Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)
2001-11-12 / 21. szám
2001/21. szám 13 PILI NYI PÉTER HELYTÖRTÉNETI ROVATA Magyarországi Szent Erzsébet 770 évvel ezelőtt, 1231. november 19-én, 24 éves korában hunyt el. Az 1931-es esztendő Szent Erzsébet éve volt, több ünnepséget rendeztek az év folyamán, mozgalom indult Szent Erzsébet-szo- bor felállítására. A Rózsák terén 1932 augusztusában helyezték el Szent Erzsébet szobrát, Damkó József alkotását, amelyet a hercegprímás szentelt be, ugyanakkor a Szegényház teret Rózsák terére keresztelték át. II. Endre király és tragikus végű Gertrud királyné leánya, Erzsébet 1207-ben Pozsonyban született (más forrás szerint Sárospatakon). Az óbudai Szent Péter templomban keresztelték meg. Négyéves korában Thüringiába vitték, mint Hennann gróf hasonnevű fiának a jegyesét. Az eladósodott gróf a dús hozomány reményében kereste a magyar királlyal a rokoni kapcsolatot. A királyleány kísérletével arannyal, ezüsttel, ékszerekkel megrakodva 1211-ben vonult be Wartburg várába. Eljegyzését fényesen ülték meg, Zsófia grófnő, leendő anyósa felügyelt a nevelésére. Kilenc éves volt, amikor jegyese, a fiatal Hermann gróf 1216-ban meghalt, ezt követően a gróf másodszülött fiával, Lajossal jegyeztette el őt, akihez 14 éves korában, 1221-ben nőül ment, házasságukban négy gyermekük született. Menedékhelyet alapított az árva kisgyermekek részére, majd kórházat a szegények számára a ferencesrendi szerzeteseknek kolostort. A legenda szerint a szegényeknek maga hordta az élelmet. Egyszer, csikorgó téli hidegben húst, bort és tojást vitt a palástja alatt, a hegyről lejövet találkozott a férjével, aki megkérdezte tőle: hogy mit visz? - Rózsákat! - felelte Erzsébet. - Hadd látom? - szólt a gróf kíváncsian. Csoda történt, amikor félrevonta palástját, a férje friss piros és fehér rózsákat pillantott meg, ugyanakkor tündöklő kereszt jelent meg a királyi hercegnő feje mögött. Férje, Lajos gróf a keresztes háborúban 1227- ben hunyt el, az özvegy Erzsébet gyermekei nevelésében, jótékonykodásban, a szegények és betegek ápolásában keresett vigaszt. Környezete esztelen tékozlónak tartotta, Zsófia és sógorai elűzték Wartburgból. Hosszas bolyongás után gyermekeivel anyja testvérénél, Matild kitzin- geni apátnőnél talált otthonra. Megfordult anyja szülőföldjén Andechs- ben. Ott az ősi vár kápolnájának ajándékozta menyasszonyi ruháját és Gergely pápától kapott ezüst keresztjét. Ez utóbbit Jézus keresztjének néhány szilánkja tette értékessé. Erfurtban kegyeleti hely lett az a szoba, ahol lakott, őrzik azt a misemondó ruhát, amelyen dolgozott. An- dechsben neki tulajdonítják a hegy tövében fakadó forrást, a gyógyhatású víz sohasem apad ki, Erzsébet nevét viseli. II. Frigyes császár, akinek felesége Jolánka, Erzsébet testvére meghalt, hajlandó lett volna nőül venni, ajánlatát az özvegy avval hárította el, hogy örök tisztaságot fogadott. Marburgban élt, ahol gyóntatója Konrád, a pápa inkvizítora koplaltat- ta, kegyetlenül ostoroz- tatta, önsanyargató életet élt. 1221. november 19- én hunyt el, sírja zarándokhely lett. IX. Gergely pápa 1235. július 1-én kihirdette püspökeinek, hogy Erzsébetet, II. jeru- zsálemi Endre király leányát a szentek sorába avatta. ■ Az Erzsébetvárosi Helytörténeti Klub szervezésében Erki Edit művelődés történész tart előadást Rejtő Jenő alias P. Howard-ról november 14-én 17 órakor az Almássy téri Szabadidőközpontban Almássy tér 6.). Matus Adrien „Mesterségek* sorozata es szabadságharc 150. évfordulója alkalmából nyílt 1999-es kiállítására dokumentumok, korabeli szabványok alapján a szabadságharcban résztvevő olasz és lengyel légiósok korhű ruháját rekonstruálta. Himberger István több éve szabja- varrja a Köztársasági Őrezred díszőr egyenruháját, készített kosztümöt Szabó István A napfény íze című filmjéhez is, jelenleg pedig a Veresegyházi Fúvószenekar 47 tagjának varrja a magyaros ruhákat. Himberger István szabó mester nehézségeivel együtt szereti szakmáját, széles körű tapasztalatokkal, hozzáértéssel, folyamatos önképzéssel adja tudása legjavát mesterségének e különleges területén. A férfi szabó Himberger István férfi szabó mester a családi hagyományokat folytatva több évtizede űzi e szakmát. Nagyapja szabó mesterként még az Osztrák-Magyar Monarchia idején, nyolc esztendőn át szabta-varrta az egyenruhákat és lánya - Himberger István édesanyja - is e foglalkozást választotta. Himberger István érdekesnek és egy kicsit sorsszerűnek véli, hogy csakúgy mint nagyapja ő is egyenruhákat illetve történelmi ruhákat készít. Húsz évig dolgozott a Jelmezkészítő- és kölcsönző Vállalatnál, ahol számos filmhez, színházi előadáshoz készítettek jelmezeket, korhű öltözeteket. Ez idő alatt Himberger István megismerkedett a mesterség egyik legnehezebb területével a színházi jelmez illetve a történelmi ruhák készítésének fortélyaival is. Ezt követően nyolc esztendőn keresztül a belügyminisztérium megbízásából egyenruhákat, majd tíz évig a filmgyárnak varrta az öltözékeket. Később azonban a magyar kosztümös filmek forgatásának ritkulása egyre kevesebb munkát adott számára, ezért úgy döntött, hogy történelmi egyenruhák készítésére specializálja magát és önálló szabó mesterként közületeket szolgál ki a Szinva utca 1. szám alatti műhelyében. Az évek alatt elismert és csaknem egyedüli készítője lett a történelmi egyenruháknak, referenciái között számos különleges munkát tart számon. A Hadtörténeti Múzeum 1948-49-
