Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)

2001-05-25 / 10. szám

2

RENDELET

2001/10. szám

(2) A helyiségekre csak elidegenítésre való kijelölés alapján köthető adásvételi szerződés vagy a tulajdonos változással együtt járó más megállapodás.

(3) A kijelölésre vonatkozó jogosultság értelemszerűen magában foglalja az elidegenítésre való kijelölés megtagadást is.

A külön kijelölés nélkül megvásárolható lakások

5. §

(1) A 6. § (l)-(2) bekezdésében és a 8.§ (1) bekezdésében meghatározott kivételekkel, az a lakás, amely magánszemély határozatlan időre szóló bérleményében van, 2002. december 31-éig a lakás elidegenítésre való külön kijelölése nélkül is megvásárolható, ha azt a bérlője kívánja megvenni.

(2) Az Önkormányzat magánszemély által bérelt, elidegenítésre való külön kijelölés nélkül is megvásárolható lakást csak a lakás bérlője részére vagy a vele egy tekintet alá eső személynek adja el. Az ilyen lakás harmadik személynek akkor sem adható el, ha bérlő nem él az elővásárlási jogával.

(3) Arról, hogy (1) bekezdés alapján az elidegenítésre való kijelölés nélkül köthető-e a bérlővel adásvételi szerződés a Polgármesteri Hivatal nyilatkozik, a bérlő és az elidegenítést végző szerv felé. A Polgármesteri Hivatal nyilatkozata nélkül az (1) bekezdés alapján adásvételi szerződés nem köthető.

A külön kijelölés alapján megvásárolható lakások

6. §

(1) Az elidegenítésre való külön kijelölés alapján - a Képviselő-téstület döntése szerint - köthető adásvételi szerződés:

a) ha az épület az Önkormányzat kizárólagos tulajdona;

b) ha a lakás vagy helyiség beköltözhető forgalmi értéke az 50 millió forintot nyilvánvalóan meghaladja;

c) ha az épületben lévő egy vevőnek elidegenítendő lakások és/vagy helyiségek az ingatlan forgalmi érték adatok alapján meghatározott együttes beköltözhető forgalmi értéke - a helyiségek esetében ÁFA nélkül számítva - az 50 millió forintot nyilvánvalóan meghaladja.

d) ha az épületben lévő bérlemények kiürítésről a Kt. döntött és az épület az elidegenítésről való döntésig nem üres,

e) ha elidegenítésre kerülő lakással vagy helyiséggel kapcsolatban a szabályozási terv végrehajtásnak a kötelezettsége merül fel, akkor is, ha a lakást és helyiséget magában foglaló épület nem szerepel az 1. és 2. számú mellékletekben;

fi a hatósági kötelezéssel érintett épület az 1. vagy 2. számú mellékletbe fel van véve;

g) az olyan lakásokra és helyiségekre, amelyek az 1. és 2. számú mellékletekben felsorolt épületekben vannak,

ideértve az olyan lakásokat és helyiségeket, amelyek az l.§ (6) bekezdése alapján a

Kerületfejlesztési Bizottság döntése szerint elidegeníthetők, feltéve, hogy a lakás vagy

helyiség az a)-f) pontok hatálya alá tartozik.

(2) A Kt. dönthet úgy is, hogy a lakást és helyiséget vagy a lakást és helyiséget magában foglaló épületet (épületrészt) a bérlőknek vagy - a bérlők bérleti jogviszonyának megszüntetésének előzetes feltételével - harmadik személynek kell megvásárlásra felajánlani, a szabályozási terv végrehajtásra vonatkozó kötelezettség előírása mellett.

(2) Az elidegenítésre való kijelölésről szóló döntésben kiköthető, hogy az adásvételi szerződéseket jóváhagyás végett az elidegenítésre való kijelölésről döntést hozó szerv elé kell terjeszteni. Az elidegenítésre való kijelölés és az adásvételi szerződés feltételeinek meghatározása egyidejűleg is történhet, ha a vevők nem bérlők vagy a velük egy tekintet alá eső személyek.

(3) Társbérleti lakrészek akkor jelölhetők ki elidegenítésre, ha egyidejűleg mindegyik társbérleti lakrész megvásárlásra kerül vagy, ha az üres társbérleti lakrészt a másik társbérleti lakrész bérlője megvásárolja.

7.§

(1) A Kt. dönt arról is, hogy a lakást és helyiséget vagy a lakást és helyiséget magában foglaló épületet (épületrészt) a bérlőknek vagy - a bérlők bérleti jogviszonyának megszüntetésének előzetes feltételével - harmadik személynek kell-e megvásárlásra felajánlani a szabályozási terv végrehajtásra vonatkozó kötelezettség előírása mellett.

(2) Az olyan lakást (helyiséget), amely a 2. sz. mellékletben meghatározott épületben van a Kt. olyan feltétellel jelölheti ki elidegenítésre, melynek alapján a teljes épületre vagy az adott épületrészre - az épületben (épületrészben) lévő összes lakásra (helyiségre) - egyidejűleg köthető harmadik személlyel szerződés az elidegenítésről, a szabályozási terv végrehajtásnak kötelezettségével.

(3) Ha az épület az Önkormányzat kizárólagos tulajdona, az elidegenítésre való kijelölésekor olyan döntés is hozható, hogy az első adásvételi szerződés csak akkor köthető meg, ha az épületben lévő lakások bérlőinek több mint a fele elfogadta az eladási ajánlatot.

(4) A (l)-(3) bekezdésben foglaltak ugyanazon épület esetében külön-külön és egyidejűleg is érvényesíthetők.

(5) A 6.§ (1) bekezdés g) pontjában meghatározott épületek és a bennük lévő lakások és helyiségek esetében a Kt., az elidegenítési döntési javaslatról csak akkor hozhat olyan

döntést, amely az Önkormányzat számára ajánlati kötöttséget eredményez, ha az előterjesztéshez csatolják a főépítész véleményét is.

(6) Ha a döntési javaslat ellentétes az Önkormányzat korábbi döntésével, az elidegenítésről akkor lehet dönteni, ha a korábbi döntés előbb megváltoztatásra kerül.

8.§

(1) Az elidegenítésre való külön kijelölés alapján, Gazdasági Bizottság döntése alapján köthető adásvételi szerződés - ideértve azokat az eseteket is, amikor az l.§ (6) bekezdése alapján a Kerületfejlesztési Bizottság állásfoglalása szerint a lakás vagy helyiség elidegeníthető -, ha:

a) a lakást magában foglaló épület telkét telekalakítás alá kell vonni;

b) a lakás műemléképületben van, ideértve az ideiglenes műemlék védelem alatt lévő épületben található lakást és helyiséget is;

c) a lakás nyugdíjasok házában van;

d) műterem lakásról van szó;

e) a lakás határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig van bérbe adva; fi a lakás társbérlet;

g) a lakást nem magánszemély bérli;

h) a lakás üres;

i) a lakást jogcím nélkül használják; i) a helyiség elidegenítése történik,

kivéve azokat az eseteket, amikor az elidegenítésre való kijelölésről a 6.§ (1) bekezdése alapján a Képviselő-testület dönt.

(2) A Gazdasági Bizottság által eladásra kijelölt lakás - ha annak bérlője van - csak a bérlőjének vagy a vele egy tekintet alá eső személynek adható el. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha helyiséget a Gazdasági Bizottság jelölheti ki elidegenítésre.

(3) Ha a kijelölés nem tartozik a Kt. jogkörébe, a Gazdasági Bizottság üres lakást és helyiséget elidegenítésre csak akkor jelölheti ki, ha:

a) a legalább komfortos lakást legalább 5 olyan bérlőnek(vagy elhelyezésre jogosult használónak) csereként már felajánlották, akiknek bérleményét a Kt. döntése alapján ki kell üríteni, de a felajánlást nem fogadták el;

b) az üres lakás, illetve a helyiség 15 négyzetmétert nem meghaladó alapterületű és azt nem

lehet a szomszédos lakáshoz vagy helyiséghez csatolni.

(4) A rendelet alkalmazásában üres lakás és helyiség az is, amelyik még nincs kiürítve, de a lakásnak vagy helyiségnek nincs bérlője vagy elhelyezésre jogosult használója.

A kötelezettségek előírása

M

(1) Ha az épület kizárólag az Önkormányzat tulajdona, a műszaki állapotot tartalmazó okiratban rögzíteni kell azt is, hogy a szabályozási terv végrehajtása érdekében milyen munkálatokat kell az épületen elvégezni. A társasházi alapító okiratban rögzíteni kell és ki kell kötni, hogy a tulajdonosok ezeket a munkálatokat kötelesek tűmi. Ha a munkálatok a tulajdonostársakat terhelik, az alapító-okiratban ezt is rögzíteni kell.

(2) Ha az épület kizárólag az Önkormányzat tulajdona, az ingatlan nyilvántartásban már széljegyzett vagy bejegyzett társasházi alapító okiratot a jelen rendelet hatályba lépésétől számított 120 napon belül az (1) bekezdésben meghatározott tartalommal ki kell egészíteni. Az alapító okirat kiegészítéséig az épületben lévő lakásra vagy helyiségre ajánlati kötöttséget eredményező vételi ajánlat nem adható ki. Ha az alapító okiratot a jövőbeni vevőkkel már ismertették, a kiegészítésről a jövőbeni vevőket tájékoztatni kell.

(3) A szabályozási terv végrehajtása érdekében elvégzendő munkálatok tűrésére vonatkozó kötelezettséget az adásvételi szerződésben is rögzíteni kell. Ha az épületen elvégzendő munkálatok eredményeként a társasházi közös tulajdoni hányadok megváltoznak, az adásvételi szerződésben az ennek tűrésére vonatkozó kötelezettséget is rögzíteni kell. Ez azonban a külön tulajdonú lakás és helyiség alapterületét, beosztását vagy használhatóságát csak akkor érintheti, ha erről az adásvételi szerződésben, hogy külön megállapodásban megegyezés született. Ebben az esetben az Alapító Okirat módosításának költségei az Önkormányzatot - a módosítás kezdeményezőjét - terhelik.

(4) Az (l)-(3) bekezdés alapján az alapító okiratba és az adásvételi szerződésbe felveendő rendelkezéseket a Kerületfejlesztési Bizottság határozza meg.

A hozzájárulások beszerzése

10. §

(1) A Polgármesteri Hivatalnak a jogszabályban meghatározott esetekben a lakás és helyiség eladásra való kijelölésre irányuló döntési javaslat előterjesztése előtt be kell szereznie a harmadik személy hozzájárulását vagy a hatóság engedélyét. Ez nem mentesít az adásvétel szerződéshez szükséges hozzájárulás és engedély beszerzése alól. A megkötött adásvételi szerződés addig nem léphet hatályba, amíg a hozzájárulás vagy engedély hiányzik.

(2) A hozzájárulásban tett kikötéseket az eladási ajánlatban és adásvételi szerződésben érvényesíteni kell.