Erzsébetváros, 2002 (10-11. évfolyam, 1-24. szám)

2002-06-20 / 12. szám

2002/12. szám ÖNKORMÁNYZAT 7 Hitélet és karitatív munka Történelmi egyházak támogatása Június 20-án ült össze az ad hoc bizottság, hogy a történelmi egyházak ré­szére kiírt pályázatra be­adott pályamunkákat ér­tékeljék, és a költségvetés­ben e célra elkülönített összeget elosszák. Az ad hoc bizottság tagjai voltak Adler György képviselő, Gergely József az MSZP frakcióvezetője, Simon Péter képviselő, dr. Kecs­kés Gusztáv képviselő (az ülésről távolmaradt) és Gyurisné Braunsteiner Márta alpolgármester, akit Simon Péter javasla­tára a bizottság elnökévé választottak. A z ad hoc bizottság ülé­sén Simon Péter java­solta, hogy a döntésnél két szempontot vegyen figye­lembe a bizottság, egyrész­ről fontos a népszámlálás szerinti, a felekezethez való tartozást megjelölő adatok figyelembevétele, másrész­ről hasonló fontosságúnak ítélte meg a képviselő az adott egyházak kerületi tevé­kenységének értékelését és figyelembevételét Gyurisné Braunsteiner Márta alpol­gármester támogatta a javas­latot azzal a megjegyzéssel, hogy a népszámláláskor nem mindenki írta be vallási hovatartozását, és nem biz­tos, hogy pontos adatok szü­lettek végeredményként hi­szen nem derül ki nyilván­valóan, milyen százalékban gyakorolják a vallásukat a nyilatkozók. Gergely József Az Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom is hasonló véleményéről tá­jékoztatta a bizottság tagjait mivel szerinte a népszámlá­lási adatok szakmaisága vi­tatható, ráadásul kerületi adatokkal egyáltalán nem rendelkeznek. Ádler György hozzátette, a döntésnél azt kell fontolóra venni, hogy a kerületi egyházak milyen tevékenységet végeznek.- Rendszeresen látoga­tom a kerületi egyházköz­ségeket ismerem munkáju­kat eredményeiket és jó kapcsolatunknak köszön­hetően nagyon jó rálátásom van a közösség nagyságára és tevékenységére - mond­ta Gyurisné Braunsteiner Márta egyházi témákért fe­lelős alpolgármesterként. Többek között tájékoztatott arról, hogy a Román Orto­Pro és kontra Simon Péter képviselő felvetette, hogy a Római Katolikus Egyház a kerületi egyházak között domináns erőt képvi­sel. mely az istentiszteletek, rendezvények számából is látható. Ezért azzal a javaslattal élt, hogy a Fasori Evan­gélikus Egyházközségtől, a Refonnátus Egyházközség­től és a Zsidó Hitközségtől vonjanak le 50-50 ezer forin­tot, és ezzel egészítsék ki az Árpád-házi Szent Erzsébet Egyházközségnek juttatandó támogatást. Gyurisné Bra­unsteiner Márta kérdésére, miszerint jár e a lehetőséget felvető a Zsinagógába, Simon Péter válasza az volt, hogy nem jár, de ha már ilyen konkrétan tárgyalják a kérdést, akkor megjegyzi, hogy a Zsinagóga nem is VII. kerületi „illetőségű. Gyurisné válaszában kifeßette, hogy az er­zsébetvárosi zsidóközösség nem tud máshova járni, mint a Dohány utcai Zsinagógába. A bizottság a javaslatot 1 igen, 1 nem és két tartózkodás mellett elvetette. házzal működnek, mind­amellett, hogy természete­sen nincsen akkora lélek­számú hitközségük, mint a Római Katolikus Egyház­nak. Az Árpád-házi Szent Erzsébet Plébánia a kerüle­ti iskolákban és természete­sen a plébánián is végez hit­oktatást, és különböző kari­tatív köröket tartanak fent. A Fasori Evangélikus Egy­házközség a VII. kerületi karitatív tevékenységéhez még munkaerőt is kért az önkormányzattól, akit a Kamilla Kht., a kerületi munkanélkülieket foglal­koztató közhasznú társa­ságtól küldtek ki. Az Evan­gélikus Gimnázium mellett működő Evangélikus Kö­zösség ugyanúgy mint a Református, fenntartja VII. kerületi iskoláját, amelybe erzsébetvárosi gyermekek járnak. A Baptista Gyüle­kezet a legkisebb lélekszá­mú, de ők is végeznek egy­házukon túlnyúló karitatív tevékenységet. A Görög Katolikus Egyházközség a karitatív tevékenység mel­lett egy olyan kört is fenn­tart, amelyen kerületi fiata­lok vesznek részt, e mellett még egy ifjúsági klubot is A Dohány utcai Zsinagóga dox Esperesség együttmű­ködik a kerületi Román Kissebségi Ónkormányzat­tal, közös programokat szer­veznek, melyeken a VII. ke­rületi lakók vehetnek részt. Programjaik általában telt A pályázat nyertesei Árpád-házi Szent Erzsé­bet Egyházközség (1 mil­lió 250 ezer forint) - Faso­ri Evangélikus Egyház- község (1 millió forint) - Budapest Fasori Refor­mátus Egyházközség (1 millió forint) - Wesselényi utcai Baptista Gyülekezet (500 ezer forint) - Buda­pesti Román Ortodox Es­peresség (500 ezer forint) - Pesti Görög Katolikus Egyházközség (500 ezer forint) - Budapesti Zsidó Hitközség (1 millió 250 ezer forint) tozástól függetlenül min­denkit befogadnak.- Az általam ismertetett egyházak nem csak saját egyházközségükkel foglal­koznak, az egész kerületre kiterjedő munkát végeznek. Ennek szerepe például az idősgondozásban kiemel­kedően fontos - mondta Gyurisné Braunsteiner Márta. - Mind a hét egyház kiemelten erzsébetvárosi tevékenységet folytat. A Palánta Gyermek és Ifjúsá­gi Misszió pályázata azon­ban nem felelt meg a for­mai követelményeknek, többek között még dátumot sem tartalmazott. A bizott­működtetnek. A Zsidó Hit­község különböző szerveze­tein belül nagyon speciális karitatív területtel foglalko­zik, több idős otthont, szoci­ális központot működtet­nek, ahova vallási hovatar­ság egyhangúan úgy dön­tött, hogy mivel a Gyer­mekmisszió egyébként sem felel meg a pályázatban ki­írt a történelmi egyházak kategóriának, nem támo­gatjuk pályázatukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom