Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2003-01-13 / 1. szám
2003/1. szám HELYTÖRTÉNET - EGÉSZSÉG 13 Pilinyi Péter helytörténeti rovata A Kispipa zenésze: Seress Rezső í*si:m s m /so sum iív/j n/n I'IIH-’IOI. Í9Ö0-IG hl Al AK KO'/OTT AI KOTTA OKOK ZÓ) Ti HAS, Ai r í • /p:>\ V:\Sj v*'°" A Dohány utca és Osvát utca sarkán a Kulacs Csárda előterének a falán, egy vörösmárvány emléktábla rögtön felkelti az érkező vendég figyelmét, rajta a következő szöveg olvasható: „Seres Rezső slágerszerző 1934- től 1950-ig e falak között alkotta örökzöld dalait.” Alatta a „Szomorú vasárnap” aranyló hangjegysora csillog az olvasó szemébe. Egyetlen szépséghibája az, hogy a zeneszerző Seressnek írta a nevét. A táblát emlékére egykori vendége Gobbi Hilda színművésznő helyeztette el. A tábla alatt a „Szomorú vasárnap száz fehér virággal” kottalapja üveg alatt látható. 1935- ben Jávor László költő írta a szövegét, Seress szerezte a zenéjét. Seress Rezső színésznek készült, kijárta Rákosi Szidi színiskolását de mégsem lett színész. A két világháború közötti korszak közkedvelt dalszövegíróját és nótaszerzőjét, a zeneszerzés kistermetű nagymesterét Nádor József zeneszerző fedezte fel. Seress 1925-ben komponálta a „Még egy éjszaka” címmel az első dalát, rögtön sláger lett, országszerte énekelték. Az 1930-as években a zenés kávéházakban, mulatókban, de még az utcákon is énekelték a „Csillogó hópehely” és a „Szomorú vasárnap” című dalait, az utóbbit huszonnyolc nyelvre is lefordították, az „öngyilkosok himnuszának" emlegették. Ekkoriban negyven szöveget írt más zeneszerzőknek és hatvanat magának. A Kulacs Étteremben a róla elnevezett „Seress Teremben" kerekeken guruló zongoráján rumos poharak sorakoztak, alig hallhatóan, rekedten énekelt, mégis varázslatos hangulatot teremtett maga körül. Apró termete miatt „Kis Seressnek” nevezte a pesti művészvilág. A XIX. századi írók kedvenc vendéglőjét, a Szervita téri Kis Pipát 1907-ben lebontották, úgy tűnt, hogy örökre a feledés homályába merült. De nem így történt, 1947 körül az erzsébetvárosi Akácfa utca 38. szám alatti két emeletes öreg ház földszintjén Kispipa cégérrel újból megnyílt egy vendéglő, amely rendhagyó módon nem sarki vendéglőként fogadta a vendégeket. Seress Rezső a „Ku- lácsból”, mivel a közeli Dob utca 45. szám alatt lakott, a „Kispipába” tette át a székhelyét. A vendéglő két teremből áll, a belsőben, a pult mellett zongorázott és énekelt 1968-ig, haláláig. Az örökké vidám zeneszerzőnek az arcán mindig látható volt a seressi mosoly, a legnagyobb sikerű slágerét, a „Szeressük egymást gyerekek”-et, amelynek ő volt a szövegírója és ő szerezte a zenéjét is úgy énekelte: „Seressük egymást gyerekek...” Egy alkalommal mag- astermetü jóbarátja tréfásan így szólt rá: „Ne beszélj olyan sokat Rezső, mert mingyárt beduglak a mellényzsebembe.” „- Akkor barátom - vágott vissza Seress - több lesz a zsebedben, mmt a fejedben". A jeles slágerszerző fellendítette az üzlet forgalmát, évtizedeken keresztül a művészvilág kedvelt vacsorázóhelye volt, többek között Bodrogi Gyula színész és Voith Ági színésznő is megfordult itt, sőt a „Szomorú vasárnap” című darab címszereplői is voltak. Seress kedvéért a Pesten szereplő külföldi vendégművészek is eljöttek ide vacsorázni, közben hallgatták a híres nótáit. A Kispipa vendégkönyve híres írók és művészek bejegyzését és autogramját őrzi. Napjainkban is népszerű vendéglő tulajdonosa Aubel Ervin 25 éve vezeti az üzletét, megőrizte a két teremből álló vendéglő sajátos hangulatát, a berendezés finoman egyszerű, színes szecessziós csillárok díszítik, a „boldog békeA téli időszak beköszöntővel egyre gyakoribbakká válnak a légúti fertőzések. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) fővárosi intézete tájékoztatása szerint nem árt felkészülni erre az időszakra, hiszen ezek a fertőzések nem csak átmeneti kellemetlenségeket okozhatnak, hanem komoly következményekkel járhatnak. A légúti vírus- fertőzések - így az influenza - leggyakoribb szövődménye a bakteriális fe- lülfertőződés, elsősorban a tüdőgyulladás kialakulása. Az influenza vírus a légutak nyálkahártyájában telepszik meg, majd elszaporodik és védőhatását legyengítve, átmenetileg utat nyit a baktériumok előtt, amelyek a szervezetbe jutva gyulladást okoznak. A legsűrűbben előforduló szövődmény a bakteriális tüdőgyulladás, azok közül is elsősorban az úgynevezett Pneumoidők” hangulatát idézik. Az étterem falain bekeretezett régi sörös reklámok láthatóak, a bejárat mellett az 1930-as évekből származó eredeti Orion-rádió reklámja függ. Aubel úr működését a került önkormányzata is elismerte, büszke arra, hogy elnyerte az „Erzsébetvárosért” kitüntetést. Már régen nem a Seress emléke miatt jönnek a vendéglőbe a vencoccus okozta fertőzés. A főként cseppfertőzés útján terjedő betegség leginkább a 6 hónaposnál fiatalabbakat, az időseket, az immunrendszeri megbetegedésben, illetve a krónikus tüdőbetegségben, a cukor-, szív- és érrendszeri betegség szenvedőket, a májbetegeket és a lépirtot- takat veszélyezteti. Hazánkban a feltételezések szerint évente 2-3 ezer ember veszti életét a Pneumococcus fertőzés következtében. Súlyos probléma, hogy a korábban szinte mindenhatónak hitt penicillinnel szemben, napjainkban a hazai Pneumococcus fajtájának már körülbelül 40-50 százaléka érzéketlen, s ez a jelenség más antibiotikumokkal kapcsolatban is észlelhető. Ez az oka annak, hogy egyre nagyobb jelentősége van a megelőzésnek, védőoltásnak. Általában a nem csökkent védekezőképességü- ekben egy oltás 5-10 évig dégek, de hogy kapjanak egy kis Seress muzsikát Bakai Ferenc zeneművész gondoskodik róla egy negyed százada, kellemes hangorgánuma van, zongorán kíséri az előadott dalokat, pontosan ott ül a zongoránál, ahol Seress játszott régen. A vendéglő déli 12 órakor nyit és 01 óráig fogadja a lakosság minden rétegéből összetevődő éhes és szomjas vendégeket. véd, a csökkent védekezőképességű betegekben ez 3-5 évre tehető. Valószínű, hogy a 65 éven felüliek esetében egy Pneumococcus elleni oltás, életük hátralévő részében védelmet nyújt. A betegségre fogékonyakat az év bármely időszakában be lehet oltani. Mivel ugyanazokat az embereket kell Pneumococcus elleni oltásban részesíteni, mint akiket influenza ellen, ezért az influenza oltások időszaka jó alkalom a Pneumococcus fertőzések megelőzésére. Ráadásul a két védőoltás egy időben beadható. Az ÁNTSZ tájékoztatása szerint, úgy becsülhető, hogy hazánkban a veszélyeztetettek kevesebb, mint 10 százaléka kapta meg eddig a védőoltást, annak ellenére, hogy a szakemberek évek óta ajánlják az idősek és a krónikus betegek Pneumococcus elleni védőoltását. Fontos a megelőzés Az influenza leggyakoribb szövődménye
