Erzsébetváros, 2002 (10-11. évfolyam, 1-24. szám)
2002-01-29 / 2. szám
2002/2. szám HELYTÖRTÉNET - MESTERSÉGEK 17 PITI IS YI PETER HEEYTÖRTENETI ROVATA A Barcsay utca névadói Az Erzsébet körúttól az Almássy térig terjedő utca 1878-ban kapta a Fővárosi Közmunkák Tanácsától a Barcsay utca elnevezést. Régi magyar család jelentősebb tagjai Barcsay Ákos erdélyi fejedelem és Barcsay Ábrahám testőríró voltak. Nevüket Barcsainak is írták. Barcsay Ákos (1619- 1661) II. Rákóczi György hü embere volt, 1642-ben a fejedelem követe a török portán, 1644-től lugasi és karánsebesi bán, 1648- 1657 között Hunyad vármegye főispánja. Amikor az erdélyi fejedelem lengyelországi hadjáratra indult, kinevezte 1657-ben helytartójának. Rákóczi hadjárata szerencsétlenül végződött, a török szultán megfosztotta trónjától, 1658 szeptemberében Bar- csayt tette meg Erdély fejedelmének. Rákóczi ellene fordult, Barcsay a budai pasa seregének támogatásával 1660-ban megütközött Rákóczi hadaival, a szászfenesi csatában II. Rákóczi György életét vesztette. Az osztrákok által támogatott Kemény Jánost választották meg fejedelemnek 1661-ben, azonban a török császár nem ismerte el Kemény fejedelemségét, Barcsayt támogatva betört Erdélybe. Kemény Gör- gényből Kővárba vitette Barcsayt, utasítására útközben megölték. A gyilkosság helyét Kozmatelkén 1908-ban díszes kőoszloppal jelölték meg. Barcsay Ábrahám 1742-ben született Pisidben. Húsz éves korában Nagyenyedről került a bécsi nemesi testőrségbe. Csatlakozott Bessenyeihez és Bárótzihoz a magyar irodalom és nemzeti műveltség emelésére. 1767-ben a testőrségből átlépett a hadseregbe, részt vett a bajor örökösödési és a török hadjáratokban. Ezredesi rangban 1794- ben nyugalomba vonult, erdélyi birtokán élt. Költeményei nagyrészt barátaihoz (Bessenyei, Orczy, Ányos) írt verses levelek. Könnyed gúnyolódás és finom simaság jellemzik, „elegáns poétának” nevezték a kortársai. A levelei tele vannak filozofálással, Barcsay kezdte el a páros rímű alexandrint. A hódító háború és a népelnyomó zsarnokság elítélésében, közel állt a felvilágosodás eszméihez. Meggyanúsították Martinovi- csék mozgalmának a támogatásával, le is tartóztatták. Hatvannégy éves korában, 1806-ban hunyt el Csórán. Verseinek egy részét Orczy Lőrinc költeményeivel együtt Révai Miklós adta ki: Két nagyságos elmének köl- teményes szüleményei címmel. Matus Adrien „Mesterségek** sorozata A festőszerszám-készítő Kozmáné Molnár Mária festőszerszám-készítő mester magas színtű szakmai tevékenységéért járó elismerést vett át a VI-VII. kerületi Ipartestülettől az elmúlt év végén. A közel 40 éves szakmai múlttal rendelkező iparos „beleszületett" az édesapja által megkezdett szakmába, majd később önálló iparosként folytatta a mesterséget. A manapság már ritkaságnak számító festőszerszám-készítés a kreativitásnak teret engedő, ugyanakkor a precizitást megkövetelő mesterségek egyike. Az Almássy tér 15. szám alatti műhelyben több festőszerszám is készül. Alumínium lemezből és aluc- sőből állítják elő a festőhengerek festék-tartályát és itt készítik a hozzávaló mintázatot adó hengert is. A mintákat kézzel, pengével „faragják” a gumiból készült hengerbe. A festéket tartalmazó tartályba (ismertebb nevén: etető) mártott henger a falra függőleges irányba hengergetve adja az adott mintát. Kozmáné Molnár Mária iparművész segítségével tervezi és állítja elő a hengerek mintázatát, figyelembe véve a piaci igényeket és az éppen aktuális divatot. Üzletének galériáján közel ezer, nagy méretű és körülbelül 1800 darab kis méretű, különböző mintázatú henger található, amelyeket évente számos újabb mintázatúak- kal bővít. A kuriózumnak számító több száz henger vevői minél szélesebb körű igényét szolgálja ki, akik az üzlet katalógusában található henger mintázatok számos variációjából választhatnak. A festőszerszámok körébe tartozik az úgynevezett flóderfésű is, amelynek segítségével a festett fa bútorok és ajtók felülete díszíthető a faerezet A céhek kialakulása A kézműveseket összefogó céhekhez hasonló szervezetek már az ókori népeknél is működtek. Magyarországon az első céhek nyugati mintára alakultak ki a XIII. századra. A céheket a társadalmi szükségszerűség hozta létre, mivel az ipar fejlődése megkívánta bizonyos közigazgatási teendők ellátását, amelyeket a feudális államhatalom nem tudott ellátni. A szaküzlet kínálata a közel múltban kiegészítő festő- szerszámokkal, festékekkel, tapéta- és csemperagasztókkal is bővült, így teljes körű eszközkészletet nyújt a festőszakembereknek illetve azoknak, akik lakásuk falának festésére maguk vállalkoznak. utánzatával. A papírból készült sablonok is a műhelyben készülnek, amelyekkel színes figurák, minták, kisebb képek jeleníthetők meg a falon. Annak idején Kozmáné Molnár Mária szabadalmaztatta az úgynevezett univerzális díszítő csíkhúzó készüléket, amely- lyel vonalakkal vagy a hengerelt fal stílusához illő mintákkal zárható le a falfestés. Kozmáné Molnár Mária vallja: ahhoz, hogy nő létére megállja a helyét ebben a férfias szakmában fontos, hogy mindig újabb és újabb ötletekkel, különlegességekkel fejlessze, bővítse árukészletét, segítségével minél nagyobb vásárlói réteget tudjon ki szolgálni.
