Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)
2001-03-28 / 6. szám
2 RENDELET 2001/6. szám (3) Üres helyiséget ugyanolyan tevékenység végzésére (célra) lehet bérbe adni, mint amilyen tevékenységet a helyiségben a megüresedése előtt végeztek. (4) Üres helyiségnek minősül az a határozott időre bérbe adott helyiség is, amelyre a bérleti szerződés legalább két hónapon belül megszűnik. Ugyanez vonatkozik a határozatlan időre bérbe adott helyiségre is, ha a felek a bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntették, és a bérleti jogviszony megszűnéséig két hónapnál kevesebb idő van hátra, feltéve, hogy a helyiségre a bérlőnek a szerződés alapján előbér- leti joga nincs, vagy a bérlővel újabb szerződés megkötésére nem kerül sor. (5) Ha a helyiség korábban nem volt bérbe adva vagy a helyiségben nem a korábban végzett tevékenységet kívánják végezni - a Kerületfejlesztési Bizottság véleményének kikérésével - ha a bérbeadásról nem a Kt. dönt, a Gazdasági Bizottság határozza meg, hogy a helyiségben az új tevékenység végezhető-e. Ugyanez érvényes akkor is, ha bérbe adott helyiségben végzett tevékenységet a bérlője meg kívánja változtatni. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a helyiségben végezhető tevékenységről (vagy korábbitól eltérő tevékenységről) a Gazdasági Bizottság döntése akkor lép hatályba, amikor a tevékenység elkezdéséhez szükséges hatósági engedélyek és társasházi nyilatkozat a rendelkezésre áll, ha ilyenekre szükség van. (7) Új bérbeadás esetén, ideértve a bérleti jog átruházását és a helyiség- cserét is, ha a bérleti szerződést, a bérbeadásáról (bérbeadói hozzájárulásról) szóló értesítés bérlő általi kézhezvételétől számított 45 napon akkor is meg kell kötni és a bérleti díjat fizetni kell, ha a tevékenység elkezdéséhez szükséges hatósági engedélyek és társasházi nyilatkozat még nem áll rendelkezésre. (8) Üres helyiséget jogszabályba ütköző, továbbá olyan tevékenység végzésére sem lehet bérbe adni, amely ellentétes az Önkormányzat érdekeivel. Ugyanez érvényes akkor is, ha bérbe adott helyiségben végezett tevékenységet a bérlője meg kívánja változtatni. (9) A Kt. döntése szükséges a helyiség termelő-ipari célú bérbeadásához. (10) Nem lehet bérbe adni azokat a helyiségeket, amelyek felújításáról, lebontásáról, átalakításáról, korszerűsítéséről a Kt. döntött, és az említett munkák megkezdéséig kevesebb, mint hat hónap van hátra. A bérbeadás jogcímei 4. § (1) A helyiségeket új bérleti szerződéssel a következő jogcímen lehet bérbe adni: a) pályázat; b) előbérleti jog; c) másik helyiség biztosításáról való megállapodás; d) helyiségcsere; e) bérlő-kiválasztási jog alapján; j) a Gazdasági Bizottság egyedi határozata alapján; g) a bérleti jog átruházása esetén, ha ahhoz a bérbeadó hozzájárult. (2) Nem lehet bérbe adni a helyiséget annak a személynek, akinek az Ön- kormányzattal szemben adó vagy bérleti díj, illetve közüzemi díj hátraléka van - ideértve a fűtési díjtartozást is -, továbbá ha helységet önkényesen foglalt el A pályázati eljárás 5. § (1) Az üres helyiség bérlőjét elsősorban a helyiségre kiírt pályázat útján kell kiválasztani, ha a bérbeadásról nem a Kt. dönt. (2) Nem kell pályázatot kiírni, ha: a) a helyiséget ugyanannak a bérlőnek indokolt ismételten bérbe adni; b) a bérlőt előbérleti jog illeti meg; c) bérlő kiválasztási jog áll fenn; d) életvédelmi (polgári védelmi) helyiség kerül bérbeadásra; e) a Gazdasági Bizottság a pályázat kiírása alól felmentést adott. 6. § (1) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell: a) a helyiség címét, alapterületét; b) az elvégzendő munkálatokat; c) a hasznosítás célját; d) a pályázati biztosíték összegét, a biztosíték összege a helyiség forgalmi értékének öt százalékánál kevesebb nem lehet; e) a bérleti díj alsó határát, amelyre licitálni lehet; j) a bérleti díj valorizálásának módját és mértékét; g) a bérleti szerződés időtartamát; h) a helyiség átadásával, karbantartásával, felújításával, a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatos megállapodás tartalmára vonatkozó bérbeadói feltételeket; i) a megtekintés időpontját; j) a pályázat benyújtásának helyét, idejét, módját; k) az elbírálás szempontjait; l) az eredmény közlésének módját és időpontját; m) a versenytárgyalás időpontját és helyét. (2) A pályázati kiírást az Önkormányzat kerületi lapjában közzé kell tenni. A pályázati kiírást a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján 15 napra ki kell függeszteni. (3) A pályázati ajánlatok benyújtásának végső időpontját úgy kell meghatározni, hogy a benyújtásra a kiírástól számított 10 nap rendelkezésre álljon A kiírás időpontjának az a nap számít, amikor a pályázatot az Önkormányzat lapjában először közzétették. 7- § (1) A pályázaton minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, továbbá társasház részt vehet. Egy pályázó az azonos időpontban meghirdetett helyiségek közül legfeljebb három bérbevételére nyújthat be pályázatot. (2) A bérlő kiválasztása nyilvános vagy zártkörű versenytárgyaláson történik. A versenytárgyalást a pályázatok benyújtására meghatározott határidő lejártát követő 15 napon belül kell megtartani. A pályázónak a pályázatban meghatározott bérleti díjra kell ajánlatot tenni úgy, hogy a licitálás során az emelés mértéke bérleti díjnál 100 Ft/m2/év-nél kevesebb és 1.000 Ft/m2/évnél több nem lehet. A pályázat nyertesét a versenytárgyaláson ki kell hirdetni, és vele a szerződést meg kell kötni. (3) Ha a nyertes pályázó a bérleti szerződés megkötésétől visszalép, úgy a második helyezett pályázónak kell felajánlani a bérleti szerződést, ha az első és második helyezést elért pályázó ajánlata között 5%-nál nem nagyobb az eltérés. (4) Eredménytelen pályázat esetén a pályázat egy alkalommal külön bérbeadói döntés nélkül megismételhető. (5) Ha a pályázat a bérleti díj igényelt összege miatt volt eredménytelen, akkor a pályázatot az összegek újbóli megállapítása mellett meg kell ismételni. A bérleti jog ellenértéke 8.§ (1) A bérleti jogviszony új bérbeadás esetén akkor létesíthető, ha a bérlő vállalja, hogy a bérbeadónak a bérleti jog ellenértékeként megfizeti a helyiség beköltözhető forgalmi értékének az 5-20%-t. A fizetendő ellenértéket a Gazdasági Bizottság állapítja meg a következők figyelembe vételével: a) a helyiség környezetében az önkormányzati tulajdonú helyiségek hasznosításának lehetőségei (a helyiség környezetében vannak-e hasonló adottságú üres helyiségek; a helyiség környezetében milyen a kereslet a hasonló adottságú helyiségek iránt); b) a helyiség fekvése és megközelíthetősége (kerületen belül, közterületről, épületen belül); c) a helyiség és az épület műszaki állapota, a helyiség felszereltsége; d) a helyiségben végezni kívánt tevékenység jellege, jövedelmezősége.
