Erzsébetváros, 2002 (10-11. évfolyam, 1-24. szám)

2002-09-26 / 18. szám

14 OLVASÓI LEVELEK - AZ UTCA HANGJA 2002/18. szám ISI Postaládánkból E Köszönetek Köszönetünket fejezzük ki az er­zsébetvárosi SZDSZ szervezeté­nek, hogy segítségükkel lehetővé vált a tönkrement levélládák cseré­je. Továbbá köszönjük a Kamilla Kht. dolgozóinak munkáját, akik díjmentesen és lelkiismeretesen felszerelték a postaládákat. Kisdiófa u. 8. sz. ház lakói Köszönetét mondunk a Budapest Főváros VII. kér. Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testület Gazdasági Bizottság elnökének, Gál Györgynek a társasház felújí­tásához nyújtott segítő munkájáért. A 1071 Bp. Dózsa Gy. út 72. sz. alatti társasház nevében E. Service Kft. közös képvise­lő Sellei János ügyvezető Köszönetünket fejezzük ki az er­zsébetvárosi SZDSZ szervezetének és Önöknek, akik lehetővé tették, hogy társasházunkban a lepusztult, csúnya levélládák helyébe új, esz­tétikus kerüljön. Külön köszönjük, hogy az aján­dékokat szakszerűen és díjmente­sen fel is szerelték. A Cserhát utca 13. számú társasház lakóközössége Ezúton szeretnék köszönetét mondani a magam és az Izabella utca 27/a. számú ház lakói nevében dr. Kecskés Gusztáv képviselőnek, hogy a nehéz anyagi helyzetben lé­vő társasházunknak anyagi támo­gatást nyújtott. Szeretnénk továbbá köszönetün­ket kifejezni az új postaládáért az Erzsébetváros Kft.-nek és a cserét intéző Szépe Lászlónénak is. Nagy Zoltánná Izabella utca 27/a. Kutyabajok A probléma, ami miatt írok, már lerágott csont is lehetne, de nem lehet elégszer felhozni, mert nem történik semmi. A kutyatartókról a kutyafuttatókról, a kerület, de kü­lönösen a Klauzál tér és környéki utcákban található szemétről, ku­tyapiszokról írok. Itt lakom a Klauzál téren, és ami csak létezik az említett problémá­kat illetően, azt itt mind tapasztal­juk. Teljes mértékben egyetértek a 2002/15. számban megjelent Ki­nek a gusztusa? című írással és a következőket teszem hozzá. 1. Ne legyen büszke az Önkor­mányzat arra, hogy már itt is van kutyafuttató - ellenkezőleg, ha megszüntetné azzal tenne jót. Az egész környék ide hordja a kutyá­ját, miközben telepiszkítják az ut­cákat. A játszótér és a futtató kö­zötti és előtti padokra „parkrész­re” nem lehet leülni, mert elájul az ember, a szag kibírhatatlan. A tér kerítésén belüli részére egyáltalán nem lenne szabad kutyát beenged­ni. 2. Az utcák járdái, a házak fala agyon van vízelve és lépten-nyo- mon kutyagumi van. Az ablakom­ból mást nem látok csak azt, hogy vonulnak a kutyákkal és a kutyatu­lajdonosok hagyják, hogy a kutyá­juk ott végezze a dolgát, ahol ép­pen éri az inger. Mintha a tér és a környéki utcák lennének a kutya WC-k. Van olyan kutyatartó - nem is egy - aki csak a Nyár utca - Kla­uzál tér bejáratáig hozza a kutyá­ját, és mint aki jól végezte a dolgát megfordul a kutyájával és haza megy, a kutyapiszok pedig ott ma­rad. Elvétve látok olyat, hogy fel­szedi a kutyatulajdonos a kutyája piszkát. 3. Egyre több a kerületben a tár­sasház, de a még önkormányzat tu­lajdonában levő házak esetében sem jó, hogy a házak falának lába­zati részét tönkreteszik a kutyák a vizeletükkel. A mi házunkat már fel is újították, de azóta is állandó­an körbevizelik a kutyák, amitől mállik a vakolat - de ez a kutyatar­tókat nem érdekli. Lerohasztják a házak falát, járdát, és párolog a bűz az orrunk alá. 4. A nagytestű kutyákkal kap­csolatban az a véleményem, hogy aki ilyet tart az nem szereti a ku­tyát. Ha ugyanis szeretné, akkor nem kényszerítené, hogy a lakás­ban éljen, egész nap bezárva, és kétszer egy nap tíz perces sétára ítélve. Nem beszélve a lakók nyu­galmáról, mert erősen, hangosan ugatnak. A ház lépcsőházában fél az ember közlekedni, hogy mikor találkozik szembe valamelyikkel, amikor jövünk-megyünk, mivel a kutyatulajdonosok nem pórázon vezetik, hanem elengedik, szájko­sár nélkül - még az utcán is. 5. Hozzon az Önkormányzat a kutyatartásról szigorú rendeletet, vezessék be - de az egész országba - újra a kutyaadót. A befolyt pénz­ből finanszírozzanak olyan kiadá­sokat, amivel rend, tisztaság lesz. Kötelezzék a kutyatartókat a ku­tyapiszok eltakarítására és ne en­gedjék a házak falára vizelni a ku­tyákat. Egész Budapest - különösen a pesti oldal - nagyon piszkos, de amit itt, ebben a kerületben, kerü­letrészben van, az elképesztő. Jár­janak többet gyalog az utcáinkban az önkormányzat illetékesei - pol­gármester, ne csak a választások idején - akkor talán jobban megér­tené a gondjaikat - ami nem csak a kutya nélkül élők gondja. Név és cím a szerkesztőségben „Az utca hangja” Névválasztás házasságkötéskor... Bánk Agnes, jogász:- Mint válasz­tási lehetőség egyetértek ab­ban, hogy ki-ki eldöntheti, mi­lyen nevet hasz­nál a házasság- kötést követően. Azonban úgy gondolom, hogy a férfiak nagy többsége nem venné fel a felesége nevét. Tapasztalataim szerint a férfiak annál büszkébbek, hogy saját nevük helyett, az asszony nevét használják. Szerintem eb­ben a hagyományok berögződése játszik fö szerepet, hiszen a szo­kás szerint a férfi a család fenntar­tója, ő „veszi el” a nőt feleségül, a nő „hozzámegy” a férfihoz. Az erre vonatkozó nyelvi használat is őrzi a régi beidegződéseket, vala­mifajta alá- és fölé rendeltséget je­lez a férfi javára. Sárközi Gyula, balettmester:- Demokratikus megoldásnak tartom, hogy szabadon el­döntheti bárki, hogy milyen ne­vet használ a há­zasság megkötése után. Nem értet­tem egyet azzal az idejétmúlt felfo­gással, hogy a nő csak a férfi nevét vehette fel. Később ez enyhült azzal a lehetőséggel, hogy a hölgyek meg­tarthatták lánykori nevüket, illetve a félj nevével kombinálva használhat­ták azt. Miért ne választhatnánk olyan nevet, ami nekünk tetszik? A kérdés, hogy adott esetben nem okoz-e vitákat, konfliktusokat a dön­tés meghozatala. Nem vagyunk egyfonnák, ezért nyilván mindenki másképp gondolkodik ez ügyben, de szerintem a házasságkötést felté­telező szerelem megoldja a vitákat. Nagy né Plenter Ágnes, szülész­nő:- Szerintem ez a lehetőség nem csupán a névvá­lasztásról szól. Számomra az eddigi gyakorlat kiszélesítése is jelzi napjaink gyakori jelenségét a családi életben megvál­tozott szerepeket Köztudott, hogy egyre több nő vállal vezető pozíció­kat e miatt pedig sok családban megváltozott a feladatok elosztása is. Emellett úgy gondolom, hogy sok férfi inkább a saját nevét tartaná meg. Ugyanakkor a névválasztásnak van­nak praktikus, illetve esztétikai szempontjai is. Ha például a féijnek jobban tetszik felesége neve, mert te­szem azt szebben hangzó, vagy rövi- debb, akkor kézenfekvő lehet, hogy felveszi azt. Egyébként pedig a nevet később is meg lehet változtatni. Sturm Ervin, portás: i- Egyetértek a’ szabad névvá­lasztással. Ha valakinek fon­tos, hogy a „né” szócskával is je­lezze, hogy fér­jes asszony, akkor tegye, csakúgy ha a születésétől fogva viselt nevet szereti, vagy a páija neve tetszik jobban. Előfordul, hogy valakit nem éppen szerencsés névvel áldott meg a sors, ezért a házasságkötés­kor felveheti leendő félje, vagy fele­sége jobban hangzó nevét. Szerin­tem hazánkban hagyománya van a születendő gyermek keresztnév adásának is. Sokszor valamelyik szülő vagy nagyszülő keresztnevét adják az újszülöttnek, a szeretett személy tiszteletére, emlékére. Egyébként pedig nem a név a fon­tos, hanem a jó házastársi kapcsolat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom