Erzsébetváros, 2002 (10-11. évfolyam, 1-24. szám)
2002-05-23 / 10. szám
8 KOZELET 2002/10. szám Lomtalanítás, guberálók, rendteremtő közterület-felügyelet „Végrehajtani még nem tudjuk, de végrehajtható” Előző lapszámunk 15. oldalán írtunk a lomtalanításról, és a lakossági véleményekről egy rövid összefoglalót, melyben leírtuk, hogy a megkérdezett erzsébetvárosiak jelentős része a közterület-fenntartóktól várná, hogy rendet teremtsen, amikor a guberálók széthajigálják a lomtalanításkor kirakott kacatokat. Szilágyi Balázstól, a városüzemeltetési iroda vezetőjétől az alábbi tájékoztatást kaptuk a cikkben foglaltakra reagálásul. A z önkormányzat képviselő-testületének közrendvédelmi és környezetvédelmi bizottsága határozata értelmében átfogó koncepció készül a kerület közterületei rendjének biztosítása általános és környezetvédelmi feladatairól. A koncepció legfontosabb, a kerület lakosságát közvetlenül érintő elemeit a végleges változat elfogadása után szándékunkban áll nyilvánossá tenni egy sorozat keretében. Egy konkrét probléma kapcsán azonban „előlegként” foglalkoznunk kell a koncepció céljával, amely megfogalmazható úgy is, hogy „keressük meg annak a lehetőségét, hogy a közterület rendje ne csak igénye legyen a ,,köz”-nek, hanem feladata is.” Maga a probléma tulajdonképpen egyszerű és közismert: a lomtalanítás hasznát, előnyeit beárnyékolják a guberálók, akik az elszállításra kitett lomok között „értékekre” vadászva azokat szétszórják, óriási rendetlenséget, piszkot okozva és hagyva maguk után. A problémát felvetők megoldási javaslattal is éltek, (a közterület-felügyelők dolga lenne ennek megakadályozása), de azonnal hozzálentheti, konkrétabban az, ha a lakók arra a kritikus egy-két napra felvállalnák saját lomjaik figyelését, s a guberálók megjelenésekor értesítere a közterület-felügyelő azonnal mozduljon akkor is, ha éjjel 2 óra van. Bevonva a kerületben kiemelten jól működő polgárőr kollégákat, ezt a tették: „persze tudjuk, hogy ez megoldhatatlan!” Valóban: a közterületfelügyelők feladatkörébe a köztisztaság védelme is beletartozik, de sem időben, sem a helyszínek számát illetően nem lehetnek ott mindig és mindenütt. A megoldást a készülő koncepció céljának elérése jenék a Közterület-felügyeletet. Gondoljunk csak bele: 24 óra „figyelési időszakot” véve alapul, 4-5 család egy-egy tagjának maximum egy órát kellene áldoznia. Természetesen az eredményességhez az is kell, hogy az értesítésVárosüzemeltetési és Közrendvédelmi Iroda vállalja is. A következő lomtalanítási akció szervezésekor és végrehajtásakor visszatérünk erre a kérdésre, és ki fog kerülni: KÖZösen javítani tudjuk e a KÖZ rendjét. Ügyfélszolgálat a Dembinszky utcában is Erzsébetváros lakossága a polgármesteri hivatal Dembinszky utca 26. szám alatti ügyfélszolgálati irodáján, a szociális ügyeken kívül intézheti azokat az ügyeit is, melyekre eddig csak az Erzsébet körút 6. szám alatti ügyfélszolgálati irodán kerülhetett sor. Lehetőség nyílik: helyi adóbevallások megtételére; lakossági és intézményi gépkocsi várakozási engedélyek kiváltására; költségmentességhez igazolás megszerzésére; a hivatal különböző irodáinak címzett beadványok beadására; útlevélkérelmek beadására; általános felvilágosítás megszerzésére az ön- kormányzat, valamint a polgármesteri hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben. Ügyfélfogadási idő hétfő: 13.30-18.00 kedd: 10.00-12.00 szerda: 8.00-16.30 csütörtök: 14.00-16.00 péntek: 8.00-11.30 Emléktábla Fehér Klárának (Folytatás az 1. oldalról) Fehér Klára 1922. május 21-én született Budapesten. Halálának 8. évfordulóján az önkormányzat emléktáblát helyezett el a Munkás utca 3/b. szám alatt lévő épület falán. Fehér Klára újságíróként dolgozott hosszú éveken keresztül, de valószínűleg regényeiből sokkal többen ismerik munkáját. Legismertebb művei a “Bezzeg az én időmben”, a Búcsú a tengertől, a “Perben, haragban”, a “Nem vagyunk ördögök” de férjével, Nemes Lászlóval közösen írt útirajzai is országos, sőt nemzetközi elismertségre és hírnévre tettek szert. Fehér Klára 1950-ben József Attila díjat, 1986-ban Bölöni- díjat, 1992-ben pedig MSZOSZ kulturális díjat kapott. Pályafutása alatt minden műfajban a kisemberek igazáért harcolt. Gyurisné Braunsteiner Márta alpolgármester Fehér Klára férjével, Nemes Lászlóval közösen helyezte el a leleplezett emléktáblánál a megemlékezés és tisztelet koszorúját. Nem nézegetni, irtani! Támad a parlagfű A parlagfű júliustól október végéig virágzik, legeredményesebben még tavasszal, fejlődésének korai stádiumában irthatjuk. K ipusztításának legegyszerűbb módja, ha gyökerestől kitépjük a földből. Ha ezt elmulasztottuk megoldás lehet még, ha virágzás előtt rendszeresen lekaszáljuk. Budapesten minden ötödik ember allergiás beteg, jelentős részük fájdalmas légúti görcsökkel, asztmatikus rohamokkal, bőrtünetekkel reagál a levegőbe kerülő virágporokra. Ezek közül a legveszedelmesebb a parlagfű pollenje, mivel a legtöbb beteg erre a legérzékenyebb. A vizsgálati adatok szerint, mára már a parlagfű a főváros legelterjedtebb gyomnövénye. Az általa kialakuló betegség tüneteinek a kezelése havonta több százmillió forintba kerül. A parlagfű elleni küzdelem immár hetedik éve folyik szervezetten a fővárosban, és tavaly már kifejezetten érezhető volt a lakossági aktivitás hatása. A több százezer kitépett gyomnövény szervezett összegyűjtése azonban nem jelenti, hogy ki kell vámunk amíg hasonló akcióban irthatjuk a növényt. Bárhol találkozhatunk vele mindennapjainkban, akár játszótéren, parkban, út szélén vagy balkonládában. Ne menjünk el mellette, de ne szagolgassuk, lehetőleg zsebkendővel fogjuk meg, majd gyökerestől tépjük ki a földből!
