Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)
2001-02-12 / 3. szám
2001/3. szám HELYTORTENET - MESTERSÉGEK 13 PILIIVYI PETER HELYTÖR TEIVETI ROVATA Bankfiók és klubmozi lesz a Bástyából A huszadik század elején az Erzsébet körút és a Dohány utca sarki épületének földszintjén nyílt meg az Árpád Kávéház, vendégei a környéket ellepő utcalányok és a velük szórakozni vágyó férfiak voltak. Idővel a kávéház nevét a hangulatához jobban illő Carmen Kávéházra változtatták. A kávéház közepén egy hatalmas oszlop tartott az épület sarokrészét, a vendégek hangulatára ugyancsak zavaróan hatott. A kávéház tulajdonosa, Teszák Ödön gondolt egyet, mivel elég gyér volt a forgalom és több kávéház is működött a közelben, moziengedélyt kért és kapott. Kisebb átalakítások után, a tartópillér miatt 1921A helytörténeti klubról A helytörténet nem csak a múltunk, hanem a jövőnk részét is képezi. Az Erzsébetvárosi Helytörténeti Klub gyakran hív meg olyan vendégeket, akik mind a kerületről, mind híres lakóiról, esetleg világszerte ismert emberekről tartanak előadást. Buda Katalinnal, a klub elnökével beszélgettünk a témáról.- Gyakran tartunk előadásokat is olyan meghívottakkal, mint például Mattyasovszky Zsolnay Tamás, aki a Zsolnay kerámiával díszített épületeinket mutatta be diaképeken. Erki Edit szinte már családtag körünkben. Mesélt a Perkáry- házról, híres lakójáról, Krúdy Gyuláról és feleségéről, akik itt laktak a századforduló táján, továbbá kerületünk irodalmi kávéházainak szellemi-kulturális kisugárzásáról, az úgynevezett boldog békeidők hangulatáról. Dr. Gyapay Gábor, a Budapesti Evangélikus Gimnázium egykori diákja, majd igazgatója, a nagyhírű középiskola történetéről, a világhírnévre szert tett hajdani tanulóiról, köztük a Nobel-díjasok- ból tartott előadást. Diákelőadása is volt klubunknak, Balázs Dóra gimnazista személyében, aki a Gozsdu-udvar történetét idézte fel, nekünk felnőtteknek, lebilincselően. ben Carmen Mozi néven kétter- mes mozit nyitott. A mozi forgalma azonban nem nőtt, ezért eladta a Gerő István Mozgóképüzemi Rt.-nek. Jelentős átépítést végeztek, a sarokpillért megszüntették. Az Erzsébet körút második nagy erkélyes és páholyos mozgóképszínházát 1931 -ben Palace Mozi néven nyitották meg. Gerő vezette be a külföldi tapasztalatok alapján népszerűvé váló délelőtti előadásokat. Tőle Körmendy É. Lajos vette át 1940-ben a mozit, majd 1945 után a Szociáldemokrata Párt tulajdonába került. Az államosítások során 1952-től a fővárosiak kedvelt filmszínháza Bástya Mozi néven működött bezárásáig. Az Erzsébet köríti és Dohány utca sarkán található Bástya mozit - tervezett klubmozivá alakítása miatt - több mint két éve bezárták. Időközben a nyolcszáz négyzetméteres helyiség tulajdonosa a Cinemarket Kft. közel háromszáz négyzetmétert - az ingatlant terhelő hitelek kiegyenlítésére - eladott az Erste banknak. A tervek szerint az előtérben bankfiók, a hátsó részben pedig az új mozi Dohány utcai bejárattal működne. A bankfiók kialakítása megkezdődött, így az hamarosan fogadja ügyfeleit, a területében és befogadóképességében leszűkített mozi megnyitása azonban - az építési engedélyek körül felmerült vitás helyzet miatt - még várat magára. Elűző' lapszámunk helytörténet rovatában tévesen jelent meg Somogyi Dezső ismeretterjesztő író lukcíme, mely helyesen István utca 6. szám, valamint tájékoztatjuk olvasóinat, hogy az író a Magyar Grafika című folyóirat szerkesztőjeként dolgozott, nem pedig korrektoraként. Matus Adrien „Mesterségek” sorozata A régi idők trafikjai manapság csupán emlékeinkben élnek, helyükre a személytelen, karakterét vesztett kis- és nagy üzletek épültek. A régmúltban a bevásárlás egyben a barátságos hangvételű beszélgetések, információcserék eseménye is volt. A Dohány utca 38. szám alatt található kicsiny trafikáru üzlet, azoknak a családias hangulatú boltoknak az egyike, amilyennel ma már csak elvétve találkozhatunk. Nagy János 1963- ban vette át az előzőleg is trafikként működő boltot. Abban az időben szálanként is árulták a cigarettát, egy Sport szelet ára 1 forint 20 fillér volt, a nagyon kapós műanyag katona pedig 1 forintot kóstált. Léteztek még olyan, ma már csak hírből ismert cigaretták mint a Terv, a Munkás, vagy éppen az albán Porti, ezek ára dobozonként 3-4 forint körül mozgott. A dohányárudában telefonfülke működött és kialakított helye volt a szintén itt kapható totó- lottó kitöltésének, ehhez kötődően alkalom a különböző tippek, sport eredmények megbeszélésére is. Az öt testvér közül Nagy Mónika volt az, aki végül "megörökölte" trafikot és az idejáró törzsvevőket. Ha úgy adódott testvéreivel együtt, kisgyermek kora óta besegített a munkába, majd a Külkereskedelmi Főiskola elvégzése után különböző cégeknél helyezkedett el, 1986- ban pedig saját irányítása alá került az üzlet. Mint mondja, akkor naponta nagyobb forgalmat bonyolított le mint most, hiszen a gombamód szaporodó bevásárló központok, a környékről elköltözött nagy vállalatok és a parkoló órák felállítása nem kedvez a kisvállalkozásnak. A hangulatos kis üzletben széles választékban kínálnak újságokat, magazinokat, dohányárut, édességet, játékokat, üdítőitalt és pipere cikkeket. A cigaretták közül a legnagyobb kereslet az olcsónak számító kétszáz és a jobb minőségű négyszáz forint körüli áron kapható füstölnivalókra van. A tulajdonosnak és kolléganőjének Kovács Annának segítőkészsége, barátságos viselkedése figyelemreméltó tulajdonság a mai rohanó, mosolytalan életünkben. ^4 tre*//A e* s
