttes is, megteremtve az 1936-os lengyel zsidónegyedek a filmen olyan hitelesen érzékeltetett hangulatát. Színpadi feldolgozásával néhány éve már tetszést aratott Budapesten a Dybuk című misztikus legenda, amelyet a film szürrealisztikusan ábrázol. Családi történetek a 30-as évek Amerikába kivándorlóiról a Hontalanság és a Levél anyámhoz, míg két dokumentumfilm már háborús idők borzalmait is bemutatja: lengyelországi zsidók 1934-1945 és A varsói gettó felkelésének krónikája Marek Edelman szemével. Utóbbiak egészen más hangvételt, stílust képviselnek mint a harmincas évek jiddis filmjei. A lengyelországi zsidók háború előtti dónegyed, az egészségügyi ellátás egy erőszakosan elpusztított környezetet idéz fel, beleértve a német katonai felvételeket Megdöbbentő a - már a háború előtt meglévő - nyomor és később a gettó képsorain a németekkel együttműködő zsidó rendőrök megjelenése a filmkockákon. Marek Edelmann filmvallomása már 1993-as, utólagos tiszteletadás a vér- befolytott varsói gettólázadás előtt. Edelmann orvos- professzort egyébként az 1969-es antícionista kampány alatt a portás nem engedte be klinikájára. Köszönet illeti a lengyel Filmarchivumot, hogy megőrizte az utókor és a történelmi emlékezet számára ezeket az alkotásokat, egy eltűnt nemzetiség kultúrájának, életének nyomait, amelyeket először láthattunk Magyarországon, és az Örökmozgó Filmarchivumot, amely műsorra tűzte ezeket az alkotásokat. Tele nézőtér bizonyította, hogy van igény a megismerésükre. Róbert Péter nyüzsgő élete, a krakkói zsi-
