Erzsébetváros, 2002 (10-11. évfolyam, 1-24. szám)
2002-05-23 / 10. szám
14 2002/10. szám HITELET • • Ünnepi mise Az Árpád-házi Szent Erzsébet plébánia 1074 Rózsák tere 8. Tel./fax.: 322-4117 Június 2-án Űrnapja és Te Deum. Zen a napon az alábbi miserend érvényes: 7.30 helyett 10.00 óra és 18.00 óra. A 10.00 órai szentmise után körmenet. Kéijük, a gyermekek hozzanak magukkal virágszirmokat. * 4-én 18.30-tól a Karitász munkatársak ülése. * 7-én, elsőpénteken betegeinket a szokásos módon meglátogatjuk. Jézus Szíve ünnepe alkalmából 17.30-kor szentséges litánia. Az esti szentmise után engesztelő szentóra 19.30 óráig. * 13-án 14 órára váijuk idős és magányos testvéreinket az Idősek Klubja összejövetele. * 15-én 10.30-kor papszentelés Esztergomban. Zsiga Péter pappá szentelése. Ebből az alkalomból egyházközségi zarándoklatot szervezünk, amelyre előre kéijük bejelentkezni. * 16-án az alábbi miserend érvényes: 7.30 helyett 10.00 óra és 18.00 óra. 10 órakor Zsiga Péter újmiséje templomunkban. Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt a Rózsák terei Árpád-házi Szent Erzsébet templomba 2002. június 2-án (vasárnap) 19 órakor a templom itjúsági énekkarának 1. évadzáró hangversenyére, melyen a szentmisékről és az év eleji Budapesten rendezett taizé-i találkozóról már ismert énekek mellett amerikai néger spirituálék és saját dalaik is elhangzanak. A koncerten közreműködnek hangszeres meghívott vendégek, illetve a templom kórusa. Ünnepélyes körmenet Úrnapján Május 20-án, pünkösdhétfőn Spányi Antal püspök celebrált ünnepi szentmisét a Szent Erzsébet plébániatemplomban. P ünkösd ünnepe utáni vasárnap Szentháromság vasárnapja. Eddig a napig végezhető el a kötelező húsvéti szentgyónás. Az ezt követő vasárnapon, Zsidó hagyományok Az elsőszülöttek kiváltása A z elsőszülöttek kiváltása, a pidjon hábén, ősi zsidó parancsolat, amelynek tórái eredete Mózes negyedik könyvében található: „.. .az ember elsőszülöttjét meg kell váltanod...egy hónapos korukban váltsd meg...öt ezüst sékelre... a szent sékel szerint...” (4Mózes 18:15-16.) A zsidó elsőszülött fiúgyermekek eleve Isten szolgálatára voltak kiválasztva. Erre utal az isteni kijelentés: "Izrael az én elsőszülött fiam." (2Mózes 4:22.) A kiválasztás megpecsételődött az egyiptomi megváltás során, amikor a tizedik csapás elkerülte a zsidó elsőszülötteket. Később az Isten-szolgálat a Lévi törzsbeli kohénok - Áron főpap egyenes ági leszármazottai - feladata lett. így kerültek az elsőszülöttek a kohénok fennhatósága alá. Mivel a zsidó ember elsőszülött fiúgyenne- ke megszentelt jellegénél fogva, úgymond az Örökkévaló „tulajdona”, apjának meg kell váltania a kohániától a fölötte való rendelkezés jogát. A ma élő zsidók törzsi eredete nagyrészt a feledés homályába merült. A Lévi törzsbeliek - benne Áron családja, a kohénok -, azonban a mai napig tudnak hovatartozásukról, melyek különböző, különleges jogokkal és kötelezettségekkel járnak. A szertartás így zajlik: az apa a kohénnal: „Zsidó feleségem szülte nekem ezt az elsőszülött fiúgyermeket.” A kohén megkérdezi: „Mit akarsz inkább, elsőszülött fiadat, vagy azt az öt ezüstöt, amit köteles vagy nekem adni fiad kiváltása fejében?” Az apa így válaszol: „A fiamat akarom, ezt az elsőszülött fiamat, íme, itt van az öt ezüst, amit köteles vagyok neked adni fiam kiváltása fejében!” Az apa átadja a kohénnak az összeget, majd két áldást mond: egyet azért, mert kiválthatta gyermekét, egyet pedig azért, mert hálás, hogy megérhette a napot. Űrnapján, az Oltárszentségben köztünk lévő Urunk Jézus Krisztust ünnepeljük. Ő a kenyér és bor színe alatt mindörökre velünk maradt, hogy lelkünk tápláléka legyen. Életünk nehézségeinek elviseléséhez és földi boldogságunk kiteljesedéséhez az Oltárszentség magunkhoz vételéből nyerünk erőt, biztonságot, békességet. Az Oltárszentség a mi mennyei „energiaforrásunk”. Űrnapján ünnepélyes körme- netben visszük ki a világba az Oltárszentségben jelenlévő Urunk Jézus Krisztust. A körmenetben való részvételünkkel tanúságot teszünk hitünkről, és Üdvözítőnk iránti szerete- tünkről. Hagyományok, hiedelmek A kígyó A hiedelmek világában a kígyó köré többféle képzet fűződött. így például a házikígyót a ház és lakóinak védőszellemének tartották. Megölni nem volt szabad. Az ókorig nyúlik vissza a kígyókőbe vetett hit, ahonnan a „kígyókövet fúj” szólás ered. A kígyókövet a kígyók együttesen fújPROGRAMAJÁNLÓ: JesiVakáció - Nyári Zsidó Szabadegyetem: július 14-től 26-ig intenzív, a zsidó vallás, filozófia és jog minden területét érintő szeminárium sorozatot indít a Chábád Lubavics Egyesület. További információ: 268-0183, info@zsido.com, www.zsido.com Te Deum Ezévben június 2-án, vasárnap lesz templomunkban a Te Deum. A latin kifejezés egy ősi himnusz kezdősorának két szavából származik: „Te Deum laudamus...” („Téged Isten, dicsérünk...”). Ezen a napon a tanulóifjúság és a tanárok együttesen hálát adnak az iskolaév során Istentől kapott sok-sok segítő kegyelemért, a tanulmányokhoz szükséges egészségért, az értelemért és a lehetőségekért. Megköszönve a sok jót, kérik Isten áldását, hogy a vakációt úgy tudják eltölteni, hogy az testük és lelkűk felüdülését, és megerősödését szolgálja. Szűcs Gizella Szent Erzsébet Plébánia ják, néha akkorára, mint egy verébtojás. A kígyókőnek csodálatos tulajdonságai vannak, aki a szájába veszi, az láthatatlanná válik, vagy más csodás tulajdonságok birtokába jut. Komolyan hitték, hogy a mezőn alvó emberbe belemászik a kígyó, amelyet általában tejjel lehet kicsalogatni. Az emberbe mászó, és belőle ismét kimászó kígyóról azt is hitték, hogy meggyógyítja a beteget. Másutt azonban a kígyó félelmetes lény volt, tetemét sokfelé varázsláshoz használták. A boszorkányperekben is gyakran esett szó a kígyóról, és jóslásoknál is használták. Például orvosságot készítettek belőle, tető alá szegezték, a boszorkány tűzhelyén kígyó feküdt, stb. A hiedelem szerint tehát a kígyó lehetett jó és rossz állat is.
