Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)
2001-07-11 / 13. szám
2001/13. szám MESTERSÉGEK - HELYTÖRTENET 13 PIEINYI PÉTER HEEYTÖRTEJVETI ROVATA Erzsébetvárosi születésű kalandregény író A Hevesi Sándor tér 5. szám alatt ötemeletes eklektikus stílusú, romantikus elemekkel díszített homlokzatú bérház magas- lik. Az épület kovácsoltvas ékesítésü régi kapujának két oldalán oszloptartó férfi és női szobor áll, felette felirat hirdeti: „Domini 1899” - az építés idejét, középen címerpajzsban kalapos női oldalnézetű portré dombormű látható, feltehetően az építtető tulajdonos feleségét, vagy ideálját ábrázolja. A ház földszintjén márvány emléktábla van elhelyezve, amelyen a következő szöveg olvasható: „E házban született Rejtő Jenő (P. Howard) 1905-1943 színmű- és kalandregény író. Emlékül állította az Erzsébetvárosi Önkormányzat 1994. ” Rejtő Jenő 1905. március 29-én született. Színiiskolát végzett 1934-ben, majd beutazta Európát, heringha- lász volt Svédországban, járt a kalandregényeinek színhelyén, Oranban, saját állítása szerint megfordult az idegenlégióban is. Hazatérése után színdarabokát írt, ezek közül sikert aratott Aid mer, az nyer (1934) című operettje. Pesti tartózkodása idején a lóversenypályán csutakolta a lovakat, bár meg tudott volna élni írásaiból is, ha el nem kártyázta volna a honoráriumát. Külföldi utazásai során szerzett élményeire támaszkodva kalandregényeket írt, amelyeket egyéni, bizarr humora emelt az átlagos kalandregények fölé. Legnagyobb sikereit P. Howard álnéven írott idegenlégiós regényparódiával aratta, ezen kívül még a Gibson Lavery álnevet használta, számos kabarétréfa szerzője volt. Rejtő egyetlen olyan regénye A csontbrigád, amelyben nem a sajátos egyéni humora, hanem az emberi tragikumok iránti mélységes humanitása az uralkodó. Idegbetegségben szenvedett, egy ideig a lipótmezei tébolydában lakott, de mivel nem tartották közveszélyesnek, nappalra kiengedték. Regényeit törzskávéházaiban írta, számlájának ellenértékét készülő regényeinek kéziratoldalaival fizette, belevéve a borravalót is, a föpincér elvitte a kiadójához, aki rögtön rendezte az író számláját. Nyilas feljelentés alapján súlyos betegen hurcolták a nagykátai kórházból, egy büntető századba. Szovjetunióban századával orosz fogságba esett, munkatáborba került. Egy meneteléskor 1943. január elsején összeesett és elhunyt, mindössze harmincnyolc éves volt. Rejtő Jenő irodalmi munkásságát 1999. november 19-én posztumusz díszpolgári cím adományozásával ismerték el. A Rejtő Jenő Alapítvány szorgalmazza, hogy a kerületben utcanév őrizze az író emlékét, azon a részen, ahol a szülőháza áll. Rejtő érezte, hogy nem lesz hosszú életű, huszonnégy éves korában megírta Sírfeliratom című versét, egyik részlete így szól: ,, Sokat beszélt és sokai nevetett Koravén szíve összetört korán A jelenben nem volt ő sohasem a jövője kinevette bután Élete volt egy sötét rejtelem A halála: c'gr epizód csupán. " Matus Adrién „Mesterségek** sorozata Az ötvös A csillogó-villogó ékszerek iránti vonzalom különösen a hölgyek körében jellemző, persze akadnak urak is, akik szívesen viselik a nemesfémekből készült gyűrűt, nyakláncot karkötőt. Az, hogy ki milyen ékszert hord, egyéni ízlés dolga és általában függ az illető anyagi helyzetétől. Az ötvös mesterség az ősi szakmák egyike, amely napjainkban aranyműves és ezüstmüves, drágakő foglaló, illetve nemesfém vésnök foglalkozásokra szakosodott. Szekeres Imre ötvösmester, hosszú évek óta készít szebbnél-szebb arany és ezüst ékszereket a Csengery utca 8. szám alatti ötvösműhelyben. Kollégájával Bíró Gáborral, megrendelésre alakítják, formálják az arany és ezüst ötvösmunkákat, illetve katalógus vagy minta alapján is válogatni lehet a fazonok között. Foglalkoznak még nemesfém tárgyak javításával, tisztításával és értékbecsléssel is. Bár az ezüst puhább, sérülékenyebb nemesfém, mint az arany, megmunkálási technológiájában nincs különbség - mondja a szakember. Az arany ékszerek finomságát karátban mérik. A 24 karátos színarany- nyal szemben, elterjedtebb a 14 karátos, mely kopásállóbb, ezért alkalmasabb a mindennapi használatra. Az arany ékszerek színe lehet fehér, sárga és vörös, attól függően, hogy mekkora mennyiségű ötvöző anyagot tesznek hozzá. A fehérhez palládiumot, a sárgához ezüstöt, a vörös színű arany előállításához pedig réz ötvöző anyagot használnak. Az arany ékszereket sokszor díszítik csiszolt, valódi drága kövekkel vagy szintetikus kövekkel. Az ezüst finomságát régen úgynevezett latban, manapság pedig ezrelékben mérik és színrézzel ötvözik. Dísztárgyak esetében alacsony finomsági fokú ezüsttel dolgoznak, igy a fém keménysége biztosítja a tárgy tartósságát. Az ötvös mesterség szakmai fortélyai nem sokat változtak az ókortól napjainkig. A különbség csupán annyi, hogy a nagy részt manuális munkafolyamatok modem gépek bevonásával egészültek ki. Az így készült igényes ötvös munka nem csupán anyagi értéket képvisel, művészi alkotás, mely a gyönyörködteti a szemet, ékszerként pedig viselőjét ékesíti. Fotó: Nyári Gyula *
