Erzsébetváros, 2002 (10-11. évfolyam, 1-24. szám)
2002-04-17 / 7. szám
2002/7. szám HELYTÖRTÉNET - KULTÚRA 15 PILINYI PETER HELYTÖRTENETI ROVATA Egy író a „New Yorkból” SZÉF* ERNŐ Hajdúszoboszlón 1884. június 30-án született. Költőként indult pályáján, tizennyolc éves korában jelent meg első verseskötete Mezőtúron. Pestre jött, 1903-ban az Est lapok munkatársának alkalmazták, naponta bejárt Erzsébetvárosba a lap szerkesztőségébe. A színes napi eseményeket sokszor versikékben írta meg: „Azt a megrendítő hírt hallotta Ön, hogy Ásta Nielsen Budapestre jön. ” A versike megjelenése után a világhírű filmszí- fcésznő valóban Pestre érkezett és nagy sikerrel lépett fel a Royal Orfeumban. Bökverseit százszámra írta a New York Kávéházban. Az induló Nyugat munkatársaként tűnt fel költeményeivel, egyszerű hangon, a szavak finom muzsikájával énekelte azokat a gyermekkori hangulatokat, amelyek a felnőtt ember emlékvilágában visszatükröződnek. Barátságot kötött Ady Endrével. Budapest “megmagyarosítása” érdekében sanzonokat írt, a hatásos szöveget a legnépszerűbb előadóművészek tolmácsolták, sanzonjainak nagy részét Med- gyaszay Vilma énekelte leírhatatlan sikerrel, a Modem színpadon, ^z egyszeri királyfi című darabját a Nemzeti Színház, a Patikát és az Aranyórát a Belvárosi Színházban adták elő. Egyfelvonásosai a kabarészínpadra hoztak új hangot. Prózai írásai a Pesti Hírlap tárcarovatában jelentek meg, lírikus alkata tükröződik regényeiben, elbeszéléseiben. A Lila ákác című regénye 1917. decemberétől 1918. márciusáig folytatásokban jelent meg a Pesti Napló hasábjain. Könyv alakban az Athenaeum Kiadó 1919-ben adta ki „az igazi pesti regényt”, néhány hét alatt második kiadást is megért. Szép Ernő új irodalmi nyelven szól, művében a pesti nép nyelvét tette irodalmivá, megörökítette az utókor számára a XX. század elejének nyelvi állapotát. 1923. októberében a Renaissance Színházban Bárdos Artúr rendezésében mutatták be színpadra átdolgozott Lila ákác színlévők búsan helyeseltek, majd Molnár Ferenc megszólalt: igaz hogy nincsen, de van valakink, akit a világ minden irodalmi nagyságával sem cserélnék el, akire minden magyar büszke lehet: Medgyaszay Vilma, az írók müveinek dalban tolmácsolója. Szép Ernő idős korában olyan szegényen tengődött, hogy az Erzsébet körúti Molnár büfébe járt ingyen főzeléket enni. 1953. október 21 -én hunyt el Budapesten. Szilárd Gyula hét évtizede Erzsébetváros lakója. 2000-ben „Életmű” kitüntetést kapott „a tisztességes iparos múltjáért” a VII. kerületi önkormányzattól. Ez a tény önmagában is említésre méltó. Azonban ő elsősorban rendkívüli cselekedeteivel vívja ki folyamatosan elismerésünket. 70 éves korában jelent meg első könyve, melyet még kettő követett. Néhány évvel később Szilárd Gyula egy súlyos szívműtét után még lábadozott, amikor egyedi technikával készült, fára festett, égetett, lakozott, addig nem látott díszítésű fali képeivel ismerkedhettünk meg 1998-ban az Elektrotechnikai Múzeumban rendezett kamara kiállításán. Ebből az alkalomból bepillantást nyerhettünk a Keresztény-Zsidó Társaság fontos munkájába is, melynek Szilárd Gyula vezetőségi tagja. Szilárd Gyula, túl a 80. évén, legújabban egy verseskötetet adott ki. 2002. március 17-én mutatta be népes közönség körében Jancsó Miklós filmrendező, a költő „... sodrában a szörnyű malomnak” című könyvét a Bálint Zsidó Közösségi Házban. Ezen az ünnepi alkalmon több jeles művész tolmácsolta Szilárd Gyula verseit, köztük hallhattuk megzenésített költeményeit is. Fekete László fökántor által előadott CXVI. zsoltár méltóképpen illeszkedett az ünnepség hangulatához. Az eseményen megjelent Judith Várnai Shorer izraeli nagykövet és Erzsébetváros több közéleti személyisége is. Ez a verseskönyv egy olyan személyiség visszaemlékezése a Holocaust idején átélt szörnyűségekre, aki ember tudott maradni az embertelenségben is. Ehhez elsősorban hite adta az erőt. Versei a halálmenetről szólnak. Ez Schach- endorftól a grázi lágeren, az Eisenerzen, azaz az Alpokon át Mauthausenig, majd onnan Günskirch- enig tartott. Mint egy fényképész, úgy láttatja velünk költői képekben azt is, amit nem lehet prózában kifejezni. Szilárd Gyula a vergődő lélek vívódásait, viharát is képszerűen rendezi sorokba. Érzékenységére jellemző, hogy kilátástalan helyzetében is észreveszi a természeti háttér jelenségeit: a kíváncsi rügyeket, a hidegtől vacogó fákat, a vihar törte ágakat, vagyis a természet sírását is. A verseskötetet grafikák díszítik, melyek szintén a szerző művei. Buda Katalin Szilárd Gyula verseskötetének bemutatója — ......... Él etműdíj as erzsébetvárosi költő müvét. Krúdy Gyula felismerte tehetségét, szerinte a Lila ákác főhőse "a Pesti Anyegin". A kezdőként nagy reményeket keltő Szép Ernő műveinek nagy részét elutasították, amit szomorúan vett tudomásul. Az 1950-es években Medgyaszay Vilma tiszteletére Bródy László költő lakásában mintegy százan jöttek össze, hogy meghallgassák a művésznő sanzonjait. Szép Ernő konferálta be a dizőzt, vázolta az 1910-es évek hangulatát, a budapesti kabaré fénykorát. Elmesélte, hogy egyik nyári este a New Yorkban a híres írók arról beszélgettek, hogy a század hány hatalmas írót adott a külföldi iro-------dalomnak, de nekünk magy aroknak egy világhírű írónk és költőnk nincsen. A jelenA New York Kávéház napjainkban
