Erzsébetváros, 2002 (10-11. évfolyam, 1-24. szám)

2002-10-10 / 19. szám

2002/19. szám Liberalizálódó hulladékkezelési piac (Folytatás az I. oldalról) A sajtóbeszélgetésnek az a tavaly életbe lépett hulladékgazdálkodási tör­vény adott okot, mely a vállalatok és az intézmé­nyek számára liberalizál­ta a hulladékkezelési szolgáltatást. E szerint a gazdálkodó szervezetek már nem kötelesek a ko­rábban helyi illetve regi­onális szinten gyakran monopolhelyzetben lévő közszolgáltató cégekkel szerződést kötni hulladé­kuk begyűjtésére és ártal­matlanítására. Martin Attila a sajtóbe­szélgetésen elmondta, hogy ELI komfort törvé­nyi kitétel, hogy a hulla­dékkezelőket maguk vá­laszthassák meg a terme­lők. Mivel a háztartások azaz a lakossági hulladék elszállíttatásáról a helyi önkormányzat gondosko­dik.- Nagyon sok gazdálko­dó szervezet nincs tisztá­ban a lehetőségekkel - mondta Martin Attila -, pedig sok esetben a válla­latok számára a szabad választás 30-40 százalé­kos megtakarítást is ered­ményezhet. Szakértői vélemények szerint Magyarországon ma évente mintegy 4,5 millió tonna kommunális hulladék keletkezik, ebből területéhez képest a leg­ezi külön-külön nem tud­nák megoldani, így helyi szinten az önkormányzat vállalja fel ezt a feladatot, Hotel Béke Radisonban tartottak sajtóbeszélgetést az ASA Magyarországi képviselői, Martin Attila az A.S.A Hungária Holding Kft. ügyvezető igaz­gatója, és Sárvári Endre az A.S.A Környezetvédelem és Hulladékgazdálko­dás Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója 3 több, 600 ezer tonna a fő­városban. Mindemellett a Budapesti hulladék 40 százaléka gazdálkodó szervezetektől, iparválla­latoktól, üzletekből, mű­helyekből, szolgáltatók­tól, intézményekből szár* mazik. Az A.S.A. által a buda­pesti partnerektől átvett szilárd hulladék mennyi­sége már meghaladja az évi 10 ezer tonnát. A cég immár 10. éve van jelen a magyar piacon, és közel 3 milliárd forintot fektet­tek be az ország különbö­ző pontjain. A hulladék- gazdálkodás a törvény adta lehetőség által piaci tevékenységgé vált, az A.S.A. célja, hogy az ed­digi munkájuknak meg­felelően, a legmagasabb EU szabványoknak meg­felelve, környezetvédel­mi technológiák kifej­lesztése és használata mellett a liberalizált hulla­dékgazdálkodási piacon könnyen elérhetőek és vá­laszthatóak legyenek. A tervek szerint a Garay utca 5. helyett a Wesselényi utca 17. szám alatt lesz a civil ház Költözködő civilek (Folytatás az 1. oldalról)- Civil háznak ugyan nem volt alkalmas a Garay utca 5., ám kiderült, hogy az ott kialakítható irodák jobban hasznosít­hatók, ha az önkormány­zat egy központi, lakossá­got kiszolgáló objektumot alakít ki a meglévő, szét­szórtan elhelyezkedő ön- kormányzati irodák he­lyett. Ebből kifolyólag kellett keresnünk egy olyan helyet, ami hasonló­an a Garay 5-höz négy- emeletes, és alkalmasabb a civil ház céljaira. Ezt vé­gül a Wesselényi utca 17. szám alatti házban találtuk meg, és Gyurisné Bra­unsteiner Mártával közö­sen benyújtott, erre vonat­kozó előterjesztésünket a testület el is fogadta - mondta Hunvald György alpolgánnester.- Joggal merül fel a kérdés, hogy a nyertes közbeszerzési eljárás után miért nem indult el az építkezés?- Ennek jogi akadálya volt, és meg kellett vár­nunk, hogy kiderüljön, módosítható-e az eredeti szerződés, vagy újabb közbeszerzési eljárást kell kiírnunk. A jogá­szok állásfoglalá­sa után ez a mó­dosítás megtör­tént, a felújítás idén nyáron elin­dult. Mindemel­lett azt is meg kellett nézni, hogy az építkezés a még egyetlen bent lakó jelenléte mellett megkezdődhet-e? Kiderült, hogy nincs aka­dálya az átépítésnek, és a kiköltözni nem akaró lakó jelenléte nem zavarja a ci­vil ház működését.- A tervezés időszaká­ban, amikor még több épület is terve volt véve, nyilvánvaló volt, hogy a Hunvald György helyiségek kiosztását több szempontból is meg kell fontolni. Ismerjük már az épület elosztását?- A négyemeletes épü­let földszintjén az Erzsé­betvárosi Televízió kap helyet, és az épületben van egy nagyte­rem, melyben hétvégéken há­zasságkötési ce­remóniákra ke­rülhet sor, hét­köznap pedig a civilek kérhetik el különféle nagyrendezvé­nyeikre. A Civil Ház alapító ok­iratáról egyeztetünk a ci­vil szervezetekkel, mi­lyen szolgáltatásokat igé­nyelnek, mi az, amiből önrészt vállalnak, mi az amit az önkormányzat vállal. Amint elkészül az épület, az új képviselő- testület elé kerül az alapí­tó okirat is. Wesselényi utca 17. szám - a leendő „Civil ház”

Next

/
Oldalképek
Tartalom