Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)
2001-03-13 / 5. szám
2001/5. szám HELYTÖRTÉNET - MESTERSÉGEK 13 PILINYI PÉTER HELYTÖRTÉNETI ROVATA Szent Teréz patika a Király utcában napjainkban is áll a régi helyén, a Szent Teréz felújított szobrával, a régi patika helyén OTP működik. A helytartótanács 1838. február 17-én keltezett rendeletében engedélyezte Pollák Józsefnek a Szent Terézről elnevezett patika működését a Király utca és a mai Csányi utca sarkán álló földszintes házban. A „Nagy Kristófhoz” címzett patikában dolgozó Fauser Antal gyógyszerészt alkalmazta 1845-ben patikájában. Fauser János ónöntő mester családjában született 1810. november 8-án Fauser Antal a budai Vízivárosban. Gyógyszerésznek tanult, kisebb patikákban sajátította el a kémia és a gyógyszerészet alapjait. Külföldi tanulmányútra ment 1835-ben, Innsbruckban dolgozott, 1837-ben tért vissza a fővárosba. Több patikában dolgozott receptáriusként, majd gondnokként. Megnősült, 1852-ben felségül vette Neuhoffer János gazdag kereskedő Mária nevű leányát. Fauser 1856- ban megvásárolta a patikát negyvenezer forintért. Apósa lebontatta az öreg földszintes házat és új kétemeletes házat építtetett a helyén. A Király utca 49. szám alatti kétemeletes, tizenegy ablakos későklasszikus sarokház 1857 körül épült fel, oldalhomlokzat a Csányi utca 13. szám alatt tizenhárom tengelylyel a sarkán, emeletmagasságban baldachin alatt könyvet tartó Szent Teréz szobrát helyezték el, a földszinten rendezték be a Szent Teréz patikát. Természetszeretetéről ismert Fauser gyógyszerészi munkássága mellett, 1857- ben négyezer forintért a Városligetben megvásárolta Buchler Benedict hatszáz négyszögöles szőlőjét, majd 1862-ban Reitter Ferenc- től háromezer forintért a városliget fasorban lévő szőlőjét. A telken villát építtetett, csodálatos kertet alakított ki, híres növénygyűjteményét a villában helyezte el. Belépett 1851-en a Magyarhoni Földtani Társulatba. Jelentős ás- ványgyüjteménnyel rendelkezett. Egyik gyűjtő- útja alkalmával a Zólyom vármegyei Urvölgyben új ásványra bukkant, az addig ismeretlen ásványt elküldte Freiburgba, ahol miután elemezték összetételét, tiszteletére Fauseritnek nevezték el. Laboratóriumában Fauser kísérleteket folytatott, amelyet az akkori Magyarországon, a legkorszerűbbnek tartottak kortársai. Számos gyógyszerész és kémikus tanult nála, többek között Than Károly. A hajdani Pest-Budai Gyógyszerész Testület elnökének választották, megszervezte a gyógyszerészek társadalmi életét, akik a Polgári Lövöldében, vagy a DeákKörben tartották összejöveteleiket és gyűléseiket. Fauser Antal 1883. december 15-én hunyt el Pesten. Halála után ásványgyűjteménye a Nemzeti Múzeum ásványtárába került. A Szent Teréz gyógyszertár egészen 1935-ig működött a régi helyén, akkor átköltözött a Király utca 53. szám alatti épület földszintjére. Művészi portálja 1945-ben Budapest ostroma során elpusztult. A Fauser-ház Előző lapszámunkban megjelent fotónkon látható emléktábla, melyet a Pató Pál Párt és a Magyar Talon Alapítvány a magyar kártyások nevében állíttatott, nem az Alsóerdősor, hanem a Kazinczy utca 55. szánt alatti liáz falán található. Tévedésünkért elnézést kérünk. Matus Adrien „Mesterségek” sorozata A. kézimunka-készítő Manapság a késztermékek időszakát éljük. Meglátjuk, megszeretjük, és amennyiben pénztárcánk engedi, megvásároljuk. Nincs időnk, kedvünk vagy esetleg kézügyességünk ahhoz, hogy megpróbálkozzunk az anyáink, nagyanyáink körében kedvelt kézimunkázás, varrás művelésével. Pedig a saját kezűleg hímzett térítők lakásunk díszei lehetnek, a kötött vagy varrt ruhadarabok egyéni megjelenést kölcsönöznek viselőjének és ajándéknak sem utolsók. Balázs János hagyományos kézimunka-készítő üzletében (Akácfa utca 4.) gombáthúzást, pliszírozást, hímzősablon készítést vállal, továbbá gobelin alapok és fonalak kereskedésével foglalkozik. Balázs János szülei nyomdokaiba lépve, több évtizede folytatja ezt a mesterséget, szakmájához való vonzódását a kreativitás és az alkotó munka öröme adja. A gombáthúzás ma már elfeledett mesterségét kézzel működtethető gombáthúzó géppel végzik, melynek során a gombok a ruha anyagával megegyező „öltözetet” kapnak. A pliszíro- zás - redőzés - során a kívánt mintát, speciális karton formába tekerve gőzölik az anyagba. Az anyagokat kiszabva, varrás előtti állapotban redőzik, majd szoknyák és ruhadíszítők készítéséhez használják. A kartonok és így a pliszé mintázata számtalan variációja lehetséges, Balázs János maga is jó néhány motívumot tervezett már. A gobelin alapanyaga előfestett kongré, melyre kézzel vagy nyomdai úton festik rá a mintát, melyek ismert képek, festmények vagy fantázia szülte kompozíciók. A gobelin hímzéséhez igény szerint osztható, hatszálas fonal szükséges. Az üzletben nem csupán gobelin, hanem teljes hímzőfonal választék áll a vevők rendelkezésére. A hímzősablonok népi ihletésű vagy tervezők által megálmodott mintákból állnak össze. Balázs János közel 6 ezer hímzősablon választékkal rendelkezik, mely két generációs gyűjtés eredménye. A gobelin bekeretezve lakásdíszként funkcionál, hímzéssel ágyneműket, abroszokat díszítenek. A kézimunka gyönyörködteti a szemet, készítőjének pedig az alkotás örömét adja.
