Erzsébetváros, 2002 (10-11. évfolyam, 1-24. szám)

2002-10-28 / 20. szám

14 OLVASÓI LEVELEK - AZ UTCA HANGJA 2002/20. szám 3 Postaládánkból IS A Vedres doktornő Dr. Vedres Klárát azóta isme­rem, mióta tizenkét éve beköltöz­tünk a Barát utca 9-be. O a házior­vosunk. Kisebb-nagyobb betegsé­geink alkalmával találkoztam vele először, mikor hívtuk, mindig rög­tön és kedvesen jött * egy-két nap múlva már érezhető volt a gyógy­ulás. Nemrég mint önkormányzati képviselő fűtési helyzetünk súlyos krízisállapotában tett meg minden tőle telhetőt. Vedres doktornő igazi közösségi ember, érezni rajta, hogy szereti az embereket, szereti a munkáját. Min­dig lehet lényéből erőt meríteni. Ez mai, hideg világunkban, amikor az emberek hajlamosak befelé fordul­ni, csak önmagukkal törődni, csak önmaguk hasznát keresni, igen nagy kincs. A doktornő egész tevé­kenységével egy másfajta magatar­tásmintát mutat fel. Pár hónapja lakóházunk közgyű­lésén ő is . részt vett. Ott ültünk a legnagyobb gondok közepette, mi­kor idősebb lakótársaink lábára nézve egyszer csak megszólalt: „a hölgyeknek vizhajtót kellene szedni, jöjjenek be hozzám". Ezzel rögtön oldotta is a feszült hangulatot. Én talán leginkább ezért a megnyilvá­nulásáért fogok rá szavazni. Szálai Erzsébet szociológus, az MTA doktora Erzsébetvárost a netre! Svédországban élő erzsébetvárosi polgár vagyok, hisz van lakásom a Damjanich utcában. Gondolom sok százan vagyunk olyan külföldön élő magyarok, akiknek ingatlanunk van a kerületben. Ezért kérném /ha meg­oldható lenne/ tegyék fel az „Erzsé­betváros ” teljes anyagát az interne­tre. Remélem kérésem elöbb-utóbb meghallgatásra talál. Üdvözlettel: Döry Imre Hiányzó kamera 2002. IX. I2.-i számukban a térfi­gyelő rendszer „fekete lyukakkal" című cikkéhez kapcsolható a Do­hány utcában tapasztalható jelen­ség. Itt egy kamera van a Síp utca sarkán a következő az Erzsébet kő­rútfelé a Klauzál utca sarkán. A ket­tő között egyáltalán nincs kamera. Ezen a részen található a Dohány utcai általános iskola, amely tanuló­inak biztonságáról valakik elfeled­keztek az önkormányzatnál. Hogy mégsem teljesen jó a helyzet az isko­la előtt, az is példázza, hogy az ott történt gyermek balesetek hatására egy biztonságosabb korlátot szerel­tettek fel. A helyzet tehát az, hogy az iskola melletti sarokra nem helyez­tek kamerát. Az is érdekes, hogy a szakértők azt állítják, hogy a kame­rák látják egymást. Vajon, hogy lát­ja egymást a Síp utcai és a Klauzál utcai kamera, mivel a Dohány utca ezen a szakaszon nem nyílegyenes van benne egy kanyarulat. Zelenka Péter Egy illemhely sorsa Értetlenül figyelem a Blaha L. té­ren, az EMKE ház előtti nyilvános WC sorsát, amely hosszú éveken át a körúti járókelők, turisták és számta­lan mellékhelyiség nélküli üzlet dol­gozói számára kultúrált megoldást nyújtott „sürgős ” esetekben. A WC-s néni, aki ott dolgozott, bár többször megverték, kirabolták, rendületlenül nyitva tartott, és tiszta rendezett körülményekkel várta a vendégeket. A szóbeszéd szerint valakinek más szándéka volt az illemhellyel, így a régi bérlőnek egyik napról a másikra felmondtak, mindez jó egy éve tör­tént. Azóta a WC zárva tart, a lép­csőlejárót méteres szemét lepte el. A helyzetet súlyosítja, hogy a volt Bástya moziból bankfiók lett, a Chicago étteremben a WC közelébe sem engedik a nem „éttermi" vendéget! A nyilvános illemhely mellesleg a polgármesteri hivataltól néhány méterre van! Véleményem szerint egy már meglévő nyilvános WC folyamatos üzemeltetése az önkormányzatoknak nem csupán üzleti vállalkozása, ha­nem elsősorban kötelesség kell hogy legyen. Dr. Tóth László Szóróanyag a postaládában Nemrég a ház postaládáiba, a helyi FIDESZ polgármesterjelölt­jét népszerűsítő reklámanyagot dobtak be. Érdeklődéssel olvas­tam brosúrájukat, de annak egyik mondata annyira igaztalan volt: tollat ragadtam, hogy írjak Önök­nek. Hont polgármester-jelölt úr vá­lasztási szóróanyaga, amelyet hozzánk bedobtak: többek közt azt írja, hogy „ nincs pénz a társashá­zak felújítására". A szöveg, már elsőre is érthetetlen volt, hiszen házunk az idén jelentős önkor­mányzati támogatással újítja föl a homlokzatot: a költségek negyedét a kerületi, másik negyedét a fővá­rosi önkormányzat vállalta át, és negyedrészt kamatmentes hitel­ként kaptunk. így a társasházunk a költségeknek csak negyedét viseli. Gondoltam, utánanézek a do­lognak, hogy ne csak az utcán lá­tott felújított házakból induljak ki. Az önkormányzat az idén 240 mil­lió forintot adott társasház felújí­tásra, tehát a mi példánk nem egyedülálló. Kérem tehát Hont polgármesterjelölt urat, máskor jobban tájékozódjanak az ilyen ügyekben, hiszen egy hibás állítás egy ekkora példányszámban ki­adott anyag esetében, nagyon kí­nos félreértésekre adhat alkalmat. Budapest, 2002. szeptember 5. Gulyás Mihály Balázs „A.z utea hangja” Kötelező katalizátor a kétütemű gépkocsikba? Karikás Noé­mi, egyetemis­ta:- Örülök, hogy végre felfigyel­tek, erre a kör­nyezetünket je­lentős mérték­ben szennyező problémára, hogy érdemben is lesznek változások ez ügyben. Azoknak az autósok­nak, akiknek kétütemű járművük van, be kell látniuk, hogy gépko- csijukal szennyezik a levegőt. A katalizátor felszereltetése szerin­tem nem olyan hatalmas ösz- szeg, amelyet ne lehetne kifizet­ni, még mindig sokkal olcsóbb, mint egy korszerűbb autó ára. Szerintem ez a megoldás hosszú távon és társadalmi szinten is megtérül. Még akkor is, ha bizo­nyosan lesznek, akik méltatlan­kodásuknak adnak hangot. Balogh Dezső, klarinétmű­vész: Megértem, hogy sokan vannak, akik­nek anyagi kér­dés, hogy kor­szerűbb autót vásároljanak. De be kell látni, hogy a kétütemű gépjár­művek ideje lejárt. A katalizátor beszereltetése olyan megoldás a levegő szennyezés csökkentésére, amelyet már rég meg kellett volna lépni. Hiszen a kétütemű jármü­vek használatával szennyeződik a környezet, és persze a közlekedők is kénytelenek beszívni az általuk kibocsátott „bűzt”. Ezt ahhoz tud­nám hasonlítani, mint amikor egy nem dohányzót arra kényszeríte­nek, hogy egy légtérben legyen egy folyamatosan pöfékelő dohá­nyossal. Simon Gézáné, tanárnő:- Bár nem is­merek erre vo­natkozó sta­tisztikákat, de szerintem nem is a kétütemű személyautók, hanem inkább a kétütemű, kis teherautók vannak többségben. Bár elöbb-utóbb ezek is elöregednének, így eltűn­nének az utakról, de addig is, muszáj valamiképpen szankcio­nálni légszennyező működésü­ket. A korszerű autók is szeny- nyezik a környezetet és ez külö­nösen a forgalmas nagyvárosok­ra igaz. Nagyon sok az autó. Megoldás lenne használatuk ra­dikális korlátozása. Ez nem egy­szerű feladat, nincs tudomásom róla, hogy ez bármely világvá­rosban megvalósult volna. Szakács Zsolt, fotólabor-ve­zető:- A szeptemberi autómentes nap kapcsán hallot­tam, hogy a fel­mérések szerint, bár kis arányú a kétütemű autók használata a nagyvárosokban, mégis ezek felelősek a levegő- szennyezés jelentős részéért. Biz­tos, hogy sokan anyagi okokból kifolyólag nem cserélik le autóju­kat egy modernebbre, de el tudom képzelni, hogy vannak olyanok is, akik nemtörődömségből nem vál­tanak. Budapesten egyébként is hihetetlen mennyiségű autó közle­kedik, az ember egy forgalmas he­lyen már alig kap levegőt. A bel­városra jellemző magas parkolási díjak sem riasztják el az autósokat a gépkocsijuk használatától.

Next

/
Oldalképek
Tartalom