Erzsébetváros, 2002 (10-11. évfolyam, 1-24. szám)

2002-02-28 / 4. szám

2002/4. szám HELYTÖRTÉNET - MESTERSÉGEK 15 PI LINYl PETER HELYTORTENETI ROVATA Az újságírók klubháza a Dohány utcában A magyar hírlapírás és szépírás klubja az „Otthon” írók és Hír­lapírók Köre Solder Hugó hírlap­író kezdeményezésére és Rákosi Jenő lapkiadó elnöklete alatt 1891-ben alakult meg. A kör ki­vette a részét az ország kulturális életéből, az írói és hírlapírói érde­kek védelméből. Az alapítás utá­ni években a Fiume Szállóban, a Múzeum körúton, a Kerepesi (Rákóczi) úton és a New York palotában jöttek össze az írók és újságírók. A kör tagjai vásároltak egy bérházat 1898-ban a Dohány utca 76. szám alatt. Belső átalakí­tását klubház céljára Márkus Gé- ^a. a magyaros szecessziós építé­szet kiemelkedő alakja végezte. A klubház földszintjén előtér, vá­róterem, ruhatár, könyvtár, író­szoba és biliárd-játék terem volt szépen berendezve. Az emeleten egy nagy társalgó szobát, elnöki szobát, egy kisebb játéktermet és egy dísztermet alakított ki és sze­cessziós stílusban rendezte be Márkus Géza. A termek padlóza­tát perzsa szőnyegek a falakat festmények, tükrök bontották. Az Otthon Kör megalakulásától kezdve népszerű volt, az írók és újságírók kedvelték a társas éle­tet, különösen ha az központi he­lyen és kedvező légkörben volt fellelhető. Nagy kártyacsatákat és biliárdcsatákat vívtak a játék­termekben és klubház kerthelyi­séggé alakított udvarán. A díszte­rem hétköznap olvasó és ebédlő, ünnepnap hangverseny és táncte­rem céljaira szolgált. Alkotó jellegű tevékenységet is folytattak, kezdeményezték a New York-i Kossuth szobor és a Vörösmarty téri Vörösmarty szo­bor felállítását. Az Otthon Kör rendezte meg 1896-ban a nem­zetközi újságíró találkozót. A kör életének, írói és hírlapírói esemé­nyeknek krónikása az Otthonunk című lap volt, Vidor Gyula, a Pesti Hírlap munkatársa, a kör tit­kára szerkesztette. Az első világháború idején, 1916-ban a klubházat eladták a főváros egyik legrégibb társadal­mi egyesületének, az 1874-ben alapított Erzsébetvárosi Körnek, az összegből hadikölcsönt je­gyeztek. Egy ideig még bérlők maradtak, majd a New York pa­lotába, onnan az Eszterházy utcá­ba költöztek. Az elnökség tagjai népszerű írók voltak, például 1918-ban Bródy Sándor volt az elnök, a tagok Gárdonyi Géza, Márkus Miksa és Molnár Ferenc voltak. Az Otthon Kör a II. világ­háború után feloszlott. Az Erzsébetvárosi Körben jöttek össze a VII. kerületi polgárok, a klubban hangversenyeket, felol­vasásokat tartottak, segélyezték a hadbavonultak családjait, napkö­zi gyermekotthonokat alapítot­tak. A kör elnökei között az isko­laalapító Bárczy István polgár- mester is szerepelt. Az épületben 1943-ban a Hangya Szövetkezet nyugdíjpénztára, 1949-ben pedig az Állami Válla­latok Központi Nyugdíjpénztára működött. Ezt követően Pártház, 1990-től a Szociáldemokrata Párt székháza, végül 2000-ben az Or­szágos Cigány Önkormányzata kapta meg. Matus Adrien „Mesterségek” sorozata A természetgyógyász A természetgyógyászok tevé­kenységét 1997 óta törvény szabályozza. A tevékenység en­gedélyezésének egyik feltétele szerint, természetgyógyászattal csak az foglalkozhat aki ez irá­nyú tanulmányait befejezve szakvizsgát tesz az Egészség- ügyi Szakképző és Továbbkép­ző Intézetben. Hock László természetgyógyász három éves képzést követően tette le szakvizsgáit, majd egy hévízi szanatóriumban dolgozott, mint természetgyógyász. A közel múlt­ban a kerületben nyitotta meg ter­mészetgyógyász rendelőjét, ahol talpmasszázzsal, gyógynövény-te­rápiával és akupresszúrával foglal­kozik. Páciensei leggyakrabban emésztési, szív- és érrendszeri, izületi, mozgásszervi, reumatikus illetve immunrendszeri problé­mákkal keresik fel az Alsóerdősor utcai rendelőt. A kéz- és lábfejen, a szem íriszén, a fölön és részben a nyelven meg­találhatóak a test belső szerveinek zónái. A talpmasszázs, mint a ter­mészetgyógyászat egyik ága az egyén egészségi állapotának fel­mérését teszi lehetővé, illetve a tal­pon található szervek megfelelő zónáinak stimulálásával - masszí­rozásával - a belső szervek állapo­tának javulása, gyógyulása érhető el. A szakértő kezek a talpon talál­ható szervek zónáinak masszírozá­sakor úgynevezett lerakódásokat érezhetnek, amely arra utal, hogy az adott szerv működése nem ki­Az akupresszúra a test akupunktú- rás pontjainak kézzel, újjal való nyomását jelenti, szemben a kizá­rólag orvos által végezhető aku­punktúrával, mely esetben ezeket a pontokat az orvos akupunktúrás tűvel szúrja meg. A kezelés alapja az, hogy a kínai orvostudomány szerint testünkön különböző ener­giavezetékek futnak, a betegsége­ket pedig ezekben a vezetékekben fotó energiák megakadása okozza. Az akupunktúrás illetve akupresz- szúrás kezeléssel ezek az elzáródá­sok megszüntethetőek, így az energiaáramlás szabad utat kap. Hock László gyógynövény terápi­ával is foglalkozik. A gyógynövé­nyek gyógyító hatását már őseink is ismerték, alkalmazhatóak külső­leg - például borogatásként -, illet­ve belsőleg - például gyógyteaként - is. Az illatterápia szintén része le­het a természetgyógyászati keze­lésnek, az illóolajok fájdalom csökkentő, hangulatjavító hatása közismert. A természetgyógy­ászat és így a gyógynövény-terá­pia lényege, hogy természetes gyógymódokkal a szervezet ellen­álló képességét erősíti, készteti vé­dekezésre a fennálló betegséggel vagy a szervezetre káros hatások­kal szemben. Ezek a természetes gyógymódok a meglévő betegségek kezelésé­re, gyógyítására - akár a hagyo­mányos orvoslás kiegészítése­ként is - alkalmazhatóak. Ugyan­akkor a természetgyógyászati ke­zelések életmód tanácsokkal ki­egészítve a betegségek megelő­zéséhez, az egészség megőrzésé­hez is alternatívát kínálnak azok­nak, akik rendszeresen élnek ez­zel a lehetőséggel. Bejelentkezés: 06-70-2355-636. elégítő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom