Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)
2001-05-11 / 9. szám
12 RENDELET 2001/9. szám Hiányt pótol a rendeleti szabályozás, mivel a gyakorlatban jelen volt korábban is, és továbbra is jelen van a szolgálati jellegű lakásbérbeadás. Rendeleti szabályozatlanságának hiánya kaotikus állapotokat idézett elő a bérbeadási eljárás során. Rögzítésre kerülnek azok a tipikus szabályok, melyeket a bérbeadáskor, illetve a bérleti jogviszony megszűntekor érvényesíteni kell. 18-19-20-21. §-ok Szintén hiányt pótolt a nyugdíjasházi jelleggel történő bérbeadás szabályozása, mely az 1/1994. (1.20.) sz. ör. legutóbbi módosításakor került be a rendeletbe. Ez a szakasz már a módosításkor e bérbeadási rendelet-tervezet részét képezte, így változatlan tartalommal jelenik meg. Rögzíti a nyugdíjasházi lakás bérbeadásának lehetőségeit, a befogadásra, cserélésre vonatkozó kikötéseket, a felmondáskor életbe lépő szabályokat, továbbá nevesíti a feladat- és hatáskör gyakorlóit. 22-23. §-ok Lakásgazdálkodási feladatok ellátása érdekében, lakás vagy társbérlet megszüntetése, átalakítása, (bővítése,) korszerűsítése, lebontása címen felmondásra kerülő lakásbérleti szerződések vonatozásában állapít meg szabályokat, több lehetőséget teremtve a közös megegyezéssel történő rendezésnek. A 22. § (2) bekezdése tartalmazza azt az igényt, amely az utóbbi időben újabb megegyezési konstrukcióként jelentkezett, nevezetesen pénzbeli térítés nélkül olyan lakás tulajdonjogának biztosítása - a felmondással érintett lakás helyett - amelynek lakhatóvá tételét a bérlő szerződésben vállalja. 24. § Ha elemi csapás, vagy más, a bérlő önhibáján kívüli okból történő lakás-megsemmisülés, vagy életveszélyessé nyilvánítás miatt a lakás lakhatatlanná válik elhelyezési kötelezettség áll fenn az önkormányzat részéről, melynek az általánostól eltérő szabályi kerülnek itt megállapításra. 25. § A bérbeadói hozzájárulás általános szabályai között meghatározásra kerülnek a bérbeadói hozzájárulás megtagadásának esetei. 26. § A lakásba való befogadás hozzájárulásához tételesen felsorolja azon személyeket, akiknek a bérlő kérelmére történő befogadásához a bérbeadó hozzájárul, tartalmazza továbbá a bérleti jogviszony megszűnése esetére fennálló szabályt. 27. § A határozatlan időre szóló bérleti jogviszony folytatása ellenében kötendő tartási szerződéshez történő bérbeadói hozzájárulás, illetve a hozzájárulás megtagadása feltételeit szabályozza. 28. § Az albérletbe adás, illetve a fizetővendéglátás útján való hasznosítás eseteire tartalmaz hozzájárulási szabályokat, valamint kiköti az egyszobás lakás albérletbe adásának tilalmát. 29. § Budapest Főváros Közgyűlése hatáskörében eljárva a 36/1993. (XI. 15.) sz. Főv. Kgy. rendeletben szabályozza a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő lakások cseréje esetén a hozzájárulás, illetőleg a megtagadás feltételeit, melyeket a bérbeadónak az eljárás során érvényesíteni kell. A lakáscseréhez történő egyéb feltételek szabályozását is e szakasz tartalmazza. 30. § A bérlőtársi jogviszony létrejöttének, fennállásának, megszüntetésének eseteit tartalmazza. 31. § A megüresedett társbérleti lakrész esetére tartalmaz bérbeadási szabályokat. 32. § A lakásbérleti jogviszony folytatására vonatkozó jog elismerésének eljárási szabályait állapítja meg. 33. § A rendelet szigorú szabályt állapít meg annak érdekében, hogy a lakásállományból indokolatlanul ne lehessen lakást kivonni, illetve részletesen szabályozza a lakás nem lakás céljára történő bérbeadásának eseteit. Külön tesz említést a bérbeadói hozzájárulás nélkül nem lakás céljára használt bérbeadás következményéről, valamint felhívja a hatáskör gyakorlójának figyelmét, hogy hozzájárulásakor döntése nem lehet ellentétes a társasház alapító okiratában foglaltakkal. 34. § A lakásbővítés (csatolás) bérbeadói és eljárási szabályait állapítja meg, négyzetméterben meghatározva azt az alapterületet, illetve alapterülettől függetlenül az üres szükséglakást és egyéb helyiséget, amely a csatolás alapját képezheti. Fontos, új elem a csatolandó területre megállapított, a korábbihoz kedvezőbb (felére csökkentett) fizetési feltétel, mely a csatolandó területre vonatkozóan a forgalmi érték 25 %-át írja elő. Ezt részben önkormányzati érdek indokolja, részben a realitáshoz közelítve vonzóbbá kívánja tenni a lakosság számára. 35. § A lakás átalakítása, korszerűsítése esetére állapít meg szabályokat, melynek során kimondásra kerül, hogy az önkormányzat költségére történő átalakításról, korszerűsítésről a jegyző ellenjegyzése mellett lehet megállapodni. A megállapodást írásba kell foglalni, melynek tartalmi elemeit e szakasz rögzíti. A számlákkal igazolt költségek megtérítésének módja szintén itt kerül meghatározásra. 36-37-38-39. §-ok A bérbeadói kötelezettségek tételes szabályait tartalmazza, melynek során külön rendelkezik az önkormányzat kizárólagos, vagy többségi tulajdona esetére, valamint azokra az esetekre, ha az épületben az önkormányzat a kisebbségi tulajdonos. E megkülönböztetés szerint kerül szabályozásra a saját feladatkörben vagy a társasház illetékes szervének felhívásával történő kötelezettségek teljesítése. Az időszerű és tervszerű karbantartásra a költség- vetési terv készítésének kötelezettsége kimondásra kerül, mellérendelve a feladat- és hatáskör gyakorlóit. 40. § A bérlő kötelezettségeinek tételes felsorolását tartalmazza. 41-42. § A határozatlan idejű lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel, illetve felmondással történő megszüntetése eseteire tartalmaz szabályokat. A korábbi rendelkezéstől eltérően a bérbeadó felmondása esetén, ha a bérlő cserelakásra jogosult és helyette pénzbeli térítést elfogad, reálisan a felmondással érintett lakás forgalmi értékének 100 %-át kell kifizetni. 43. § A Ltv. 24. § (1) bekezdésében szabályozott esetekre állapítja meg a felmondási kötelezettség szabályait. 44. § A hagyatéki ingóságokkal elfoglalt lakás kiürítésre állapít meg bérbeadói és eljárási szabályokat. 45. § Budapest Főváros Közgyűlése hatáskörében eljárva az 50/1995. (X. 20.) sz. Főv. Kgy. rendeletében szabályozza az önkormányzati tulajdonban álló lakások lakbérövezeteit, a lakbér-megállapítás és a lakásfenntartási támogatás elveit, valamint a lakásépítés támogatásának rendszerét. E rendelkezés szerint kerülnek meghatározásra a lakbér-megállapítás elvei. 46. § A Fővárosi Közgyűlés 50/1995. (X. 20.) sz. rendeletének keretei között kerülnek szabályozásra a differenciált lakbér-mértékek meghatározásának elvei. Itt történik a a lakbért módosító, növelő és csökkentő tényezők megállapítása. 47. § Lakás nem lakás céljára használt területének bérleti díj meghatározását és eljárási szabályait tartalmazza. 48. § Albérletbe adás, illetve fizetővendéglátás céljára hasznosított lakás esetére tartalmazza a bérleti díj megállapítását, valamint azt a bérleti díjat, melyet a bérbeadó hozzájárulás nélkül hasznosított lakások bérleti díjaként kell megfizetni, továbbá a szerződés felmondásának lehetőségét. 49. § A társbérleti lakrész esetében fizetendő lakbér megállapításának módját határozza meg, valamint a társbérleti jellegre tekintettel kimondja, hogy a fizetendő lakért a társbérleti lakásra megállapított lakbér 20 %-ával csökkentetten kell meghatározni. 50-51-52-53. §-ok A lakbérrel kapcsolatos egyéb rendelkezéseket tartalmazza, meghatározva az alaplakbér megállapításához a feladat- és hatáskör gyakorlóit, valamint a bérlőnek a lakbér megállapítása ellen a bérbeadónál tehető kifogás benyújtásának, illetve a bírói út igénybevételének lehetőségét. A lakásfenntartási támogatás szabályait az önkormányzat szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló rendelete tartalmazza. 54. § Annak a személynek, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcímnélküli használat kezdetétől használati díj fizetési kötelezettséget állapít meg a bérbeadó. Mértékére és az eljárásra vonatkozó szabályokat tartalmazza. 55. § A bérlő kötelezettségeinek biztosítására óvadékot lehet nyújtani. Ezzel a lehetőséggel ön- kormányzatok is élnek, önkormányzati rendeletben meghatározott módon. A bérbeadó a lakásbérleti szerződésből eredő bérlői kötelezettségek nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén követelését az óvadékösszegből közvetlenül kielégítheti. Az óvadékra egyebekben a Ptk. 270-271. §-ában meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni. Az óvadék visszajár, ha az alapul szolgáló szerződés megszűnik. Ehelyütt meghatározásra kerül az óvadék mértéke, a bérbeadói igény érvényesítésének köre, a részletfizetésre vonatkozó rendelkezések, a hatáskör gyakorlója, egyéb eljárási szabályok, valamint azok az esetek melyek során nem kell óvadékot fizetni. 56-57-58-59-60. §-ok A szabályozás ún. vegyes rendelkezéseit tartalmazó szakaszok, melyek rendeleti szabályozást igényelnek. Ilyenek: • lakás bérbeadása során, mely esetekben nem kell alkalmazni a Főv. Kgy. 35/1993. (XI. 15.) sz. rendeletében meghatározott szociális, jövedelmi és vagyoni feltételeket; • a törvény keretei között a Polgármesteri Hivatal által vezetett nyilvántartás adattartalma; • a bérlő adatszolgáltatási kötelezettsége; • a bérbeadó által vezetett nyilvántartásból történő adatszolgáltatás szabályozása. 61. § Rendelkezés a hatálybalépésről, döntés a korábbi alaprendelet, illetve módosító rendeletéi hatályon kívül helyezéséről, valamint arról, hogy a hatályon kívül helyezett jogszabályok alapján - azok hatálya alatt - kiadott bérbeadói jognyilatkozatok és bérleti szerződések hatályát e rendelkezés nem érinti.
