Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)

2001-03-28 / 6. szám

2001/6. szám . MESTERSÉGEK - HELYTÖRTÉNET 13

Matus Adrien „Mesterségek” sorozata

^4 J&stté*

Vajon előre meghatározott sorsunk igazgatja életünk folyását, és ha igen, tehe tünk-e bármit is ellene? Ezek a kérdések sokunkat foglalkoztatják, kíváncsiak vagyunk arra, mit hoz a holnap, mi lesz velünk és szeretteinkkel évek múlva, hogyan alakul pénzügyi és szerelmi életünk.

Nap mint nap döntések sorozatát kell meghoznunk, sokszor nagyon fontos, egész életünkre kiható döntéseket, és felmerül a kérdés: elhatározásunkkal milyen nem várt eseményeket idézünk elő? Akiben ilyen kíváncsiság feszül, előbb- utóbb módot talál arra, hogy képet kapjon jövője alakulásáról. Élnek köztünk olyan emberek, - leszámítva a pusztán ügyeskedő kontárokat - akik különleges képességüknél fogva vállalkoznak arra, hogy életünk eljövendő eseményeit megjósolják. Müller Róza jósnő, (Rákóczi út 40.) ismertségét és népszerűségét jövőbelátó képességeinek köszönheti, melyet gyermekkora óta érez magában, emellett mindig'is érdekelte a misztikum és az ezoterika. Nagymamája is híres jósnő volt, aki annak idején még külföldön is fellépett tudományával. Róza művész családból származik, maga is elvégezte a zene- akadémiát, majd elhatározta, hogy azt az utat választja, olyan dologgal foglalkozik, amihez tehetsége van és amit szeret. Mint mondja a ,jó bornak nem kell cégér”, nincs szüksége reklámra, hiszen vendégei egymásnak adják át címét, több országosan is ismert bűnesettel, eltűnéssel kapcsolatban bizonyította már képességét. Jósol tenyérből, tarott kártyából érzelmi útmutatást ad, a cigány kártyából pedig bizonyos események alakulását jósolja meg. A cigány kártya egyébként ősi jós kártya, melyet az 50-es években - a büntetést elkerülendő - tulajdonosának rejtegetni kellett, ezért házilag készített paklit használtak. A jóslás intim dolgok, aktusában csak a jósnő és vendége vehet részt, idejét a probléma bonyolultsága, súlya határozza meg. Müller Róza különleges képességét olyan természetesnek tartja, mint más a festéshez vagy íráshoz való tehetségét. Hite szerint minden ember boldogabb lenne akkor, ha csak azt tenné amit szeret és

amihez tehetsége van, végtelen energiáit felszabadítaná a saját maga által felállított korlátok ledöntésével. Müller Róza

nap mint nap erőt merít abból, hogy segítséget, támaszt nyújthat azoknak, akik megtisztelik őt bizalmukkal.

... ----- ,

Az Erzsébetvárosi Helytörténeti Klubban április 11-én szerdán 1730-kor Fellegi Adám zongoraművész Beethovenről tart előadást

Előadás helye: Molnár Antal Zeneiskola, Erzsébet krt 32.1. em. Találkozás: az épület bejárata előtt

Beethovent a „hatalmas kedves” családjához, a Brunszvik családhoz baráti szálak fűzték. E család nagyérdemű tagja Brunszvik Teréz, a magyar kisdedóvás megteremtője és a kisdedóvó egyesületek életre hívója. Fővárosunkban elsőként a VII. kerületben, az akkori Szegényház-, a mai Rózsák terén épült fel a kisdedóvó intézet. A képzőt Brunszvik Teiézről nevezték el a későbbiekben. Beethoven az Opus 78. Fisz-dúr szonátáját Brunszvik Tetéznek, az f-moll (Appassionata szonátáját) pedig a „halhatatlan kedves” családjának ajánlotta.

PITIN YI PÉTER HELYTÖRTÉNETI ROVATA

Az Almássy tér névadója

Az ősi Almássy család első ismert személyisége Almássy János, Heves vármegye alispánja volt, 1677-ben nyert címerlevelet. A XVI. században a kereskedéssel foglalkozó családnak nagy kiterjedésű szántóföldjei a mai Almássy tér körül terültek el, felnyúltak egészen a mai Rottenbiller utcáig. A család nemességét Pest vármegyében 1819-ben hirdették ki. Legnevezetesebb leszármazottjuk Almássy Pál volt, aki 1818-ban Gyöngyösön született. Heves vármegye alispánjaként részt vett az 1843-1844. évi országgyűlésen. Pest első népképviseleti országgyűlési alelnökének 1848-ban választották meg. Heves vármegye kormánybiztosaként működött a felvidéken, majd 1849-en követte a kormányt Debrecenbe, a függetlenségi nyilatkozatot 1849. április 14-én házelnökként hirdette ki. A szabadságharc leverése után külföldre menekült. Kegyelmet kapott 1859- ben, hazatért Magyarországra, majd Nedeczky Istvánnal összeesküvést szervezett 1864-en, elfogták és a császári bíróság halálra, majd kegyelemből húszévi várfogságra ítélte őket. A kiegyezéskor szabadultak fogságukból. Almássy 1882. november elsején hunyt el Pesten. Halála után emlékére a Fővárosi Közmunkák Tanácsának 3926/1884. évi határozata alapján az újonnan kialakított erzsébetvárosi teret, ahol egy háztömböt bontottak le, Almássy térnek nevezték el.

A Habsburg ellenes politikust az elnyomás elleni szimbólumnak tekintették, a róla elnevezett téren rendezték a XX. század elején a politikai gyűléseket a szakszervezetek. A teret körülölelő házak földszintjén boltok és iparosok műhelyei sorakoztak, jelentősebb volt közülük az 1886-ban alapított Daut Rezső kocsilámpagyára, amely az Almássy tér 8. szám alatt működött. Az FKT 1911. november hatodiki ülésén hozzájárult ahhoz, hogy a Deák Ferenc

Könyvtár épülete az Almássy tér és Barcsay utca torkolatánál épüljön fel. Bánlaky Géza főmérnök terveinek alapján épült fel a ház, a Fővárosi Könyvtár első fiókja, a termek falait a főváros történetére vonatkozó képek díszítették, az épületet 1967-ben lebontották. Az Almássy tér 2. szám alatti épületben alakult meg 1945. január 18-án az Ideiglenes Szakszervezeti Tanács. A negyvenedik évfordulón megemlékezésül emléktáblát helyezett a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Csengery Antal politikus és publicista szobrát, Csiszár János alkotását, amely eredetileg a Damjanich utca és Dózsa György út sarkánál állt, 1950-ben helyezték át a térre. Csengery Pest képviselőjeként jelentős szerepet vállalt 1873-ban Pest-Buda-Obuda egyesítésében. Az Almássy tér

6. szám alatt 1983-ban adták át rendeltetésének az Almássy Téri Szabadidőközpontot. A téren elkerített játszóteret alakítottak ki, Csengery szobrát is kerítés védi.

Kérjük olvasóinkat, ha érdekes emléktáblákról, szobrokról, érdekes házakról vagy akár lépcsőházakról van tudomásuk, írják meg címünkre. 1052 Budapest, Váci utca 18.